1. Demokrácia és a nemek harca. 2020-ban a Zöldek belügyi felelőse azt közölte a nyilvánossággal: „Lecseréltük csaknem az összes berlini biztonsági szolgálat vezetését, és igen jó embereket helyeztünk pozícióba a tűzoltóságnál, a rendőrségnél, az államügyészségnél és az alkotmányvédelemnél is. Nagyon remélem, hogy ez a jövőben érezhető lesz.” Persze hogy érezhető lett. A kommunista kádermunka mindig kifizetődik.
Berlin mint szövetségi tartomány politikailag egyoldalúan baloldalivá vált. 2021 novemberében Sandra Detzer zöldpárti Bundestag-képviselő egy további lépést tett előre, amikor azt mondta: „ahol mi, Zöldek megragadjuk a kormányrudat, ott már nem fogunk tárgyalásokba bocsátkozni”. A tárgyalások és a kompromisszumok a demokrácia alapelvei közé tartoznak, de a Zöldek megmutatják, hogy az ő erényeik közé nem.
A nemek harca fontosabb a zöld fősodornak, mint a mindenkit megillető esélyegyenlőség. Augusztusban a német közmédia részét képező Westdeutscher Rundfunk (WDR) tévémagazinjában az az állítás hangzott el, hogy „a férfiak veszélyt jelentenek a társadalomra nézve”.
Sokba kerülnek és károsak stb. Az adás készítőinek az sem tűnt fel, hogy ezzel akaratlanul is elismerték a férfinemet, holott annak állítólag pusztán társadalmi konstrukciónak kellene lennie, nemde? Mármost a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényének első cikke kimondja: „Az emberi méltóság sérthetetlen.” A közszolgálati WDR a férfiak ellen tett kijelentése nem tisztességes, nem demokratikus és szembehelyezkedik az alaptörvénnyel.
2. Közszolgálati média. A németek tartanak a közeledő téltől. Nem mindenki az energiafordulatban látja ennek az okát, amely pedig feladta a megbízható energiahordozókat. Sokan úgy vélik, a probléma az orosz gázzal megoldódna. Ám ez nem igaz. Az orosz gáz mindenekelőtt a nap és a szél mint ingadozó energiaforrások bebiztosítására szolgál. Ezáltal a német energiarendszer megkettőzött, s kettős árképzéssel működik.
Gáz pedig alig van, mert ahelyett, hogy föld alatti tárolókban raktároznák el, elektromos árammá alakítják. Ha Németország nem állított volna le tizennyolc atom-, illetve számos szénerőművet, akkor nem kellene árammá égetnie a földgázt.
Ennek dacára a németek félelme valóságos, és aki csúfot űz ebből a félelemből, az cinikus. Ha pedig egy közszolgálati televízió teszi ezt, akkor világossá válik, amit sokan gyanítanak: a kormányon lévőknek fontosabb az ideológiájuk, mint a közellátás.
A WDR egy műsora augusztusban azt közölte, „ha az ember szépen felizgatja magát a gázilleték miatt, akkor menni fog az is, hogy a paprikavörös mérgével fűtsön, megspórolva így, hogy megvágják kilowattóránkénti 2,4 eurócentre!” Ilyesmire még a kommunisták sem vetemedtek volna. Sokan ezt a lakosság elleni háborúként érzékelik, amit a kényszerként kivetett tévédíjunkból finanszíroznak. Csúcsra járatják a nemzetgazdaság lerombolását.
