időjárás 4°C Marcella 2023. január 31.
logo
Az Európai Bizottság legújabb energetikai javaslatcsomagja veszélyes és felelőtlen

A legjobb rezsicsökkentés a béke!

Kovács Attila
2022.09.09. 12:00
A legjobb rezsicsökkentés a béke!

Kapkod az Európai Bizottság. Az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az európai energiapiaci káosz, az energiahordozók korábban sosem látott mértékű áremelkedése már rövid távon olyan gazdasági és társadalmi következményekkel jár, amelyeket nem hagyhat megválaszolatlanul az uniós testület.

A bizottság által a héten bemutatott ötpontos energetikai javaslatcsomag nem fogja megnyugtatni az energetikai piacokat, nem nyújt valós segítséget a magas energiaárak miatt nehéz helyzetbe került európai családok és vállalkozások részére, sőt! Élek a gyanúperrel, hogy a javaslatcsomagnak, a csomag időzítésének valós motivációja az arcmentés volt: jövő héten az Európai Parlament plenáris ülése előtt tartja Ursula von der Leyen bizottsági elnök az unió helyzetéről szóló éves beszédét, melyben számot kell, kellene adnia arról is, hogy milyen intézkedéseket tett a bizottság az euró­pai gazdasági válság hatásainak mérséklésére. A „State of the Union” beszéd vitája során a német politikus kemény kérdésekre is számíthat a parlament konzervatív, nemzeti-szuverenista képviselőcsoportjainak tagjai részéről.

 

Elsőként szögezzük le: az Európai Bizottság elhibázott szankciós politikája döntő részben járult hozzá az energia árának emelkedéséhez, a rezsiköltségek megugrásához, az euró­pai ipar versenyképességének és termelésbiztonságának csökkenéséhez. A háborús infláció eredeti oka természetesen a háború, az orosz agresszióra adott uniós válasz azonban nagymértékben rontott a helyzeten, és hozzájárult ahhoz, hogy egy lokális háború globális – de legalábbis az egész euró­pai kontinenst sújtó – problémává váljon. A nyugat-európai kormányok és az Euró­pai Bizottság most gőzerővel olyan eszközöket keres, amelyekkel mérsékelni tudja a kedvezőtlen hatásokat, mielőtt a kialakuló szociális válság és társadalmi elégedetlenség el nem sodorja őket a politikai színpadról.

Elolvasva az öt javaslatot megállapíthatjuk, hogy a magyar példa, a magyar kormány által meghozott válságkezelő intézkedések ismételten irányt mutatnak az Euró­pai Unióban. Nem meglepő ez, több példát is lehet erre hozni az elmúlt évek európai válságkezelési gyakorlatából. A 2015-ös migrációs válság idején hazánk volt az egyetlen uniós tagállam, mely a külső határok megvédésének fontosságát állította az illegális migrációról zajló politikai vita középpontjába. Ma az EU-ban az a többségi álláspont, hogy meg kell védeni a külső határokat.

Az ötpontos bizottsági javaslat két pontja is az energetikai vállalatok extraprofitadójának bevezetését indítványozza. Emlékszünk még: amikor a magyar kormány június elején bevezette az extraprofitadót, a szankciópárti baloldal „szakértői” és politikusai kánonban harsogták, hogy extraprofit márpedig nem létezik, ezért az arra kivetett adó is értelmetlen, értelmezhetetlen. Három hónap elteltével a bizottság az energetikai vállalatok extraprofitjának a megadóztatására tesz javaslatot. Micsoda irónia!

Már magának a csomag bejelentésének indoklásában is tetten érhető a bizottság kettős mércéje: kivételes helyzetről, kvázi energetikai vészhelyzetről szól. Amikor a magyar kormány június végén energia-veszélyhelyzetet hirdetett, a bizottság elnöke személyesen fogalmazott meg kritikát az intézkedéssel kapcsolatban. Most ugyanő az energetikai vészhelyzetre hivatkozva fogalmazza meg a javaslatait. Ebből is látszik, hogy a bizottság csak kullog az események után, a testület reakcióideje sajnos semmit nem javult: a koronavírus-válság kirobbanásakor az uniós testület késedelmes reakciója nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a válság súlyosan érintette Európát.

Visszakanyarodva a bizottsági javaslatokhoz: az energetikai közszolgáltató cégek támogatása, fizetőképességének biztosítása a mostani nehéz helyzetben támogatható javaslat – a magyar kormány már sok-sok éve él ezzel az eszközzel. A javaslatok részét képező „okos” energiafelhasználás azonban az európai fogyasztók életszínvonal-csökkenésének a szinonimája. Természetesen mindannyian egyetértünk azzal, hogy az energiával takarékosan kell bánni, amit azonban a bizottság kér az európaiaktól, az az eddigi életvitelük feladása, életszínvonaluk csökkentése.

Az öt pont közül kétségkívül a legsúlyosabb a bizottság által az orosz gázra bevezetni szándékozott ársapka. Ez az intézkedés – amennyiben elfogadják – a várható hatását tekintve egy szankció. A bizottság kreatív jogászai azonban piaci intézkedésként tálalják most, lévén számos tagállam – így hazánk is – világossá tette, hogy az orosz gázra kivetett szankciókat nem támogatja. Mivel a bizottság tart ezen tagállamok vétójától, ezért új megoldást keres.

Az orosz gázra kivetendő ársapka egy gázárdiktátum! Az ár egyoldalú meghatározására adott orosz válaszreakció valószínűleg a gázellátás jelentős, akár nullára történő csökkentése lenne. Ez végeredményben az orosz gázra kivetett szankcióval egyenlő. Ez pedig a tüdőlövés lenne az európai gazdaságnak, amely az ipari termelés drasztikus visszaesését, a munkanélküliség növekedését, a szociális helyzet romlását és számos tagállamban a kormányzóképesség megrendülését vonná maga után.

A bizottsági javaslat azért is veszélyes és felelőtlen, mert több mint hat hónappal a háború kirobbanását követően egyértelműen megdőlt az a sokat emlegetett toposz is, hogy Euró­pa képes rövid távon pótolni az orosz energiahordozókat. Mára világossá vált, hogy Nyugat-Európa csak jelentős fogyasztáscsökkentéssel, életszínvonal-csökkentéssel vészelheti át az előttünk álló telet. Hiába az LNG-ről, az alternatív energiabeszerzési lehetőségekről szóló hírek, hiába az uniós vezetők megalázó Canossa-járása Azerbajdzsántól Algérián keresztül Egyiptomig, az uniós tagállamok döntő többségének lakossága a saját bőrén fogja érezni az energiaellátás biztonságának megrendülését és a magas energiaárakat.

Nagy kérdés, hogy mi lesz a most megfogalmazott ötpontos javaslatcsomag további sorsa. Nem lenne meglepő, ha a tagállamok nem kérnének a bizottság megoldási javaslataiból. Így volt ez már a korábbi válságkezelési javaslatok esetén is. Elutasították a tagállamok az illegális migránsok kötelező újraelosztására vonatkozó bizottsági javaslatot. Elutasították a késedelmes központosított ­uniós vakcinabeszerzést, és inkább a saját utat, a tagállami kétoldalú kapcsolatokon nyugvó beszerzési lehetőségeket részesítették előnyben. De így volt ez legutóbb most nyáron, amikor a tagállamok elutasították a bizottság által kötelezően előírandó 15 százalékos energetikai fogyasztáscsökkentésről szóló javaslatot. Most is könnyen erre a sorsra juthat a bizottság javaslata, mert félő, hogy az csak tovább súlyosbítaná a mostani helyzetet.

A legjobb rezsicsökkentés a béke. A fegyvernyugvás lehűtené a hiszterizált európai energiapiacokat, erősítené az energiaellátás biztonságát és csökkentené az európai polgárokat, családokat és vállalkozásokat sújtó terheket. Az Európai Bizottságnak, valamennyi uniós vezetőnek, politikusnak ezért minden erejével a béke, a fegyverszünet eléréséért kell, kellene dolgoznia. Ellenkező esetben félő, hogy a háború árát az európai polgárok fizetik majd meg a brüsszeli elefántcsonttoronyban ülő politikusok, a szankciópárti európai baloldal hibás helyzetértékelése és döntései következményeként.

A szerző az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti az európai energiaválság megoldására irányuló bizottsági javaslatokat Brüsszelben 2022. szeptember 7-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.