A járvány árnyékában

A magyar kormány soha nem látott anyagi hátteret biztosított a járvány okozta károk enyhítésére.

Újranyithatnak a vendéglátók teraszhelyiségei, 4 millió beoltottnál pedig további szolgáltatások is újraindulnak Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

Egy éve annak, hogy átfogó gazdaságpolitikai akciótervet, ha úgy tetszik, költségvetési fűtést hirdetett meg a kormány. A mögöttünk álló időszak, az akcióterv(ek) alapján már tudunk mérleget vonni, tegyük hát meg! Ami az intézkedések nagyságrendjét illeti: a kormány soha nem látott anyagi hátteret biztosított a károk enyhítésére. Többi között a munkáltatók és alkalmazottaik meghatározott ideig differenciált munkahelyvédelmi adó- és járulékkedvezményeket, a kisadózó vállalkozások pedig átmeneti adóelengedést kaptak.

A munkaerő iránti kereslet átmeneti, markáns visszaesését a költségvetés csökkentett munkaidős bértámogatással, valamint szintén ágazati alapon, az éttermek, szabadidős szolgáltatások időleges bértámogatásával igyekezett orvosolni. Senki sem állítja, hogy nem veszítették el sokan az állásukat, nagyjából minden nyolcadik munkavállaló, azonban a munkanélküliséget sikerült normál keretek között tartani, közben pedig kitartott az évek óta tapasztalt, nagyjából két számjegyű bérdinamika. Ne feledjük azt sem, hogy munkahelyteremtő bértámogatásban részesültek a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is létszámbővítést végrehajtó vállalkozások, a munkaerőpiacot átmenetileg elhagyni kényszerült személyek későbbi elhelyezkedését pedig képzési támogatás nyújtásával segítette az állam.

Emellett a hazai vállalkozások új beruházásösztönzési és exporttámogatási konstrukciókat vehettek igénybe (versenyképességet növelő támogatás, tőkegarancia, hitelprogramok), az állami hátterű fejlesztési pénzintézetek szinte azonnal biztosították a forrásokat, felülírván üzleti tervüket, saját belső szabályzataikat is. A nagyvállalatok pedig beruházásaik esetén az erre a célra fordítandó nyereségre taomentességben, a kis- és közepes vállalkozások a kor kihívásaihoz való alkalmazkodást segítő fejlesztési forrásban részesültek. A koronavírus-járvány által okozott negatív reálgazdasági és pénzpiaci következményeket a Magyar Nemzeti Bank gyors és hatékony lépései is mérsékelték. 2020 tavaszától a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokra az MNB a jegybankmérleg jelentős mértékű bővítésével reagált, melynek eredményeként a jegybank számottevő forrást biztosított a gazdasági szereplőknek.

A Növekedési hitelprogram Hajrá! segítségével az MNB forrásokat nyújtott a kis- és közepes vállalkozások folyamatos működésének biztosításához és beruházásaik megvalósításához, míg a növekedési kötvényprogram révén a vállalatok hosszú távú, kiszámítható forráshoz juthattak. Mire volt ez elegendő? A gazdasági visszaesés ezen költségvetési és monetáris intézkedések nélkül akár a duplája is lehetett volna, és ezek megvédtek több mint félmillió munkahelyet. Ezen intézkedések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy gazdaságunk zsugorodása végül az uniós átlag alatt maradt. Míg az EU és az eurózóna éves alapon hat-hét százalékkal esett vissza, addig a magyar gazdaság 5,1 százalékos recessziót könyvelhetett el.

Természetesen a fenti döntések pénzügyi áldozattal is jártak: megugrott az államháztartási hiány, és a deficittel együtt az államadósság is nőtt. Ugyanakkor a magas hiányból adódó eladósodásban is számos uniós ország előttünk jár: az államadósság mértéke GDP-arányosan a miénknek több mint duplája Görögországban, több mint másfélszerese Olaszországban, Portugáliában, s mintegy egynegyeddel több Franciaországban, Cipruson, Belgiumban, Spanyolországban is. Figyelemmel tehát a nemzetközi adatokra, a magyar gazdasági teljesítményt reprezentáló számok nem is tragikusak. Sokan felróják a politikai túloldalról, hogy lehetett volna jobban is csinálni. De látott-e valaki a kormányéval konkuráló vagy hozzá fogható ellenzéki gazdasági csomagot, avagy tükörköltségvetést?

Nyugodtan rögzíthetjük, a kormány elment az észszerűség végső keretéig: bármennyire is fájó, több pénzt nem lehet a járvány káraira ráfordítani. Közben pedig figyelni kellett arra is, hogy a súlyos gazdasági-társadalmi válságban a költségvetési fegyelem elé kerülnek más szempontok. Ilyen a járvány megfékezése, az emberek életének megóvása, a gazdasági szereplők „életben tartása”, majd a gazdaság működésének helyreállítása.

Egy éve élünk a járvány árnyékában, de az egy évvel ezelőtti helyzethez, állapothoz képest már látjuk a koronavírus okozta sokk kifutását. A magas átoltottságnak köszönhetően látótérbe került a harmadik hullám lecsengése, amely lehetővé teszi a nyitást és a gazdaság újraindulását. Nyilvánvalóan az a cél, hogy mielőbb visszajussunk a 2019-es gazdasági teljesítményhez. Ehhez az kell, hogy 2021-ben a GDP legalább öt százalékkal növekedjen. Ha pedig a gazdasági növekedés újraindul, akkor az államadósság GDP-arányos mértékének már ismét csökkennie kell.

A következő hetekben és hónapokban minden a kilábalás gyorsaságától függ, s jó hír, hogy idén is kitart a pénzbőség a piaci szereplőknek. Mielőbb kiléphetünk tehát az árnyékból, és csak optikai jelenségként gondolhatunk majd rá.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

(Borítókép: Kurucz Árpád felvétele)