idezojelek

A világgazdaság óriáspolipja (2. rész)

Az Aladdin a BlackRock mesterséges intelligenciára épülő tudásközpontja.

Vida Ákos avatarja
Vida Ákos
Cikk kép: undefined

A BlackRock egyik fontos szerverparkja – ahol a konszern adatait tárolják és feldolgozzák – San Franciscótól ezer kilométerre északra, a kanadai határ közelében, a Washington államban fekvő Wenatchee városkában található, amelyet a Columbia Damm nevű vízi erőmű lát el olcsó árammal. BlackRock az 1988-ban Charles Hallac és Benett W. Golub által kifejlesztett Aladdin (Asset, Liability, and Debt and Derivative Investment Network) elnevezésű elemzőrendszerének egyik fontos pillérét 2011-ben ide telepítette, ahol ma hatezer komputerrel elemzik a globális gazdasági adatokat, tőzsdei árfolyamokat és egyéb, a gazdaságokat befolyásoló tényezőket.

A BlackRock saját portfóliói mellett az Aladdin harmincezer egyéb beruházási portfóliót figyel, elemez és értékel ki körülbelül 18 billió euró értékben. Hetente több mint kétszázmillió kalkulációt végez el, ezzel a világ legnagyobb pénzügyi adatbankja. Ez az óriási adathalmaz behozhatatlan előnyt jelent a BlackRocknak az összes többi vagyonkezelő alappal szemben.

De az Aladdin kínálta elemzési kapacitásokat más ügyfelek, kormányok és nemzetközi szervezetek is használják kockázatelemzésre. A 2008–2009 évi pénzügyi válság idején az amerikai kormány az Aladdin kockázatmenedzsmentjében bízva a csődbe ment és államosított bankok, befektetési alapok 130 milliárd dollárnyi úgynevezett mérgezett papírjait adta át a BlackRocknak likvidálásra. Egyéb államok megbízásaival a BlackRock további rengeteg adathoz jut a világgazdaság állapotáról, melyeket betáplál az Aladdinba, ezzel is erősítve vezető pozícióját.

A jövőben a BlackRock az Aladdint még nagyobb adathalmazokkal akarja táplálni. A vállalati pénzügyi adatok mellett magánszemélyek adataihoz is hozzá akar férni azok közösségi médiában kifejtett tevékenységéből, a keresőprogramok adataiból akar trendeket megjósolni és vásárlási szokások elemzésével befektetési döntéseket előkészíteni. 

Az Aladdin mesterséges intelligenciája nem ad ugyan befektetési ajánlásokat, csak az azokhoz szükséges adatokat szolgáltatja, de ebben rejlik egy nagy veszély is. Ha egyszerre sokan ugyanazon következtetések alapján ugyanolyan beruházási döntéseket hoznak, azok úgynevezett clustering illusion (olyan összefüggések alapján hozott döntések, amelyek a valóságban nem léteznek) kialakulásához vezethetnek, amelyek károsan befolyásolhatják a piaci folyamatokat. Ezt tartják az Aladdin egyik legnagyobb veszélyének.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A New York Times egyik elemzésében így írt a három legnagyobb portfóliókezelőről: ezek a cégek intézményes befektetők, nyugdíjalapok és vállalatok, magánbefektetők pénzét kezelik. A BlackRock tízbillió, a Vanguard nyolcbillió és a State Street négybillió dollár értékű befektetéseket menedzsel. Azaz összesen 22 billió dollár csak három piaci szereplő kezében koncentrálódik. Ez több mint az S&P 500 tőzsdei részvényindexében szereplő vállalatok összértékének a fele.

Miért probléma ez? Azért, mert ezek az alapok a befolyásukkal a vállalatokat liberális politikai célkitűzések irányába kényszerítik és ezzel a globalisták programjának végrehajtását segítik elő.
Larry Finknek sok országra kiterjedő, szerteágazó hálózata van, rengeteg politikussal tart intenzív kapcsolatot, jelen van a davosi Világgazdasági Fórum ülésein is. Itt állami és cégvezetőkkel, befektetőkkel találkozik, sokszor ott ül a pódiumon is és aktívan részt vesz a vitákban. 

De ezek a találkozók elsősorban bizalmas beszélgetésekre adnak alkalmat, a nyilvánosság ezekről semmit sem tud meg. Fink óriási tudáselőnyt visz magával, mert az Aladdin programja segítségével a világ minden tájáról részletes információja van a gazdaságok és az egész pénzvilág állapotáról. Fink maga egy információs tudásközpont. Ezért rengetegen kérik ki a tanácsát, bíznak rá csillagászati összegeket befektetésre. De ezt az óriási hatalmát befolyásolásra is használja. 

Nyilvános állásfoglalásaiban az hajtogatja, hogy a részvényesei, befektetői követelik tőle, hogy befektetéseik során fektessenek hangsúlyt a környezetre, a fenntarthatóságra, a vállalatok vezetésének összetételére és a társadalmi igényekre. Mindez úgy hangzik, mint egy balliberális–szocialista pártprogram. 

Persze mindez szemfényvesztés, nem a befektetők várják el mindezt a BlackRocktól, hanem pont fordítva. A BlackRock kényszeríti bele a cégeket ezeknek az környezetvédelmi, szociális és vállalatvezetési elvárásoknak a teljesítésébe, amelyeket évente nyilvánosságra hoznak. De ugyanilyen jelentéseket bocsát ki a Vanguard is. A konszernektől azt várják el, hogy ilyen irányvonalak mellett ápolják imázsukat, mert állításuk szerint főleg a fiatalok már ilyen viselkedést várnak el tőlük. Mindezek persze jól csengő, hangzatos szólamok, amely bármelyik liberális–zöld párt programjában is állhatnának.

Larry Fink évente nyílt leveleket hoz nyilvánosságra azon cégek vezetőinek címezve, amelyekbe a BlackRock pénzt fektetett be. Ezekbe a levelekbe – persze a BlackRock befektetőire hivatkozva – azokat az elvárásokat írja össze, amelyek teljesítését a cégvezetőktől elvárja. 

A levélben minden olyan kulcs­szó megtalálható, amely egy zöldpárti programban jelen van: fenntartható beruházások, elektromos autók, a cement-, az acél-, a műanyagipar szén-dioxid-mentesítése, a hajózás, a szárazföldi szállítás és a repülés, az áramtermelés és az építőipar dekarbonizálása. A kikiáltott cél a zéró kibocsátás, azaz az átmenet a szén-dioxid-kibocsátás-mentes termelésbe.

A BlackRock már két éve bejelentette, hogy nem szerez új részesedést hagyományos technológiákkal dolgozó vállalatokban, amelyek terhelik a környezetet, mi több, kivonja tőkéjét az ilyenekből. Persze a nagy olaj- és gázkitermelő vállalatokban a BlackRock megtartja részesedéseit, mert azok mögött túl nagy hatalom áll. Velük még Larry Fink sem mer ujjat húzni.
Levelében a kormányoknak is figyelmet szentelt, nekik is adott ajánlásokat, hogy törvényhozásaikat alakítsák a globális klímaelvárások ideológiai céljai szerint. Ezzel leleplezte a BlackRock szerepét a

Klaus Schwabnak a világ gazdaságának és társadalmának átalakítására szolgáló The Great Reset forgatókönyvének megvalósításában. A BlackRock nemcsak a gazdasági résztvevőkre, hanem a kormányokra is befolyást gyakorol. Ezért számos politikai pártba, kormányba delegálja dolgo­zóit, akik így aktívan befolyásolni tudják az adott ország törvényhozását és politikáját.

(Folytatjuk)

A szerző újságíró (München)

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.