A világ nem fekete-fehér! De abban Trump életútjának ismeretében biztosak lehetünk, hogy a pénzt biztos kezekben akarja tudni. Ezzel egybevágó célt szolgál a bürokratákkal és mélyállami szabotőrökkel felduzzasztott kormányzati szektor karcsúsítása, amelyet már a jobboldali háttérintézmények által készített Project 2025 című programdokumentum is előrevetített. A terület fő felelősei Elon Musk, a világ első számú vállalkozója és Vivek Ramaswamy üzletember, Trump egykori republikánus kampányellenfele. Itt is fontos, hogy a magyar kormánykörökben hozzájuk is van személyes nexus. A The New York Times liberális világlap eközben elszörnyedve ír arról, hogy a Trump-csapat az egyes pozíciókra kiszemelteket „hűségtesztnek” veti alá. Pedig Trump 2017 és 2021 közötti elnöksége alatt az amerikai fősodor előszeretettel kajánkodott azon, hogy az apparátus szabotálja a munkát, „munkatársai” mindennek elhordják az elnököt, még az asztaláról is ellopkodják az iratokat.
2025-ben a kongresszus összetétele, mindkét házának republikánus vezetése, illetve a legfelsőbb bíróságon a konzervatív tagok kétharmados többsége is kedvezőbb körülményeket teremt Donald Trumpnak a kormányzáshoz ahhoz képest, mint amelyek 2017-ben várták a belpolitikai térben.
Minket, magyarokat persze elsősorban az érdekel, hogyan érinti a fehér házi váltás Európát, azon belül is hazánkat. Washingtonban Magyarország elsősorban NATO-tagországként érdekes, jövőre pedig az atlanti szövetség csúcsértekezletet tart Hágában. Várhatóan Ukrajna lesz a fő kérdés, de az új helyzetben jelentősen csökkenhet a hazánkra gyakorolt amerikai, illetve az annak nyomába szegődő, mintakövető nyugat-európai nyomás. (Alex Hemingway, a hazánkban is ismert amerikai üzletember azt mondta egy novemberi interjúnkban: kaliforniai környezetében senki nem érti, miért költött az Egyesült Államok 180 milliárd dollárt Ukrajnára. Valószínűleg Trump sem.) Miközben aligha eszik olyan forrón a kását, hogy Trump hátat fordítana a NATO-nak, minden bizonnyal sürgetni fogja az európai védelmi ráfordítások további emelését, a sokat emlegetett GDP-arányos két százalékon felül is.
Magyar kormánykörök a kétoldalú kapcsolatokban is a politikai nyomás jelentős enyhülésére számítanak. Ennek alapja nemcsak Donald Trump és Orbán Viktor kormányfő jó személyes viszonya, hanem az a most már széles kapcsolati háló, amelyet az elmúlt években Budapestről az elnök embereivel kiépítettek. Budapestről először is két olyan ügyben várnak amerikai hátraarcot, amelyekben a Biden-kormány politikai alapon büntette hazánkat, kárt okozva állampolgárainknak.
Az egyik a kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezmény 2022-es felmondása, a másik honfitársaink beutazásának tavalyi megnehezítése, az elektronikus utazási jóváhagyási rendszer, az ESTA érvényességi idejének csökkentése volt (mondvacsinált okokból). Az új amerikai szándékok a következő budapesti nagykövet tevékenységén is lemérhetők lesznek – magyar diplomáciai körökben az őszre várják az érkezését. David Pressman most közkívánatra távozik ugyan, de utódja érkezéséig ügyvivő irányítja a Szabadság téri külképviseletet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!