Súlyos gazdasági visszaesés vár Európára

Tavaly nyáron a francia és a német egyéves villanyáramkötéseket száz euró/MWh áron adták-vették a tőzsdéken. Mostanra áruk a szürreális ezer euró fölé emelkedett! 2022 elejéig a földgáz ára hosszabb távon többnyire húsz euró/MWh körül ingadozott.

Az Ukrajna elleni orosz támadást követően hatszorosára (120 euró/MWh-ra) nőtt, az idei negyedik negyedévre pedig az irányadó gázár 290 euró/MWh lett (!), csupán szeptember első hetében harminc százalékkal emelkedett. A jövő évi tőzsdei kötések pedig már háromszáz euró/MWh fölött vannak. Tehát a villanyáram esetében tízszeres, a gáznál titenötszörös árnövekedésről beszélhetünk! (Ha Németországot nézzük, a nappali villanyáram ára hatvan euróról 1200-ra, azaz hússzorosára nőtt.)

Ezt a szörnyűséget, amely most már nyilvánvalóan súlyos recessziót, gazdasági visszaesést fog okozni, nem Putyinnak köszönhetjük, hanem azoknak az amerikai és nyugat-európai vezető politikusoknak, akik kiprovokálták az Ukrajna elleni orosz támadást, majd pedig – olajat öntvén a tűzre – még szankciókkal és fegyverszállításokkal is megtoldották.

Az ellenintézkedések többnyire az energia adótartalmának csökkentésére vagy az energiaárak maximálására irányulnak. Tizenhárom ország az üzemanyagok energiaadóját csökkentette, köztük Nagy-Britannia és Franciaország. Mások (például a hollandok, a lengyelek és ugyancsak a franciák) az üzemanyagok áfatartalmát mérsékelték.

A spanyolok felfüggesztették a villanyáram-termelés megadóztatását. Máshol korlátozzák az energiaárak növekedését, sőt maximálják (ezt nevezik újabban ársapkának), és a piaci ár és a fogyasztói ár különbözetét az energiacégekkel fizettetik meg.

Franciaország korlátozza az áramár emelkedését, Románia – mint ahogy mi is – egy bizonyos fogyasztási határig korlátozza az áram- és gázfogyasztás árának emelkedését. Portugáliában és Spanyolországban az állam hozzájárul az erőművek által felhasznált energiahordozók költségeinek a csökkentéséhez. Görögország és Norvégia is kifizeti az energiafogyasztók számlájának egy részét. Németországban mindazok, akik jövedelemadót fizetnek, jogosultak egy egyszeri, háromszáz eurós szociális támogatásra, amely családosoknál kiegészül egy szintén egyszeri, gyermekenkénti százeurós támogatással.

További Vélemény híreink

A legjobb rezsicsökkentés a béke!

Angliában, Dániában és Olaszországban a leginkább rászorulók (akik segélyből vagy támogatásból élnek) egy jelentős összeget kapnak az energiaárak kompenzálására.

Az energiahordozók adójának csökkentése sem a legjobb módszer az adott helyzetben. A legcélszerűbb megoldás tehát az energiaárak szociális alapú támogatása.

Májusban az európai fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb a háztartási gáz (2,75 cent/kwh), Berlinben ennek az ötszörösét, Stockholmban pedig a tízszeresét fizették. Ezt a nagyvonalú támogatást nyilvánvalóan nem lehetett sokáig fenntartani, a támogatásban szociális kritériumokat kell érvényesíteni.

Az Európai Bizottság az orosz gáz árának a maximálásával próbálkozik. Tekintve, hogy ez az orosz szállítások csökkentését okozhatja, az orosz gázimporttól nagymértékben függő országok érdekére tekintettel a bizottság egyelőre elhalasztotta a döntést.

A magas energiaárak mellett a recesszió elkerülhetetlen. A fogyasztói kereslet csökken. A járvány idején átmenetileg leálló turizmus ugyan a nyáron megélénkült, de most megint visszaszorul.

Az ipari megrendelések csökkennek, és ez összefüggésben van a globális gazdasági visszaeséssel, a kínai gazdaság gyengülésével is. Az Economist szeptember 3-i száma azt jósolja, hogy az ipari termelés leginkább a Rajnától keletre fog visszaesni; Németországban (amelynek gazdasága túlzottan függ a kínai megrendelésektől), Olaszországban (amely folyamatosan deficittel küszködik) és Kelet-Európában.

Az általános felfogás szerint ha a német gazdaság bajban lesz, akkor – főként a német autóipari befektetések miatt – ránk is nehéz idők várnak. Az elemzés viszont hazánk közeljövőjét kivételesen kedvezőnek látja: „Magyarország kivétel, mert feldolgozóipara egészséges ütemben nő, az akkumulátor-gyártási befektetéseknek, az elektromos autók iránti nagy keresletnek és hosszú távú energia-szerződéseinek köszönhetően (bár ezek némelyike hamarosan lejár)” – írja az Economist.

További Vélemény híreink

Jelenetek egy zavarodott országból

Az euróövezet országaiban augusztusban 9,1 százalék volt az infláció. Az Európai Központi Bank ezt kamatemeléssel kívánja leszorítani, s így Európa a pénzszűke állapotába kerül. Bár igaz, az EU 807 milliárd eurós, a járvány utáni stabilizációs alapjából eddig alig 15 százalékot használtak fel.

E hatalmas összeg most az energiaválság mérséklésére fordítható. Elemzők az euróövezet országaiban kétszázalékos gazdasági visszaesést jósolnak az idei év utolsó negyedében; Franciaországban két és fél százalékos, Németországban és Olaszországban háromszázalékos negatív növekedést jósolva.

Így taszítják válságba az EU és Nyugat-Európa meggondolatlan és tudatlan politikusai a kontinens országait. Ők már nem a reálpolitika és az ötven éven át sikeres Ostpolitik követői.

Ők a balliberális hóbortokat terjesztő média kiválasztottjai, akik híján vannak minden realitásérzéknek, és miközben azt hiszik, hogy a szabadság és a demokrácia elveit védelmezik, valójában tudatosan vagy tudatlanul az amerikai érdekeket követik.

Németországban (más országokban is) zöldpártok kerültek kormányra. A fosszilis energiahordozók árának emelkedése és felhasználásuk mérséklődése hosszú távú globális környezetvédelmi érdek. De az energiaársokk következtében olyan intézkedésekre kerül sor (például a régi szenes erőművek újbóli üzembe helyezésére), amelyek ellentétesek a környezetvédelem szempontjaival.

A szerző közgazdász és társadalomkutató

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Armando Babani)