Jómagam az elmúlt években többször írtam és beszéltem a globális elit egyik fontos intézményéről, a Külkapcsolatok Európai Tanácsáról (European Council of Foreign Relations, ECFR), amelyet – nem fogják elhinni! – Soros György alapított 2007-ben. Nos, ennek a jelenleg 374 fős tanácsnak jeles tagja Bajnai Gordon.
A globális elit célja, hogy Magyarországon hatalomváltás legyen, az Orbán-kormány megbukjon, s jöjjön egy, számukra kedves kormány, amelyik mindenben végrehajtja az elképzeléseiket magyar földön. Ennek megszervezésében kiemelt szerepe van Bajnai Gordonnak, aki a globális hálózat egyik, ha nem a legfontosabb magyarországi összekötője, vagy ha a hálózatelmélet fogalmával élhetünk, „csomópontja”.
Ezt már eddig is sejthettük, tudhattuk, azonban az Anonymus-felvételeken Gansperger Gyula, Bajnai régi harcostársa egészen egyértelműen fogalmazott. Annyira egyértelműen, hogy már-már felsejlik az emberben: talán üzenni akart?
A következőket mondta, idézzük fel: „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye, egyik része a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része, azok a nagytőkéscsoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon.”
Majd folytatta: „Most vannak ugye ezek a külföldön kiképzett figurák, mint a Szabó Tímea, Kabul rózsája, ő a CIA-nak dolgozott kint Kabulban. […] K…rva kemény a csaj, de ezért. […] Ő kint dolgozott New Yorkban is, meg Kabulban is. Pillanat, de ugye a Sorosnak ezek az emberei bizonyos dolgokat tudnak mozgatni. De a teteje a Gordon […] Ugye azok a pénzügyi körök, az EBRD, az összes ilyen nagy nyugati bank, akik az Orbán-rendszert szeretnék megbuktatni. Ugye Simor az EBRD-nek alelnöke volt, tudod. […] Az MNB-nek az elnöke. […] Puszihaverja a Gordonnak és ugye a főnöke volt a CIA-nál.”
Tehát a „teteje” a Gordon…
Rakjuk össze a szálakat: a globális elit fontos intézménye a Külkapcsolatok Európai Tanácsa, amelynek anyaintézménye nem más, mint a New York-i székhelyű Külkapcsolatok Tanácsa (Council of Foreign Relations, CFR), amely viszont 1921-ben alakult meg.
Ez a szervezet köztudomásúan a globális gazdasági világelit egyik meghatározó háttérintézménye, alapításában és működtetésében eleinte a Rothschild bankárdinasztia játszott vezető szerepet, később azonban a Rockefeller klán irányítása alá került.
Mellettük a világ legerősebb pénzügyi dinasztiái vesznek részt, mint a Morgan, Rockefeller, Kuhn, Loeb, Harriman, Warburg, Schiff és a többiek. A CFR emlőin nevelkedett fel néhány amerikai elnök, odatartoznak a Wall Street-i szuperpénzügyi elit tagjai, a világ legnagyobb cégei és pénzintézetei, a Big Tech, tehát a nagy technológiai óriások, illetve a meghatározó sajtó- és médiabirodalmak is, de például George Clooney is.
És ennek az intézménynek (is) tagja természetesen Soros György, aki több éven keresztül igazgató is volt itt, s ő kezdeményezte 2007-ben a Külkapcsolatok Európai Tanácsának létrehozását. A CFR nem is titkolt célja egyfajta világkormányzás létrehozása. Világos szavak, fordítsuk le magyarra: céljuk az unió szuperföderális birodalommá, Európai Egyesült Államokká alakítása, amely a globális világkormányzás európai lerakataként funkcionálhatna.
Gyuri bácsi kitalálta ezt tisztességesen, ismerjük el.
És most kössünk össze két nevet vagy a hálózatelmélet nyelvén: két csúcsot, felfedezve közöttük az éleket (az összekötő szálakat). Kicsoda tehát az a személy, aki a globális elit legfontosabb magyar embere, akit egyfelől a globális tőke, másfelől maga Soros György – mint egyfajta hálózati központ – irányít?
Bajnai Gordon.
S kivel is találkozott Londonban nemrég Márki-Zay Péter, s beszélgetett három órán keresztül egy étteremben?
Bajnai Gordonnal.
S kivel találkozott még Márki-Zay Londonban? Timothy Garton Ash világhírű balliberális, globalista történésszel. És hol találkozott vele? A Chatham House-ban!
Találós kérdés: ezek az emberek, tehát Bajnai Gordon és Márki-Zay Péter vajon egy független és szuverén Magyarország felépítésén dolgoznak? B variáció: vagy nem? A megfejtéseket a szerkesztőségbe várom. Ezek után térjünk vissza még röviden a ECFR-re, mert megéri megnézni, kik is találhatók a tanács tagjai között.
„Jelentéktelen” figurák: állam- és kormányfők, miniszterek, uniós tisztségviselők, parlamenti képviselők, európai biztosok, nagykövetek stb. A 374 név alapján nem lehet más következtetésre jutni, mint arra, hogy az ECFR nem más, mint az unió deep state-je, azaz mélyállama. Igazából itt és nem a formális döntéshozó fórumokon dőlhetnek el a legfontosabb európai kérdések!
A tanács tagjai közül érdemes néhány nevet megemlíteni, mert tanulságos a lista.
Ausztriából többek között a listán szerepel Ulrike Lunacek és Hannes Swoboda volt EP-képviselők, mindketten Magyarország nagy ellenségei, de Sebastian Kurz volt kancellár (!) is tagja a tanácsnak. Itt található a Soros-hálózat fontos figurája, Gerald Knaus is, az Európai Stabilitási Kezdeményezés elnöke, aki már sokat ártott hazánknak. Dániából Margrethe Vestager liberális politikust érdemes említeni, aki jelenleg a bizottság ügyvezető alelnöke, a föderális unió és a globális célok elkötelezettje.
Észtországból a tanács tagja nem más, mint Kaja Kallas, Észtország jelenlegi miniszterelnöke (!), aki, bár papíron egy jobbközép párt vezetője, mégis a „jogállamiság” és a zöldideológia elkötelezett híve, természetesen globalista. Franciaországból tag Pascal Lamy, a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) korábbi főigazgatója, a Jacques Delors Intézet emeritus elnöke (Delors a bizottság egyik leginkább föderalista elkötelezettségű elnöke volt 1985 és 1995 között).
És hát jöjjön Németország: a tagok között találjuk Norbert Röttgent, aki pályázott a CDU elnöki pozíciójára a múlt év elején, echte Merkel-követő, jelenleg az ECFR egyik alelnöke (!), Joschka Fischer volt zöldkülügyér, valahai ’68-as diáklázadó nevén meg sem lepődünk, de itt szerepel Annalena Baerbock, a Zöldek frissen kinevezett külügyminisztere és Cem Özdemir, a Zöldek mezőgazdasági minisztere is!
Olaszországból érdemes megemlíteni Romano Prodit, az Európai Bizottság ugyancsak föderalista volt elnökét, Hollandiából az érdekesség kedvéért a magyar származású, kellően magyarellenes Piri Katit, volt EP-képviselőt, Norvégiából a Munkáspárti Jonas Gahr Store-t, aki – csekélység – 2021 óta az ország miniszterelnöke (!), Lengyelországból Radoslaw Sikorskit, a Tusk-féle Polgári Platform volt külügyminiszterét, illetve Rafal Trzaskowskit, Varsó kőliberális polgármesterét (aki még Karácsony Gergellyel is összefogott), Szlovákiából Ivan Korcokot, aki jelenleg külügyminiszter, és nemrég kijelentette, hogy zavarja Magyarország és Lengyelország unióval kapcsolatos szóhasználata (!), Spanyolországból – ugye nem lepődnek meg – Joaquín Almuniát, az Európai Bizottság volt alelnökét, aki Gyurcsányéknak parírozott 2006-ben, Svédországból pedig Ann Linde külügyminisztert, aki számtalanszor támadta az Orbán-kormányt. És Nagy-Britanniából Timothy Garton Ash történészt, akivel Márki-Zay a Chatham House-ban találkozott – a történész úr is sok társaság tagja.
És tudják, kik képviselik Magyarországot e jeles testületben Bajnai Gordon mellett? Dobrev Klára és Dessewffy Tibor szociológus nevén aligha lepődnek meg. De itt van Korányi Dávid, aki a Bajnai-kormány államtitkára is volt, jelenleg a fővárosban Karácsony városdiplomáciai főtanácsadója.
A slusszpoén azonban nem más, mint két igazi hazafi neve a magyar listán: Soros György és Alexander Soros. Mint magyar tagok… Most már megnyugodtunk mind, igaz? Semmi mást nem mondhatok a végén: vigyázó szemünket április 3-ára vessük!
A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója
Borítókép: Bajnai Gordon 2014. március 24-én (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)
