Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A koronavírus-járvány se vette el a magyarok kedvét a házasodástól, az elmúlt tíz év növekvő tendenciája töretlenül tart. 2010 óta Európában nálunk emelkedett legjobban a házasságkötések száma, 2020-ra majdnem megduplázódott, és tavaly a járványügyi korlátozások ellenére 3,1 százalékkal több pár kötött házasságot, mint 2019-ben.
A kormány számos, az elmúlt évtizedben bevezetett intézkedéssel ösztönzi a házasságkötéseket, ezzel is visszaadva a házasság társadalmi megbecsülését. Egyebek közt bevezették az első házasok adókedvezményét, a családi otthonteremtési kedvezményt előre vállalt gyermekre is felvehetik a házaspárok, a babaváró támogatást azok vehetik igénybe, akik házasságban élnek, és legalább az egyik fél számára ez az első házasság. A lakhatás, az anyagi segítség döntő fontosságú a családtervezésnél, a családpolitikai intézkedések pedig mind-mind segítenek abban, hogy az emberek házasságot kössenek és a vágyott gyermekek megszülethessenek.
Legutóbb 1986-ban volt a mostaninál magasabb a házasságkötések száma, azaz a 2010-es mélypontot követően az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek köszönhetően újra elértük a rendszerváltás előtti szintet. Ráadásul ez úgy sikerült, hogy közben 2010-hez képest 18 százalékkal csökkent a 20–39 éves korcsoportba tartozó nők száma. Tehát míg a z 1960-as évek felívelő házasságkötési trendje egy virágzó demográfiai időszak velejárója volt, addig a 2010-es családbarát fordulat az érintett női népesség számának meredek zuhanása közepette állította meg a házasságkötések 1970 óta tartó folyamatos csökkenését, és indította ismét növekedésnek azt.
További fontos demográfiai változás, hogy az összes életkori korcsoportban növekedett a házasságkötések száma, leginkább a harmincas korcsoport körében, de a házasságkötési életkor növekedése megállni látszik, az első házasságkötések aránya pedig nőtt az újraházasodókéhoz képest. Vagyis azoknak a házasságoknak emelkedett a száma, ahol mindkét fél nőtlen/hajadon volt, azaz az első házasság volt számukra. A fiatalok újra mernek elköteleződni, újra szívesen kötnek házasságot Magyarországon.
„A jó házasság nemcsak a boldogság forrása, hanem a túlélés záloga is.” Kopp Máriánál találóbban talán nem lehetne megfogalmazni ilyen tömören a házasság lényegét, amely a kutatók szerint egészségügyi szempontból is fontos védőfaktor. A házasságban élők ugyanis bizonyítottan egészségesebb életmódot élnek, mint a nem házasok. Vagyis aligha van komolyabb népegészségügyi tényező, mint egy jó házasság, amelyben kevesebb a stressz, a depresszió és a szorongás, kisebb a krónikus betegségek előfordulása. A házasságban élők tehát boldogabbak, egészségesebbek és elégedettebbek, mint nem házas társaik.
A házasság azonban nemcsak az egyén szintjén jelenti a túlélés zálogát, de a nemzet szintjén is. A gyermekvállalás szorosan összefügg azzal, hogy a fiatalok mennyire számíthatnak házastársukra jóban, rosszban. Mivel a bizalom a felelős gyermekvállalás alapvető feltétele, a házasság mint párkapcsolati forma elsősorban a gyermekes, illetve gyermeket váró párokat jellemzi, a gyermekvállalás szándéka az egyik legfőbb házasságkötési tényező. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2019-es intergenerációs kutatása szerint míg a házasságot nem tervező fiatalok esetében csak 35,8 százalék gondolkodik a gyermekvállaláson, addig a házasságot tervezők körében ez az arány 97,1 százalék. A gyermekek megszületését támogatja a házasság, és ezt a magyar családpolitika is szem előtt tartja, amelynek eredményeként a házasságban született gyermekek száma nőtt.
A házasság intézménye a negatív európai trendek hatására szinte mindenhol veszített népszerűségéből: lazultak a hagyományos családi kötelékek, kitolódott a családalapítási életkor, visszaesett a gyerekvállalási kedv, gyakoribb lett a válás. Ezt a trendet sikerült Magyarországon megfordítani, felismerve, hogy ugyan a párkapcsolatok törékenyebbé váltak, de az emberek továbbra is stabilitásra és családra vágynak. A családok életképessége pedig a legszemélyesebb közügy, hiszen meghatározza az egész nemzet fennmaradását.
A szerző a KINCS elemzési vezetője
Nem az ilyen létformák, hanem ezek nyilvános megjelenítése és népszerűsítése tiltott.
Európában még mi vagyunk a kisebbség, de a Fehér Ház irányából már nem állunk tűz alatt.
Marine Le Pen elítélésével a franciák valódi igazságügyi mészárszékkel találták szembe magukat.
CSENDES ÓRÁK – Aki átélte a kései Kádár-korszakot, már gyermekkorában elveszítette az illúzióit.
Bruti, figyelj a pocidra! – Debrecen polgármestere üzent a tiszásnak állt humoristának
Hazám mostantól kezdve nyílt diktatúra
Rossz hír jött Andrei Mangráról, innen nincs visszaút
Ukrán szélsőségesek fenyegették meg a Mi Hazánk európai parlamenti képviselőjét + videó
Palácsik-Ráthonyi Tímea nem titkolja tovább: ekkor érkezik a kistesó
„Aki balhézni akar, az maradjon” + videó
Feje tetejére állította a francia belpolitikát a Le Pen elleni ítélet
Ha unod a krumplipürét, ez a burgonyás köret megmenti majd a családi ebédeket
Hamarosan hazánkba érhet: Csodás felvételeken az ausztriai havazás
Nagy Ervin vérlázító arroganciája okozhatja Magyar Péter vesztét
Itt a bizonyíték: Weberék belső szabályzattal biztosítják, hogy Magyar Péter Ukrajna mellé álljon
Zaklatási botrány női tornában: aki hibázott az edzésen, annak vetkőznie kellett!
Nem az ilyen létformák, hanem ezek nyilvános megjelenítése és népszerűsítése tiltott.
Európában még mi vagyunk a kisebbség, de a Fehér Ház irányából már nem állunk tűz alatt.
Marine Le Pen elítélésével a franciák valódi igazságügyi mészárszékkel találták szembe magukat.
CSENDES ÓRÁK – Aki átélte a kései Kádár-korszakot, már gyermekkorában elveszítette az illúzióit.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nem az ilyen létformák, hanem ezek nyilvános megjelenítése és népszerűsítése tiltott.
Európában még mi vagyunk a kisebbség, de a Fehér Ház irányából már nem állunk tűz alatt.
Marine Le Pen elítélésével a franciák valódi igazságügyi mészárszékkel találták szembe magukat.
CSENDES ÓRÁK – Aki átélte a kései Kádár-korszakot, már gyermekkorában elveszítette az illúzióit.
A tiszás pártkommisszár, a volt SZDSZ-es alpolgármester és a több száz százalékos adóemelés.
Marine Le Penről, Eva Kailiról, az Antifa-kommunistákról és a megrohadt Nyugatról.
Nagyapám ezekkel az uniós senkiháziakkal ellentétben végigharcolt két világháborút.
Nemcsak az előzési szabályokat nem tartotta be Vonyarcvashegyen, de az előírt sebességet sem.
A legtöbbet, mintegy 132 milliárd forintot a román honosságú nehézgépjárművek úthasználata után fizették be a külföldi cégek.
Szerdától vasárnapig lehet számítani a fővárosban szakaszos lezárásokra.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
