Ez a legtökéletesebb összefoglalója az akkori eseményeknek.

1999. március 23.: Javier Solana, a NATO főtitkára bejelenti, hogy utasítást adott Jugoszlávia bombázására. Richard Holbrooke elhagyja Belgrádot, Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök pedig az Atlanti-óceán közepéről fordul vissza a hírre, elhalasztja amerikai látogatását és visszatér Moszkvába.

Március 24.: Jelcin és Clinton telefonon egyeztetnek a szerb KATONAI LÉTESÍTMÉNYEK elleni NATO-légi csapásokról, KOSZOVÓTÓL BELGRÁDIG. Aznap kora este több mint hetven harci gép kezdte bombázni Belgrádot, Pod­goricát, Danilovgrádot, Pristinát, Újvidéket (!), Kragujevácot. Bombázták még Pancsovát, Bart, Uzicét, Ivangradot és Kursumliját. „A Pentagon bejelentette, hogy elsőként cirkálórakétákat lőttek fel az olasz térségben tartózkodó amerikai hajókról. Ezután használták azokat a manőverező robotrepülőgépeket, amelyeket B–52-esekről lőttek ki. Az első légi csapások keretében hetven repülőgép indult még bevetésre Avianóból: F–16-osok, spanyol és kanadai F–18-asok, tíz F–117-es lopakodó vadászrepülőgép, két tankelhárító csatarepülőgép, két Hercules szállítógép, német Tornadók és az amerikai haditengerészet kilenc E/A 6B Prowlere. […] Tony Blair szerint a támadásért teljes mértékben Milosevic a felelős. »Azért cselekedtünk így, hogy legyengítsük Slobodan Milosevic ­erőit és megakadályozzuk az ártatlan civil albánok elnyomását« – mondotta az országhoz intézett beszédében. A NATO Szerbia elleni támadását hasonlóképpen indokolta Clinton is, hangsúlyozva, hogy a csapásoknak három célja van: a NATO eltökéltségének demonstrálása, Belgrád visszatartása a Koszovó ellen irányuló agressziótól és a jugoszláv hadsereg erejének megtörése. […] Borisz Jelcin mélységesen felháborodott a NATO Belgrád elleni támadása miatt. Hozzátette, hogy Moszkva és a NATO kapcsolatának újraértékelését tervezi, s Oroszország megfelelő katonai lépéseket tesz, ha a konfliktus átterjed a szomszédos országokra. Igor Ivanov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy nincs mentség a NATO Szerbia elleni támadására, mert a támadást nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és a BT rendkívüli összehívását kezdeményezte. […]

Az Ukrán Legfelsőbb Tanács úgy döntött, hogy megszünteti az ország atomfegyvermentes státusát, mert a NATO »agresszív terveket sző a szövetség kereteibe nem tartozó országok ellen«.”

Március 25.: A NATO Belgrádot és Pristinát bombázza. „Milo Dukanovic, Montenegro szövetségi köztársaság elnöke felszólította Milosevicet, hogy hagyjon fel öngyilkos politikájával, amellyel veszélyezteti a közös állam fennmaradását, ezzel egy időben felszólította a nemzetközi erőket a bombázás beszüntetésére, mert Koszovó problémája nem oldható meg erőszakkal.” Hajnali két óra körül újabb NATO-támadás, Tomahawk rakétákat lőnek ki az Adriai-tengeren cirkáló hadihajókról. A támadás több emberéletet követel. „A jugoszláv kormány szerint a NATO katonai akciója a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek kedvez. A szakadár albán fegyveresek ugyanis a légi csapásokat arra használják ki, hogy támadásokat intézzenek a Koszovóban állomásozó jugoszláv katonai és rendőrségi egységek ellen. Ja­vier Solana, a NATO főtitkára egy francia rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a légi csapások még néhány napig tartanak. […] Az esti bombázás során Golubovci repülőterét érte támadás Podgoricában és katonai támaszpontokat Danilovgradban. Becsapódások voltak még Nisben, Kosovska Mitrovicán, Újvidéktől délkeletre, Belgrád irányában. A jugoszláv katonaság vezérkara közölte, hogy a NATO agressziót hajtott végre Jugoszlávia ellen. A közlemény szerint az éjjel országszerte ötven katonai objektumot ért támadás. Tíz katona életét vesztette, 38 megsebesült, egy pedig eltűnt. […]

II. János Pál pápa a párbeszéd újrakezdésére szólította fel a koszovói válságban érintett feleket.”

Március 26.: „Wesley Clark, a szövetséges erők főparancsnoka kijelentette: »Nem menekülhet Milosevic és hadserege. Tervszerűen és folyamatosan támadjuk, pusztítjuk és romboljuk a jugoszláv hadsereget, támaszpontjait és eszközeit mindaddig, míg Milosevic be nem jelenti, hogy elfogadja a nemzetközi közösség békeszerződését.«” […] A Tanjug jelentése szerint a csütörtök éjjeli légi csapás alatt három NATO harci gépet sikerült lelőnie a szerb légelhárításnak. Kettőt Belgrádtól északra, egyet pedig Koszovó fölött. A Pentagon illetékesei szerint viszont a második légi csapásban részt vevő összes harci gép épségben visszatért a bázisra. […] Egy jugoszláv katonai közlemény szerint összesen ötven célpontot ért találat. Tíz civil és egy katona meghalt, hatvanan megsebesültek. Egy orosz hírügynökség szerint már 130 áldozata van a NATO-bombázásoknak, az áldozatok számát pedig 350-re becsüli. […] Wesley Clark tábornok, a NATO főparancsnoka bejelentette, hogy bár eddig csak katonai épületeket és repülőtereket bombáztak, ezek után már akár magukat a jugoszláv katonákat is támadni fogják, ha Milosevic elnök nem fogadja el a békemegállapodást. […] Az Egyesült Államok elnöke, Bill Clinton közvetlenül a szerb néphez fordult szónoklatában, és azt üzente nekik, hogy a NATO nem Szerbia népét vette célba, hanem a koszovói válság gyors megoldását akarja kikényszeríteni.

Március 27.: „Milo Dukanovic montenegrói elnök ismét azzal a kéréssel fordult a NATO-hoz, hogy ne bombázzák Crna Gora létesítményeit. Dukanovic ismét Milosevic őrült politikáját tette felelőssé a történtekért, és hangsúlyozta: nem ismeri el az államszövetség kormányát, és Montenegrót nem tartja hadban álló félnek. Az amerikai válasz: sajnálják (!), de kénytelenek montenegrói célpontokat is támadni, mert a jugoszláv hadseregnek straté­giai fontosságú kommunikációs és felderítőbázisa van Crna Gora területén. […] A szerb televízió közölte, hogy Montenegróban lelőttek négy ­NATO-gépet, két pilótát elfogtak. Erről egyetlen nyugati hírügynökségtől sem érkezett jelentés. A NATO tegnapi légitámadásában találat érte Batajnicán az üzemanyagraktárakat és a trafóházat, így a környék áramszolgáltatás nélkül maradt. […] Borisz Jelcin Oroszország támogatásáról biztosította a jugoszláviai népet és elítélte a NATO légi csapásait. Oroszország védelmi minisztériuma minden kapcsolatot befagyasztott a Jugoszlávia elleni hadműveletben részt vevő NATO-országokkal. […] A kedvezőtlen időjárás miatt a péntek éjjelre tervezett légitámadás elmaradt, így csak késő délután szálltak fel ismét a gépek. Az újabb támadás kezdetén az amerikai haditengerészet két Tomahawk típusú cirkálórakétát lőtt ki, és azok becsapódtak Belgrád közelében. Rakétatalálat érte Zombor környékét is. […]

A szerb televízió nagy teret szentel a NATO-ellenes külföldi demonstrációknak. A híradások szerint Athénban, Bécsben, Torontóban, Moszkvában, Sydney-ben, Minszkben, Prágában, Budapesten tüntettek.”

Az amerikaiak többsége (hatvan százalék) egyetért a bombázásokkal, ellenben a britek többsége nem ért egyet a NATO akciójával.

És a kedvenc hírem: „A szerémségi Budanovci határában megtalálták egy F–117 A típusú, úgynevezett fekete sas, különleges technológiával kidogozott lopakodó – amelyet a radarok nehezen észlelnek – maradványait. A jugoszláv sajtó jelentése szerint a jugoszláv légvédelem egységeinek sikerült első ízben lelőni a NATO-nak ezt a legkorszerűbb bombázóját.”

Ezt már akkor imádtam! És persze ki lőtte le a lelőhetetlent? Dani Zoltán alezredes, a jugoszláv hadsereg tisztje.

Március 28.: Folytatódnak a bombázások, most már a Koszovóban lévő jugoszláv egységeket is közvetlenül támadja a NATO.

„Európa több városában vonultak fel az ott élő szerbek és a BALOLDALI szimpatizánsaik a NATO-bombázások ellen. A szerb tájékoztatási eszközök nagy teret szentelnek ezeknek a demonstrációknak. […] Belgrádban reggel több becsapódás történt, mielőtt még a légvédelmi szirénák megszólaltak volna. A jugoszláv hírügynökség szerint a fő célpont ezúttal a polgári repülőtér volt, ahova a NATO gépei több bombát dobtak. Néhány órával korábban Cacak környékét bombázták. Két hullámban több gép repült át a város fölött, majd 6-7 erős robbanás hallatszott. […] A Royal Air Force újabb 12 harci gépet (nyolc Tornadót és négy Harriert) és üzemanyag-szállítót küld a szövetséges csapatok Balkánon állomásozó egységeihez, a U. S. Air Force is növeli a légi csapásokban részt vevő B–52 nehézbombázók számát. […] A jugoszláv állami televízió az elmúlt napok folyamán többször is beszámolt róla, hogy több tízezer polgár részvételével nagyszabású NATO-ellenes tüntetés volt Athénban.”

Március 29.: „A NATO-gépek a hét végén több mint ötszáz bevetésben támadtak katonai célpontokat. Szombat hajnalban, a legerősebb hullámban 249 bevetést hajtottak végre. A jugoszláv légvédelem első ízben alkalmazott tömegesen légvédelmi rakétákat. 17 ilyen fegyvert indítottak a támadók ellen. […]

Megjelent a Magyar Szó, de csak nyolc oldalon. A Kilátó rovat megszűnt, amelyben a Perben a teremtővel című írásom megjelenését vártam volna. A pszichológiai esszé Carl Gustav Jung: Válasz Jób könyvére című tanulmányát boncolgatja. Az elemzés oda lyukad ki, hogy az igazság megrögzött bajnokai rendre kihívják maguk ellen a sorsot. Makacs igazságkeresésükben egyének és népek hajlandóak feláldozni mindazt, amit addig elértek. Nagy igaz­ságérzetük nem előbbre viszi, hanem tönkreteszi őket. Így vannak a szerbek is a maguk igazságával. […]

Egy bukaresti lap információi szerint a napokban Románia légterén keresztül két orosz és egy fehérorosz gép is szállított fegyvereket Szerbiába. […]

A NATO-tagországokban egyre több kritika éri a szövetség stratégiáját, hogy a kizárólag légi csapásokra építő stratégia éppen fordítva sült el: nemzeti hőssé tette Milosevic elnököt és fokozta a jugoszláv hadsereg aktivitását Koszovóban. Szárazföldi erők bevetése nélkül nem lehet úrrá lenni a válságon – vélik a kritikusok. A NATO szerint az intenzívebb légi csapás megfelelő eszköz lesz arra, hogy megtörje a jugoszláv hadsereg erejét.”

Március 30.: Pancsovát és Újvidéket bombázza a NATO. […] „A jugoszláv légierő főnöke közölte, hogy a NATO-támadások kezdete óta hét repülőgépet, három helikoptert és harmincnál több cirkálórakétát lőttek le. Ezzel szemben a NATO mind ez ideig egyetlen vadászbombázójának az elvesztését ismerte be: a Lopakodó szombaton zuhant le. […] Tegnap hivatalosan is bejelentették, hogy a hadköteles férfiak nem hagyhatják el az ország területét, közben egy hete visszaküldenek mindenkit [a határról – B. Zs.].”

Március 31.: Hajnalban ismét Belgrádot, Pancsovát és Avalát bombázza a NATO.

„A tavaszi mezőgazdasági munkálatok helyett az utca emberét a modern haditechnika hardverkérdései foglalkoztatják. Mindegyre azt latolgatják, hogy miért mondott »csődöt« az amerikai csúcstechnológia. Milyen radarrendszerrel rendelkezik Jugoszlávia? Megfejtették-e a szerbek a titkot? Eltévedt golyó vagy műszaki hiba okozta a gép lezuhanását? Történt, ahogy történt, a szerbekben – ennek az egyetlen árva gépnek a lezuhanása után – erősebb a hit, mint valaha, hogy győzni fognak. A szerb propaganda kiválóan működik az élet minden területén, nemcsak a harci szellem fokozásában. […]

Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője elismerte, hogy a vártnál hosszabb ideig tart a NATO által kitűzött katonai célok elérése. Ken Bacon szavaiból az derült ki, hogy a jugoszláv légvédelem robusztus. A NATO napokkal ezelőtt áttért a szerb csapatok támadására Koszovóban, de nem sikerült annyira meggyengíteni a légvédelmet, hogy az ilyen támadások biztonságosak legyenek. […]”.

És következik egy akkori hír, amely már felvet bizonyos kérdéseket a háborús bűnöket illetően – íme: „A NATO brüsszeli főhadiszállásán bejelentették, hogy a jövőben jugoszláv kormányzati központok, minisztériumok is a légi csapások célpontjai közé tartoznak.” És egy kis színes még a korabeli Budapest libsi-balos hülyéiről, akik akkor még természetesen a NATO ellen tüntettek: „Budapesten a rendőrség vetett véget annak a nem engedélyezett tüntetésnek, amelynek résztvevői a NATO-légi csapások ellen kívántak tiltakozni. A Vörösmarty téren először az Alba Kör felhívására körbesétált mintegy száz ember, végül a rendőrök ezután kiterelték a tüntetőket a térről.”

(Folytatjuk)

Borítókép: A lebombázott Vukovár a Jugoszláv háborúban (Fotó: Antoine Gyori – Corbis/Getty Images Hungary)