December 16-án szavaztak a Bundestagban Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár saját maga ellen benyújtott bizalmatlansági indítványáról. Nagy meglepetés nem történt a szavazás során:
ahogy várható volt, Scholz kancellár elbukta a bizalmatlansági indítványt, így hivatalosan is megbukott a német kormány. A kormánykoalíció bukásának előzménye, hogy a Christian Lindner vezette liberális FDP november 6-án kilépett a kormányból, ezzel az SPD-re és a Zöldekre zsugorodott kormánykoalíció mögött már nem volt parlamenti többség.
Az egykori kormánypártok egymást vádolták a koalíció bukásával, amely részben igaz: a kormány a realizmus és a válságtűrő képesség hiánya miatt vallott kudarcot.
A bizalmi szavazás olyan parlamenti eljárás, amely során a kormány vagy annak vezetője (például a kancellár) kéri a parlament támogatását munkájának folytatásához. Ha azonban a parlament többsége megvonja a bizalmat, az a kormány bukását eredményezheti, és előre hozott választásokhoz vezethet. Németországban a bizalmi szavazások ritkák, viszont annál jelentősebb politikai fordulópontokat jelölnek. Például 1982-ben Helmut Schmidt kancellár elvesztette a bizalmi szavazást, ami Helmut Kohl hivatalba lépéséhez vezetett. Hasonlóképpen, 2005-ben Gerhard Schröder kancellár szándékosan veszített el egy bizalmi szavazást, hogy előre hozott választásokat kezdeményezzen, melyek után Angela Merkel lett a kancellár.
A bizalmi szavazáson jelen lévő 717 képviselőből 207 képviselő támogatta, 394 elutasította, 116 pedig tartózkodott, tehát a Bundestag megvonta a bizalmat a kancellártól – és következésképp a kormánytól. A kancellár maradásához egyébként 367 szavazatra lett volna szükség. Mivel az SPD–Zöldek-kormány és az uniópártok már megegyeztek az előre hozott választások időpontjáról – 2025. február 23. –, így a mostani szavazás csupán formalitás volt. (Eredetileg 2025. szeptember 28-án rendezték volna a következő szövetségi választásokat Németországban.)
Olaf Scholz tervezett vereséget szenvedett a Bundestagban. És pontosan ez volt a célja: a kormány bukása után minél hamarabb tartsanak előre hozott választásokat, melyen pártja várhatóan második/harmadik helyen végez majd, ezáltal megkerülhetetlenné válik a kormányalakításkor. Scholz a bizalmi szavazás vitájában elmondott beszéde is inkább kampánybeszédként értelmezhető.
Miután a képviselők megvonták a bizalmat a kancellártól és kormányától, Scholz arra fogja kérni Frank-Walter Steinmeier államelnököt, hogy oszlassa fel a Bundestagot, majd írja ki az előre hozott választásokat. Az államelnöknek a Grundgesetz (német alaptörvény) 68. cikkelye szerint erre 21 napja van, a feloszlatást követő hatvan napon belül pedig új választásokat kell tartani. Azonban mivel már november közepe óta biztos a február 23-i időpont, ezért csakúgy, mint a hétfői szavazás, ezek is puszta formalitások. Steinmeier várhatóan december 27-én fogja feloszlatni a parlamentet, valamint kiírni az új szövetségi választást.