A tálibok soha nem fogják a Pride felvonulásokat vagy az LMBTQ-agymosást támogatni. Mit támogatni? Mostantól repülni fognak a háztetőkről a sorosista pedofilok és érzékenyítő mágusok. Tehát akkor miről szólt ez a húsz év katonai beavatkozás az amerikai külügyi mágusok részéről? Természetesen ugyanarról, amiről a többi beavatkozás szólt: a nyersanyagok lenyúlásáról, a pénzről és még több pénzről. Persze költöttek is rá rendesen, hozzávetőlegesen kétezermilliárd dollárt. De a megtérülési ráta eddig nem volt rossz. Egyes források szerint minden befektetett dollár a dupláját hozza közép-, illetve hosszú távon a megszállóknak. Erről szólt az Egyesült Államok eddigi legnagyobb sikerprojektje, egyben a gyarmatosítás is.

Az afgán eseményekkel a neokolonializmus megbukott. Teljességgel és véglegesen. Az imperializmus (csúnya, de valós szóhasználat volt a Kádár-korszak idején) tényleg nem működik. A hagyománytisztelő, őshonos népeket nem lehet „LMBTQ-jogokkal” traktálni, szivárványos zászlókkal és egyéb ökörségekkel meghódítani. Vége van, elvtársak! A Nyugatnak „kakukk”, ahogy egy pécselyi kedves barátunk szokta mondani. Mostantól hiteltelen és nevetséges minden erőszakos propaganda-hadjáratuk és hazudozásuk. A többség, a kultúrát és a nemzeti hagyományokat tisztelő, családközpontú ember győzedelmeskedni fog. Kisebbségi diktatúrára nem lehet társadalmakat építeni. Akármennyi szponzori pénz és bármekkora hadigépezet áll is ezen agresszió mögött.

Tennivalók a Nyugat részére: levonni a tanulságokat, és irányt változtatni. Amíg nem késő. Joe Biden szégyellheti magát, bocsánatot kell kérnie és le kell mondania! Amit eddig művelt, amennyi kárt okozott Amerikának és a világnak ez a szánalmasan buta, demens és rosszindulatú ember, az már nem mérhető emberi mértékegységgel. Börtönben a helye emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt!

A nyugati értelmiség szerepe a világ működtetésében ezúttal végképp háttérbe szorul, mert nem működőképes. Everett Dean Martin (1880–1941) amerikai gondolkodó szerint korunk legnagyobb lelepleződése, hogy nemzedékünk entellektüeljei kimerítették magukat azzal, hogy hol az egyik, hol a másik politikai mágia után futottak (szocializmus, kommunizmus, fasizmus, liberalizmus). A társadalmi mozgalmak vezetőjeként az értelmiség teljes csődöt mondott. Szerepvállalásukat ugyanis a teljes gerinctelenség hatja át. Mert ugye az már az abszurdum netovábbja, hogy míg a volt amerikai elnököt letiltották a Twitteren, a tálibok szóvivője, Zabihullah Mujahid (igen, barátaim, ez a neve, és nem magyar szavakból áll össze) mindenfajta korlátozás nélkül jelen lehet ezen a cenzúrázott kommunikációs felületen. Ennyit a liberális Nyugat elveiről.

Nincs tovább, kedves Cseh Katalin. A nóta mostantól magáról szól: „Hová mész te, kis nyulacska? Ingyom-bingyom táliber, tutáliber máliber, az erdőbe…” Nincs a továbbiakban az erdőben miért kutakodni és okvetetlenkedni, kedves brüsszeli demagógok! El kell tűnniük még időben a társadalmi folyamatok éléről, amíg nem késő. A gőg, az arrogancia, a kioktató hangnem, a morális felsőbbrendűség nem működik. Hét és fél milliárd ember fog nemet mondani a forró szurokként ránk öntött ideológiai demagógiára. Van egy amerikai mondás: Quit, while you are ahead! Hagyjátok abba, amíg még nyerésre álltok! Mert ettől kezdve, ha folytatjátok, szabadesésben fog megbukni minden olyan igyekezet, amely arab tavaszt, demokrata Vietnámot, liberális elveket valló ateista Kelet-Közép-Európát és a globalista, kultúraromboló migrációs irányelveket erőltet.

Ahogy Wass Albert csodálatosan összefoglalta: „Háromféle ember él a világon: a rontó ember, a gyűjtő ember és a látó ember. Te látó ember leszel, ugye?”

Elegünk van tehát magukból, balliberálisokból! Teljességgel és végérvényesen! A tálibok hatalomátvétele a balliberálisok Waterlooja. A véleményterror és a szellemi erőszak nem működik. Cseberből vederbe esett az afgán nép, amelynek lucskos sara a globalista liberálisok lelkén szárad. Tacitus szerint az ellentmondásos időkben rendre a gazembereknek van nagyobb szava. A szellemi és erkölcsi kiválóságok (a konzervatívok) pedig továbbra is a békét és a csendet szeretik. Az intervenciós ideológiai nyomulás csillaga leáldozott. A talibán uralma Afganisztánban nyilván nem fog örökké tartani. Mint ahogy a balliberálisoké sem Brüsszelben és Washingtonban. Ilyenkor nincs tennivalónk. Tejjel, cukor nélkül kérem a kávét.

A szerző volt amerikai köztisztviselő, publicista

(Borítókép forrása: MTI/AP/Alex Brandon)