időjárás 1°C Ambrus 2022. december 7.
logo

A szankciók miatt ki kell vezetni a benzinárstopot

Ha nem lesz majd áram, a kormány vörös-sárga-zöld lámpája is kialszik Berlinben

Jelenetek egy zavarodott országból

Gunter Weißgerber
2022.09.08. 08:30 2022.09.08. 09:02
Jelenetek egy zavarodott országból

Gyerekeket a hatalomba! – erről énekelt 1986-ban egy német dalnok. Vajon a középkorra gondolt-e? Mert akkoriban teljességgel uralkodóképesnek tekintették a gyermekkirályokat. 

A zeneszámból sláger lett német nyelvterületen, de következményekkel is járt. Olvassunk csak bele a dalszövegbe: „Adjátok a hatalmat a gyerekeknek / Nem gondolnak bele, mit csinálnak / A világ gyerekkézbe való / Legyen vége a mélabúnak / Hülyére nevetjük magunkat / Gyerekeket a hatalomba!”

Több mint harminc évvel később most megkaptuk. Az akkori gyerekek megjelentek a német politikában, csak éppen más a játékszerük. Akkoriban egy színes gumilabda volt az, ma a Német Szövetségi Köztársaság. De dobálózni ma is dobálóznak – csak éppen életutak millióival, amelyek függenek ettől. Adjátok a hatalmat e gyerekek kezébe! 

De B tervük már nincs arra az esetre, ha megbukik a fordulatuk az energetikában, a közlekedésben, az agráriumban, a biztonság terén, a bevándorlási és a genderügyekben. A talpáról a fejére fordítják Németországot, és a falnak irányítják annak teljes kockázatával, hogy visszavezetnek bennünket 1618. május 23-ra. 

Akkor volt a második prágai defenesztráció, amely a Szent Római Birodalmat a harmincéves háború katasztrófájába taszította. Ma Németország elsötétülése az egész Európai Uniót beszámíthatatlan örvénybe taszíthatná – nem kívánom ezt, sajnos azonban nagyon is elképzelhető.

1. Demokrácia és a nemek harca. 2020-ban a Zöldek belügyi felelőse azt közölte a nyilvánossággal: „Lecseréltük csaknem az összes berlini biztonsági szolgálat vezetését, és igen jó embereket helyeztünk pozícióba a tűzoltóságnál, a rendőrségnél, az államügyészségnél és az alkotmányvédelemnél is. Nagyon remélem, hogy ez a jövőben érezhető lesz.” Persze hogy érezhető lett. A kommunista kádermunka mindig kifizetődik. 

Berlin mint szövetségi tartomány politikailag egyoldalúan baloldalivá vált. 2021 novemberében Sandra Detzer zöldpárti Bundestag-képviselő egy további lépést tett előre, amikor azt mondta: „ahol mi, Zöldek megragadjuk a kormányrudat, ott már nem fogunk tárgyalásokba bocsátkozni”. A tárgyalások és a kompromisszumok a demokrácia alapelvei közé tartoznak, de a Zöldek megmutatják, hogy az ő erényeik közé nem.

A nemek harca fontosabb a zöld fősodornak, mint a mindenkit megillető esélyegyenlőség. Augusztusban a német közmédia részét képező Westdeutscher Rundfunk (WDR) tévémagazinjában az az állítás hangzott el, hogy „a férfiak veszélyt jelentenek a társadalomra nézve”. 

Sokba kerülnek és károsak stb. Az adás készítőinek az sem tűnt fel, hogy ezzel akaratlanul is elismerték a férfinemet, holott annak állítólag pusztán társadalmi konstrukciónak kellene lennie, nemde? Mármost a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényének első cikke kimondja: „Az emberi méltóság sérthetetlen.” A közszolgálati WDR a férfiak ellen tett kijelentése nem tisztességes, nem demokratikus és szembehelyezkedik az alaptörvénnyel.

2. Közszolgálati média. A németek tartanak a közeledő téltől. Nem mindenki az energiafordulatban látja ennek az okát, amely pedig feladta a megbízható energiahordozókat. Sokan úgy vélik, a probléma az orosz gázzal megoldódna. Ám ez nem igaz. Az orosz gáz mindenekelőtt a nap és a szél mint ingadozó energiaforrások bebiztosítására szolgál. Ezáltal a német energiarendszer megkettőzött, s kettős árképzéssel működik. 

Gáz pedig alig van, mert ahelyett, hogy föld alatti tárolókban raktároznák el, elektromos árammá alakítják. Ha Németország nem állított volna le tizennyolc atom-, illetve számos szénerőművet, akkor nem kellene árammá égetnie a földgázt. 

Ennek dacára a németek félelme valóságos, és aki csúfot űz ebből a félelemből, az cinikus. Ha pedig egy közszolgálati televízió teszi ezt, akkor világossá válik, amit sokan gyanítanak: a kormányon lévőknek fontosabb az ideológiá­juk, mint a közellátás. 

A WDR egy műsora augusztusban azt közölte, „ha az ember szépen felizgatja magát a gázilleték miatt, akkor menni fog az is, hogy a paprikavörös mérgével fűtsön, megspórolva így, hogy megvágják kilowattóránkénti 2,4 eurócentre!” Ilyesmire még a kommunisták sem vetemedtek volna. Sokan ezt a lakosság elleni háborúként érzékelik, amit a kényszerként kivetett tévédíjunkból finanszíroznak. Csúcsra járatják a nemzetgazdaság lerombolását.

Nehéz tél vár Európára

Az elszabaduló energiaárak legnagyobb nyertese a háborút viselő Oroszország, valamint az Amerikai Egyesült Államok.

3. Energiapolitika. A megfizethető energia a nemzetgazdaság életelixírje és a jólét forrása. A zöld nihilisták világszerte sikeresen bebeszélték az értelmiség egy részének, hogy az energiának drágának kell lennie. Németország a zászlóvivője e politikának, a globális konkurencia csak örvendezhet. Kering az interneten egy világtérkép: ezen pirossal jelölik az államokat, amelyek gázilleték kivetéséről döntöttek a gázimportőrök védelmében. 

Az egész glóbuszon csak egy piros folt van: Németország. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a magas energiaárakat politikai akarattal tartják fent Németországban. Ebből semmi jó nem származik. Robert Habeck, a zöldpárti gazdasági miniszter tréfás kedvében van – a kereskedelem energiaveszteségének elkerülése érdekében meg akarja tiltani, hogy nyitva tartsák a boltajtókat.

4. Mezőgazdaság, autógyártás, helyi tömegközlekedés. A gázilleték első áldozata a piesteritzi nitrogénművek a kelet-németországi Szász-Anhaltban. Az üzem leállt, a harmincmillió eurós gázilleték megfojtja a gazdasági tevékenységet. 

A nitrogént a mezőgazdaságban műtrágyaként, az autóiparban pedig dízelmotorokhoz való AdBlue karbamidoldat előállítására használják. A vesztesek nyilvánvalóan a mezőgazdaság és az autógyártás, a győztesek pedig ugyanolyan világosan a Zöldek, akik tönkre akarják tenni a hagyományos mezőgazdaságot (lásd Srí Lanka példáját) és az autó­ipart. 

Az ezekre mért gázilleték kettős csapás, amely alapvetően érinti a németek jólétét. Ha a Zöldeken múlna, a németek elveszítenék az autójuknak köszönhető egyéni mobilitást, és röghöz lennének kötve, akárcsak a középkorban. Egy szerző már hat euróval (2400 forint) magasabb benzinárat szorgalmaz. Nem vicc! Mintha nagyítóüvegen át néznénk, úgy tűnik fel a piesteritzi nitrogénművek elvesztése a német gazdaságpolitika paradigmaváltásaként. 

Számos párt politikusa küzdött az elmúlt két és fél évtizedben a Kelet építéséért, a keletnémet gazdaságnak a nyugatnémet színvonalra való felzárkóztatásáért. Ennek a mostani nagy átalakítással befellegzett. Így fest, ha feláldozzák a ma élők tényleges egzisztenciáját és a keleti építést a világ jövőbeli megmentéséért. Egyébként a nitrogént most Oroszországból kell behozni – így lett a Kelet építéséből Oroszország építése.

5. Németországnak változnia kell – ezt már elérték. Katrin Göring-Eckardt zöldpárti politikusnő a 2015-ös tömeges bevándorlás idején örvendezett így: „Országunk megváltozik, mégpedig drasztikusan. Én pedig örömmel várom ezt!” Hét év elteltével megállapítható, hogy a Zöldek kívánsága valóra vált. 

Németország elvesztette az összetartását, a gazdaság betegeskedik, az energiabiztonság ma már történelem, a belbiztonságban nagy lyukak tátonganak. Európai szomszédai pedig nem veszik komolyan Németországot a legostobább energia-, gazdaság-, közlekedés-, migrációs és genderpolitikája miatt. 

A lakosság újra megismerkedik az ínséggel. Az ilyesmi sokszor megesett ugyan a történelemben, újdonság azonban, hogy ez most egy céltudatosan ostoba politika eredménye. Márpedig ha elmegy majd az áram, akkor a közlekedési lámpa is kialszik. Értve ezen Németország átalakításának vörös-sárga-zöld kormányát.

A szerző 1990 és 2005 között a szászországi SPD-képviselők vezetője, 2019-ben kilépett a Német Szociáldemokrata Pártból

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.