Hazánk 2021. november 17-én hivatalosan is átadta az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottságának soros elnöki tisztét Olaszországnak, amivel lezárult a 47 tagállamot tömörítő páneurópai szervezet történetének második magyar elnökségi ciklusa.

Az elnökségi fél év egyedülálló lehetőséget nyújtott hazánk számára ahhoz, hogy európai szinten is előmozdítson néhány olyan fontos ügyet, mint a nemzeti kisebbségek hatékony védelme, a vallásközi párbeszéd erősítése, a családok érdekeinek képviselete és környezetünk, illetve élőhelyünk védelme. Mindemellett a magyar kormány, felismerve korunk legújabb kihívásait, külön prioritásként határozta meg az igazságosság előmozdítását a digitalizáció és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázásával.

Ez utóbbi kérdésre kereste a választ az igazságügyi tárca több programja is, legyen szó akár az igazságszolgáltatás digitalizációjáról vagy éppen a mesterséges intelligencia emberi jogi és jogállamisági szempontból való vizsgálatáról, de kiemelt figyelmet szenteltünk az emberi jogi párbeszéd megerősítésére, illetve a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlata hazai alkalmazásának megismertetésére is. Célunk mindezzel nem volt más, mint konkrét megoldások felvázolása, illetve a már működő tagállami tapasztalatok és gyakorlatok hasznosítása.

Hazánk az elmúlt évek megfeszített munkájának és innovatív politikájának köszönhetően sikerrel alkalmazkodott a XXI. század új kihívásaihoz, áthelyezve az igazságszolgáltatási eljárások többségét a virtuális térbe. Nyíltan kijelenthetjük, hogy Magyarország mára az igazságügyi digitalizáció európai élvonalába került. Nem véletlen tehát, hogy elnökségünk keretében is e kérdést megvizsgálva láttunk hozzá szakmai fórumok és magas szintű politikai találkozók megszervezéséhez.

Fontos ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció szavakat a divatos frázisokon túl valós tartalommal töltsük meg. Az állampolgároknak és a vállalkozásoknak mára jogos igényük, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon, ami a koronavírus-járvány megjelenésével különösen aktuálissá vált. Az újfajta digitális megoldások ugyanakkor veszélyt is hordoznak magukban, melyek orvoslására a különböző országok merőben eltérő megoldásokat dolgoztak ki. Éppen ezért volt már időszerű egy olyan platform kialakítása, ahol a megfontolt és nemzetközi tapasztalatokra építő hazai és európai szintű szabályozásokat lefektettük, szem előtt tartva az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek védelmét a digitális térben is.

Ilyen teret nyitottunk idén októberben is, amikor az ET-elnökségünk legnagyobb ívű, egyetlen miniszteri szintű konferenciájára került sor Gödöllőn. A rendezvényen 38 tagállam képviselője számára nyílt lehetőség konstruktív párbeszédre az európai igazságszolgáltatás és az e-eszközök új és hatékony megoldásairól, illetve az azok okozta kihívásokról. A konferencia konklúziói ösztönzőleg hatottak az aktuális szabályozási törekvésekre és tanulsággal szolgáltak minden részt vevő tagállam szakemberei számára. Magyarország mindig is különös figyelmet fordított az igazságszolgáltatás digitalizálásával, a kiberbűnözéssel és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kihívásokra, így az elmúlt időszakban is a kézzelfogható megoldások keresésére törekedtünk.

Miniszter kollégáimmal egyetértünk abban, hogy az országonként eltérő alkotmányos berendezkedés és jogrendszer ellenére szükség van a párbeszéden alapuló közös megközelítésre az előttünk álló kihívások leküzdéséhez és a gyakorlati megoldások megtalálásához. Mindez megkönnyíti ugyanis a határokon átnyúló eljárások lebonyolítását, a tagállamok közötti gyors és hatékony kommunikációt. Ne feledjük azonban, nemzeti alkotmányos és jogi identitásunk megőrzése nem szenvedheti kárát ezen folyamatoknak. A szakmai egyeztetés sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mind a konferencia, mind Magyarország a digitalizációval kapcsolatban azóta is pozitív példa az Európai Unió és az Európa Tanács fórumain.

Az igazságügyi miniszteri konferencián túl természetesen más programokra is sor került. Szakemberek, nemzetközi szervezetek, továbbá az üzleti és a tudományos élet képviselőinek részvételével szakmai kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk többek közt a büntetőeljárások digitális lefolytatásáról és a mesterséges intelligenciáról. Sőt az Emberi jogok európai egyezménye aláírásának – egy évvel ezelőtt a járvány miatt elhalasztott – 70. évfordulója alkalmából eszmecserét kezdeményeztünk az Emberi Jogok Európai Bíróságának hazai joggyakorlatáról is az ország legfontosabb jogalkalmazói szerveinek közreműködésével.

Túlzás nélkül mondhatjuk tehát, hogy az elmúlt hat hónapban Magyarországon dobogott Európa szíve, elismerően figyelték szavunkat még a velünk távolabbi barátságot ápoló tagállamok is, de jót tett ez a fokozott figyelem nemzeti, különösen nemzeti kisebbségi ügyeinknek. Most pedig, amikor az elnökség lezárult, és a rivaldafény már a bennünket követő Olaszországra irányul, mi a tőlünk megszokott elhivatottsággal és alázattal folytatjuk megkezdett munkánkat, az elmúlt időszakban felvett tudást és tapasztalatot pedig stafétaként nyújtjuk át a bennünket követő olasz elnökségnek.

A szerző igazságügy-miniszter

(A cikk feldolgozása során az Európa Tanács nevét eredetileg pontatlanul közöltük a print és online kiadásban. A szerzőtől és az olvasóktól elnézést kérünk.)

Borítókép: Az Országház (Fotó: Pexels)