Angliában, Dániában és Olaszországban a leginkább rászorulók (akik segélyből vagy támogatásból élnek) egy jelentős összeget kapnak az energiaárak kompenzálására.

Az energiahordozók adójának csökkentése sem a legjobb módszer az adott helyzetben. A legcélszerűbb megoldás tehát az energiaárak szociális alapú támogatása. 

Májusban az európai fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb a háztartási gáz (2,75 cent/kwh), Berlinben ennek az ötszörösét, Stockholmban pedig a tízszeresét fizették. Ezt a nagyvonalú támogatást nyilvánvalóan nem lehetett sokáig fenntartani, a támogatásban szociális kritériumokat kell érvényesíteni.

Az Európai Bizottság az orosz gáz árának a maximálásával próbálkozik. Tekintve, hogy ez az orosz szállítások csökkentését okozhatja, az orosz gázimporttól nagymértékben függő országok érdekére tekintettel a bizottság egyelőre elhalasztotta a döntést.

A magas energiaárak mellett a recesszió elkerülhetetlen. A fogyasztói kereslet csökken. A járvány idején átmenetileg leálló turizmus ugyan a nyáron megélénkült, de most megint visszaszorul. 

Az általános felfogás szerint ha a német gazdaság bajban lesz, akkor – főként a német autóipari befektetések miatt – ránk is nehéz idők várnak. Az elemzés viszont hazánk közeljövőjét kivételesen kedvezőnek látja: „Magyarország kivétel, mert feldolgozóipara egészséges ütemben nő, az akkumulátor-gyártási befektetéseknek, az elektromos autók iránti nagy keresletnek és hosszú távú energia-szerződéseinek köszönhetően (bár ezek némelyike hamarosan lejár)” – írja az Economist.

Az euróövezet országaiban augusztusban 9,1 százalék volt az infláció. Az Európai Központi Bank ezt kamatemeléssel kívánja leszorítani, s így Európa a pénzszűke állapotába kerül. Bár igaz, az EU 807 milliárd eurós, a járvány utáni stabilizá­ciós alapjából eddig alig 15 százalékot használtak fel. 

E hatalmas összeg most az energiaválság mérséklésére fordítható. Elemzők az euróövezet országaiban kétszázalékos gazdasági visszaesést jósolnak az idei év utolsó negyedében; Franciaországban két és fél százalékos, Németországban és Olaszországban háromszázalékos negatív növekedést jósolva.

Ők a balliberális hóbortokat terjesztő média kiválasztottjai, akik híján vannak minden realitásérzéknek, és miközben azt hiszik, hogy a szabadság és a demokrácia elveit védelmezik, valójában tudatosan vagy tudatlanul az amerikai érdekeket követik. 

Németországban (más országokban is) zöldpártok kerültek kormányra. A fosszilis energiahordozók árának emelkedése és felhasználásuk mérséklődése hosszú távú globális környezetvédelmi érdek. De az energiaársokk következtében olyan intézkedésekre kerül sor (például a régi szenes erőművek újbóli üzembe helyezésére), amelyek ellentétesek a környezetvédelem szempontjaival.

A szerző közgazdász és társadalomkutató

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Armando Babani)