Magyarország kormánya a nemzeten belül értékként tekint a nemzetiségeire – mondta Sztojka Attila az Országos Cigány Nemzetiségi Napon Kiskunhalason. A Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára az Egy nemzet vagyunk címmel megszervezett gálaműsoron arról beszélt, hogy „az egyetemes magyar kultúra attól is szép, hogy láthatóak benne azok a nemzetiségek, amelyek itt élnek évszázadok óta együtt”.
Ha nemzetiségről beszélünk a kulcskérdés az, hogy meg tudja-e élni a közösség azokat az értékeit, amelyek az alapját adják a nemzetiségi létének, amelyért azonban tenni is kell mind egyénileg, mind a családban, mind közösségi szinten. Ezt tette a magyarországi roma közösség is, amelynek a 2024-es év a megújulást hozta el
– hangsúlyozta.
A roma nemzetiség esetén egyrészt nemzetiségi létről, másrészt esélyteremtésről kell beszélni – vélekedett Sztojka Attila. Majd úgy fogalmazott: a nemzetiségi kérdés két legfontosabb eleme a kultúra és az identitás, míg az esélypolitika esetén az élethelyzetekben való változás generálása vagy elindítása a legfontosabb. A jövő év első negyedévében hirdetik meg azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek révén kulturális eseményekre és táboroztatásra lehet majd támogatást nyerni – tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kijelentette: a romák ugyanolyan hasznos tagjai a magyar társadalomnak, mint a másik 12 nemzetiséghez tartozó és bármelyik hazánkban élő ember. „Hatalmas erő munkálkodik a közösségek összefogásában”, ugyanakkor a nyelvi, kulturális közösség megmaradása és boldogulása érdekében szintén fontos az összefogás – vélekedett.
Magyarország kormánya elkötelezett a civil szervezetek iránt, és kiemelten kezeli, támogatja azokat, hiszen a civil szféra a társadalom gyarapodását, a közösségi összetartozás erősítését, az elköteleződést szolgálja, amelynek alapja a szeretet, a hűség, a hit, az identitás
– hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Vince.
Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy „a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek mindannyiunk közös kincsei”.
Az elmúlt években számos fejlesztés és program valósult meg, amelyek nemcsak az érintett közösségek életkörülményeit javították, hanem az emberi méltóság és a társadalmi szolidaritás példáivá váltak – ismertette.
Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke szerint egy nemzet akkor erős, akkor hatalmas a lelkiismerete, ha a benne élő nemzetiségek is megtalálják önmagukat.
A cigány közösség akkor lesz erős a magyar nemzetben, ha végre képes lesz közös gondolatokat, közös célokat megfogalmazni azért, hogy a közös ügyeik előre menjenek
– hangsúlyozta Aba-Horváth István.
Szűcs Csaba, Bács-Kiskun vármegye közgyűlésének alelnöke, a Cigány Közösségek Szövetségének elnöke a család fontosságáról beszélve elmondta: „a családunk részesei azok is, akikkel az ország minden egyes településén azért dolgozunk, hogy cigány közösségünket segítsük, és a családunk részesei azok is, akikért minden nap dolgozunk”.
Az idei év a roma rendszerváltás éve, és a választások révén olyan erős felhatalmazást kaptak, ami arra ad lehetőséget, hogy az elkövetkező öt évben olyan folyamatokat és programokat indítsanak el, amiket kézzelfoghatóan érezni fognak az ország minden egyes településén, minden egyes olyan utcájában, ahol a roma közösség él
– emelte ki Szűcs Csaba.
A gálaműsor a Halasi Cigányságért Díjak átadásával zárult.
