A világgazdaság óriáspolipja (3. rész)

A BlackRock politikára gyakorolt befolyása Mexikóban is bebizonyosodott. 124 millió lakosával a világ 11. legnépesebb országában az egy főre eső GDP körülbelül annyi, mint Kínában. Ezért a BlackRock 2008 óta több mint hatvanmilliárd dollárt fektetett be Mexikóban. A 2018. évi elnökválasztás viszont gyökeres változással fenyegetett a szocialista Andrés Manuel Lopez Obrador személyében, aki korábban Mexikó City polgármestere volt.

A befektetők attól féltek, hogy a baloldali politikus hatalomra jutása után sok iparágat államosítani fog. A BlackRock pedig rengeteg pénzt fektetett a korábbi elnök, Enrique Peña Nieto idején privatizált Pemex energiakonszernbe és egy gázvezeték finanszírozásába is be akart szállni.

Larry Fink személyesen utazott el Mexikóba, és meggyőzte a későbbi elnököt, Obradort, hogy nyilvánosan jelentse ki, hogy neki Amerika pénzügyi alapjai szívesen látott beruházóknak számítanak.

Az energiaipart Obrador a megválasztása után természetesen nem államosította vissza. Noha a BlackRock már 2014 óta engedélyt kapott az állami nyugdíjkezelő Consartól a nyugdíjalapok egy részének menedzselésére, azon már nem is kell csodálkozni, hogy a Consar egyik vezetője, Isaac Portnoy egy jól jövedelmező szerződést kapott a BlackRocktól.

Pár évvel később átváltott a Pemexhez, amelybe volt munkaadója milliárdokat fektetett be. A forgóajtós módszer itt is jól működött. Állami intézmények dolgozóit a BlackRock bevásárolja, majd később visszaküldi az állam más gazdasági területére. Vajon kihez lojálisak ezek az emberek?

További Vélemény híreink

A világgazdaság óriáspolipja (1. rész)

A német CDU jelenlegi elnöke, Friedrich Merz 2016 és 2020 között a németországi BlackRock Asset Management Deutschland AG tanácsadója és felügyelő bizottságának elnöke volt. A CDU-nak a 2021. évi választáson ugyan nem sikerült kormányra jutni, de Merz mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, aki kiváló kapcsolati hálóval rendelkezik, így is befolyást tud gyakorolni a német politikára.

Első javaslata – vajon miért is – a borzalmasan drága és már alig fenntartható német nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozott: egy ETF-alapú, adókedvezményes magánnyugdíj-kiegészítés bevezetése, amely természetesen a BlackRocknak is ínyére lenne. Ebből a példából is látható, mennyire veszélyes a politika és a nemzetközi pénzügyi tőke összefonódása egy ország demokratikus berendezkedésére. Mindig annak a nótáját húzzák, aki a pénzt adja!

A német Heise.de online magazin az amerikai politikai-gazdasági vetésforgót így ábrázolta:

Amerika kormányában már Obama és Trump idején is töltöttek be korábbi BlackRock-alkalmazottak fontos kormányzati pozíciókat. Joe Biden kormányában Brian Deese egyenesen a BlackRocktól ejtőernyőzött a globális fenntartható beruházások osztályvezetői székébe.

Egyidejűleg az elnök gazdasági főtanácsadójának szerepét is megkapta. Wally Adeyemo, aki Obama nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős főtanácsadója volt, visszatért a BlackRockba Larry Fink irodavezetőjeként, majd 2014-ben az Obama Alapítvány elnökévé avanzsált. Biden pedig pénzügyminiszter-helyettesnek nevezte ki. Michael Pyle, a BlackRock globális beruházási stratégiájáért felelős vezetője ma Kamala Harris elnökhelyettes gazdasági főtanácsadója. Így működik a forgóajtó az amerikai politika és a pénzhatalmi elitet képviselő BlackRock között.

Joe Biden annak az államnak, Delaware-nek volt 1973 és 2009 között a szenátora, amely a pénzügyi szektor deregulálása után az ország legnagyobb pénzügyi oázisa lett, ahol a legtöbb levélszekrénycéget jegyezték be (kétszer annyit, mint a választásra jogosultak száma), ahol számos, az adóelkerülésben érdekelt nagyvállalat, bank székhelye található.

Természetesen itt van a BlackRock jogi székhelye is, míg az operatív központja New Yorkban található. Delaware állam egyik városát, Wilmingtont mini Luxembourgnak is hívják. Itt uralkodik a Biden klán.

Nem csoda tehát, hogy Joe Biden választási kampányát a BlackRock mellett a legnagyobb konszernek támogatták, mint az Alphabet Inc./Google, Microsoft, Amazon, Apple, Facebook, Netflix, J.P. Morgan Chase, Blackstone és a Walmart.

A BlackRock nemcsak Amerikában, hanem sok más országban is játszik a politika hangszerein, és az amerikai Federal Reserve mellett az Európai Központi Bank, az Európai Unió Bizottsága hivatalos tanácsadójaként is tevékenykedik. Természetesen itt is a nyugdíjpénztárakat vették célba. A BlackRock javaslata egy olyan Európa-szerte érvényes magánnyugdíj bevezetése (Pan-European Personal Pension, röviden: PEPP), amelynek készséges kezelője ő maga lenne.

További Vélemény híreink

A világgazdaság óriáspolipja (2. rész)

Tanácsadói minőségében persze a BlackRock Aladdinja is rengeteg adatot kap az európai pénzvilág állapotáról. Nem túlzás tehát az a megállapítás, hogy a BlackRock állam az államok felett. Világgazdasági súlyát tekintve az általa kezelt pénzmennyiséggel Amerika és Kína után a világ harmadik legnagyobb gazdaságának számít.

Kell-e félnünk a BlackRocktól? A fentieket figyelembe véve a válasz egyértelmű: igen! De nemcsak a BlackRocktól, hanem a többi óriási befektetési alaptól is, amelyek a világgazdaság nagy része felett uralkodnak, nagy veszélyeket rejtenek magukban.

Túl sok pénz koncentrálódik kevés ember kezében, ami visszaélésekre és manipulációra ad lehetőséget. Mivel ezek a vagyonkezelők a folyamatos személycserékkel szorosan összefonódtak a politikával is, és konstrukciójuknál fogva senki sem ellenőrzi őket, könnyen kibújnak minden felelősségrevonás alól. Másrészt az egymással konkuráló vállalatokban való részesedéseikkel és azok befolyásolásával kikapcsolhatják a versenyt, ami magasabb árakhoz és nagyobb profithoz vezethet. Ez jó a befektetőknek, de a vesztesek mindig a fogyasztók lesznek.

Magának a BlackRock Aladdinjának sokkal több információja van a világgazdaság mindenkori helyzetéről, mint bármelyik kormánynak vagy azok titkosszolgálatainak, és ezzel ez a teljesen ellenőrizhetetlen, minden demokratikus legitimációt nélkülöző, öntörvényű pénzpolip az egész világot átszövi csápjaival, és bármikor, bárhol, bármely vállalatot, országot tönkre tudja tenni.

Hatalma mára akkora lett, hogy valószínűleg már nem is lehetne korlátok közé szorítani. Pontosan ezért kell tudni róla, ismerni működési mechanizmusát, manipulációs eszközeit és a benne rejlő veszélyeket. A BlackRock éhségét az 1999. évi James Bond-film címével lehet a legtalálóbban jellemezni: A világ nem elég (The World Is Not Enough).
(Vége)

A szerző újságíró (München)

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)