Nekünk, magyaroknak különleges történelmi eseménynek számít, hogy a Trianon előtti Magyarország két városa is, Veszprém és Temesvár az Európa kulturális fővárosa címet viseli ebben az esztendőben, a görög Elefszína társaságában. A három város ezzel bekerül annak a több mint hatvan európai településnek a sorába, amelyek korábban már megkapták ezt az elismerést.
Az európai kulturális érdeklődés fókuszába tehát idén Közép-Európa kerül. Veszprém révén egy magyarországi város, Temesvár által pedig egy olyan jellegzetesen soknemzetiségű, gazdag történelmi múlttal rendelkező település, amely kiemelt helyszíne nemzeti kultúránknak. A szívünk ma is megdobban, ha a Bánság fővárosára gondolunk, annak csodálatos épített örökségére, mely a Monarchia boldog békeidejét idézi.
Erdély tizenhat év után adja újra Európa egyik kulturális fővárosát.
Talán még emlékszünk, 2007-ben óriási figyelem övezte Nagyszebent. A szász ékszerdoboz abban az esztendőben kereken egymillió turistát vonzott.
Vagyis sikeresen felhelyezték a települést a megkerülhetetlen kulturális célpontok közé. Minden bizonnyal ez a cél az idei erdélyi helyszín számára is. Ennek tükrében még akár visszafogottnak is tűnhet a temesvári szervezők várakozása, akik az eddigi évenkénti, átlagosan háromszázezer turistához képest kétszázötvenezerrel több látogatót várnak az esztendő folyamán.
A bánsági kulturális főváros mottója a fényre asszociál: „Fényeddel világítsd városod!” A választás tudatos, hiszen a világosság Temesvárott izgalmas történelmi üzenettel bír. Egyfelől visszalapoz a település Monarchia korabeli fénykoráig. Itt indult el ugyanis 1884-ben, Európában elsőként az elektromos közvilágítás. Másrészt a román kommunista diktatúrát elsöprő forradalom szikrája is Temesváron pattant ki elsőként, 1989-ben, Tőkés László és a mögötte álló református gyülekezet hathatós fellépésével. Mindehhez pedig jön 2023 és az Európa kulturális fővárosa cím, amely magában rejti a lehetőséget, hogy Temesvár a dicső múlt után a jelenben ismét európai jelentőségű városként mutatkozzon be a nagy nyilvánosság előtt. Ezúttal európai kulturális színtérként.
A Bánság fővárosában most mindenki a közös nagy feladatra koncentrál. A várható turistaözönre készülve a helyi villamosvezetők és jegyellenőrök hathetes angoltanfolyamon vettek részt. De nemcsak turisták, hanem művészek is érkeznek majd. Mintegy 2500 művész jelenlétére számítanak az év folyamán.
A február 17. és 19. közötti megnyitó programjai között Lajkó Félix és a Volosi zenekar fellépését is ott találjuk. Emellett egyelőre a temesvári magyar színház szerepel a hivatalos programban, a Párhuzamos város című előadásával, mely a város különböző arcait mutatja be.
Miközben mások kíváncsi turistaként érkeznek majd, addig nekünk magyaroknak ezen túlmenően történelmünk okán Temesvár a hazaérkezés és az összetartozás helyszíne lesz.
Ahol a kíváncsiságot legyűrik a fölénk kerekedő érzelmek, hiszen lépten-nyomon az otthonosság érzése jön majd szembe velünk. Az otthonról haza gondolata. Amely számunkra egy pluszt, empátiát és érzelmi töltetet jelent a helyszínen, a belváros utcái között lépkedve, eseményről eseményre tartva.
Temesvár nekünk kínálja a hazatérésnek és az otthonosságnak ezt a különleges élményét. Éljünk vele! Miközben belekerülünk a különböző együtt élő nemzetiségek kultúrájának bűvkörébe és forgatagába, számunkra a sajátos és évezredes erdélyi magyar kulturális jelenléttel való találkozás lélek- és identitáserősítő tartalommal bír. A temesvári és az erdélyi magyar kultúra számára egy minél teljesebb mértékben kiaknázandó lehetőséget nyújt ez az esztendő, annak tudatában, hogy egy európai kulturális fővárosban a szokásosnál jóval nagyobb figyelem irányul mindenre és mindenkire. Itt most jóval több irányba hallik a hangunk is, és a velünk élő többségi nemzet is jobban figyel reánk. A Veszprémben és Temesvárott megszólaló kettős jelenlétünk kétszeres és hangsúlyos üzenettel bír Európa számára. Milyen jó, hogy a kultúra hangján és képviseletében is megszólalhatunk ebben a zilált és erősen átpolitizált, ideológiák mentén haladó európai jelenben.
Temesvár a találkozások helyszíne lesz. A magyar kultúra erős hídfőállása. A dicső múlthoz csatlakozik a bizakodó jelen, mely lehetőséget kínál, hogy mi, erdélyi és magyarországi magyarok egyszerre hallassuk hangunkat, üzenjünk egymásnak és mindenki másnak, aki fogékony a szépre és igazra.
A szerző nagyváradi író, újságíró
Borítókép: Temesvár főtere (Fotó: Wikipédia)
