idezojelek

A baloldali sikerrecept: a győztes jobboldalt mindenáron elszigetelni

A mainstream média mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ne jöhessen létre jobboldali koalíciós szövetség Ausztriában.

Györkös Enikő avatarja
Györkös Enikő
Cikk kép: undefined

Szeptember 29-én, vasárnap tartják Ausztriában a szövetségi választásokat, amelyen az eddigi felmérések szerint az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az egyértelmű favorit, bár előnye a Néppárthoz (ÖVP) és a szocdemekhez (SPÖ) képest egyre csökken. Ez a tendencia azonban jól tükrözi az Ausztriában zajló jobbratolódást.

Az összes nagy közvélemény-kutató intézet 26-28 százalék között méri az FPÖ-t (szeptember 16-i adat), amely a legutóbbi, 2019-es választásokhoz képest mintegy tízszázalékos növekedést jelent. (Emlékeztetőül: 2019-ben robbant ki az „Ibiza-botrány”, mely igencsak megtépázta az FPÖ támogatottságát.) A nagyobbik kormánypárt, az ÖVP ezzel szemben akár 15 százalékot is veszíthet korábbi eredményéhez képest. A kisebbik kormánypárt, a Zöldek kilenc százalék körüli várható eredménye is jelentős visszaesés a legutóbbi választásokhoz képest, míg a NEOS a szavazatok nyolc százalékára számíthat. Végül a Sörpárt és az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) vívja egy-egyszemélyes csatáját a négyszázalékos küszöbbel. A legutóbbi, 2019. októberi nemzetgyűlési választásokhoz képest tehát drasztikus elmozdulás jelezhető előre az osztrák politikai palettán.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mondhatni, a júniusi európai parlamenti választás volt a „főpróbája” az őszi osztrák nemzetgyűlési választásoknak. A jobboldali populista FPÖ először lett a legerősebb erő Ausztriában: a szavazatok 25,35 százalékát szerezte meg, ami több mint nyolc százalékpontos növekedést jelent. A választási kampány során a párt gyakran hangsúlyozta az EU-val szembeni szkepticizmusát „Állítsuk meg az uniós őrületet” szlogen alatt, és az EU-t az ukrajnai konfliktusban háborút szító erőként ábrázolta. 

A Szabadságpárt elsöprő sikere jól példázza az osztrák szavazók hangulatát, amely évek óta egyre elutasítóbb a klasszikus pártokkal, az ÖVP-vel és az SPÖ-vel szemben, miközben nyitottabb a protestpártokkal szemben. Az FPÖ nyíltan fellép az illegális migrációval szemben, amely egyre több nyugat-európai országban válik a választások fő témájává. 

A kampányt több válság is jellemezte: az orosz–ukrán háború, illetve ehhez kapcsoló­dóan Ausztria energiaellátásának és -függetlenségének kérdése, valamint a biztonságról és a semlegességről szóló viták uralták a közbeszédet, csakúgy, mint a migráció és az infláció témája.

Ugyan az FPÖ jelenleg rendre vezet a közvélemény-kutatásokban, a kormányalakítás azonban nehézkesnek ígérkezik. 

Az osztrák Nemzetgyűlésben összesen 183 mandátum szerezhető meg és legalább 92 szükséges a kormányalakításhoz. Itt jegyzendő meg, hogy a Bruno Kreisky vezette SPÖ óta ez senkinek nem sikerült, így Ausztriában 1983 óta „normális” állapotnak számít a választások utáni koalíciós kényszer. 

A mandátumok lehetséges megoszlása a következőképp alakulhat a szeptember végi választás után: az FPÖ 53, az ÖVP 47, az SPÖ 40, a NEOS 17, a Zöldek 16, a Sörpárt pedig 10 mandátumra számíthat a szeptember első felében felvett, illetve nyilvánosságra hozott előrejelzések szerint.

Nem vehető tehát biztosra, hogy az FPÖ egyáltalán ott lesz az új kormányban. Míg a választók egy része az FPÖ által vezetett koalíciót támogatja, az ÖVP és a többi párt részéről is egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy nem hajlandók koalíciót kötni az FPÖ csúcsjelöltjével. 2024. június 15-én Karl Nehammer (ÖVP) szövetségi kancellár egy interjúban kizárta a koalíciókötést az FPÖ vezetőjével, Herbert Kickllel. Fontos azonban kiemelni, hogy nem az FPÖ-vel zárta ki az együttműködést, hanem a párt kancellárjelöltjével. Ez a dinamika még érdekesebbé teszi, hogy a választások után hogyan fognak a pártok pozicionálni, és végül milyen politikai szövetség jön majd létre. Fentiekből jól kirajzolódik, hogy

 az FPÖ akár a német AfD-hez hasonló, elszigetelt helyzetben is találhatja magát, amennyiben senki nem akar koalíciót kötni vele. A kétpárti koalícióknak egy ideje pedig már csak az FPÖ részvételével van létjogosultságuk, így valószínű, hogy az ÖVP-t és az SPÖ-t is magában foglaló hárompárti koalícióknak van reális esélyük a parlamenti többség megszerzésére.

 A kormányozhatóság szempontjából ugyanakkor egy jobboldali összefogásnak lenne a legtöbb értelme, hiszen láthatjuk a Néppárt és a Zöldek kényszerházasságának vergődéseit.

Ne legyenek azonban illúzióink: a mainstream média mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ne jöhessen létre jobboldali koalíciós szövetség Ausztriában. Sőt az Európai Parlament mintájára teljesen elszigetelhetik a(z egyik) legerősebb pártot.

A szerző az Alapjogokért Központ nemzetközi kommunikációs koordinátora

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Zarándokok szabadsága

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Tőkés László ismét célkeresztben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az igazság ideát van, csak meg kell érte küzdeni

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.