A baloldali sikerrecept: a győztes jobboldalt mindenáron elszigetelni

A mainstream média mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ne jöhessen létre jobboldali koalíciós szövetség Ausztriában.

Györkös Enikő

Ausztria választás baloldal Osztrák Szabadságpárt koalíció 2024. 09. 23. 6:30

Fotó: Alex Halada

További Vélemény híreink

Nyugaton másképp kezelik a nemzeti érdekeket, mint Közép-Európában

Mondhatni, a júniusi európai parlamenti választás volt a „főpróbája” az őszi osztrák nemzetgyűlési választásoknak. A jobboldali populista FPÖ először lett a legerősebb erő Ausztriában: a szavazatok 25,35 százalékát szerezte meg, ami több mint nyolc százalékpontos növekedést jelent. A választási kampány során a párt gyakran hangsúlyozta az EU-val szembeni szkepticizmusát „Állítsuk meg az uniós őrületet” szlogen alatt, és az EU-t az ukrajnai konfliktusban háborút szító erőként ábrázolta.

A Szabadságpárt elsöprő sikere jól példázza az osztrák szavazók hangulatát, amely évek óta egyre elutasítóbb a klasszikus pártokkal, az ÖVP-vel és az SPÖ-vel szemben, miközben nyitottabb a protestpártokkal szemben. Az FPÖ nyíltan fellép az illegális migrációval szemben, amely egyre több nyugat-európai országban válik a választások fő témájává.

A kampányt több válság is jellemezte: az orosz–ukrán háború, illetve ehhez kapcsolódóan Ausztria energiaellátásának és -függetlenségének kérdése, valamint a biztonságról és a semlegességről szóló viták uralták a közbeszédet, csakúgy, mint a migráció és az infláció témája.

Ugyan az FPÖ jelenleg rendre vezet a közvélemény-kutatásokban, a kormányalakítás azonban nehézkesnek ígérkezik.

Az osztrák Nemzetgyűlésben összesen 183 mandátum szerezhető meg és legalább 92 szükséges a kormányalakításhoz. Itt jegyzendő meg, hogy a Bruno Kreisky vezette SPÖ óta ez senkinek nem sikerült, így Ausztriában 1983 óta „normális” állapotnak számít a választások utáni koalíciós kényszer.

A mandátumok lehetséges megoszlása a következőképp alakulhat a szeptember végi választás után: az FPÖ 53, az ÖVP 47, az SPÖ 40, a NEOS 17, a Zöldek 16, a Sörpárt pedig 10 mandátumra számíthat a szeptember első felében felvett, illetve nyilvánosságra hozott előrejelzések szerint.

Nem vehető tehát biztosra, hogy az FPÖ egyáltalán ott lesz az új kormányban. Míg a választók egy része az FPÖ által vezetett koalíciót támogatja, az ÖVP és a többi párt részéről is egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy nem hajlandók koalíciót kötni az FPÖ csúcsjelöltjével. 2024. június 15-én Karl Nehammer (ÖVP) szövetségi kancellár egy interjúban kizárta a koalíciókötést az FPÖ vezetőjével, Herbert Kickllel. Fontos azonban kiemelni, hogy nem az FPÖ-vel zárta ki az együttműködést, hanem a párt kancellárjelöltjével. Ez a dinamika még érdekesebbé teszi, hogy a választások után hogyan fognak a pártok pozicionálni, és végül milyen politikai szövetség jön majd létre. Fentiekből jól kirajzolódik, hogy

az FPÖ akár a német AfD-hez hasonló, elszigetelt helyzetben is találhatja magát, amennyiben senki nem akar koalíciót kötni vele. A kétpárti koalícióknak egy ideje pedig már csak az FPÖ részvételével van létjogosultságuk, így valószínű, hogy az ÖVP-t és az SPÖ-t is magában foglaló hárompárti koalícióknak van reális esélyük a parlamenti többség megszerzésére.

A kormányozhatóság szempontjából ugyanakkor egy jobboldali összefogásnak lenne a legtöbb értelme, hiszen láthatjuk a Néppárt és a Zöldek kényszerházasságának vergődéseit.

Ne legyenek azonban illúzióink: a mainstream média mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ne jöhessen létre jobboldali koalíciós szövetség Ausztriában. Sőt az Európai Parlament mintájára teljesen elszigetelhetik a(z egyik) legerősebb pártot.

A szerző az Alapjogokért Központ nemzetközi kommunikációs koordinátora