Igen, az elmúlt években megszoktuk, amit Vera Jourová cseh liberális uniformis-politikus, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke nemrég úgy fogalmazott meg, hogy felesleges kesztyűs kézzel, „finomkodó korrektséggel” bánni Magyarországgal. De szerencsére – miközben a magyar gyermekvédelmi törvény a demokrácia és a jogállamiság lebontásának elrettentő példája – a svédországi demokrácia és jogállamiság él és virul. És nemcsak az állam, hanem az egyház kebelén belül is. Ennek egyik ékes példája, mint a Magyar Nemzet néhány napja megírta, hogy az azonos nemű párok házasságának megkötésére kötelezi papjait a svéd egyház. A decemberben beiktatott érsek, Martin Modéus egy svéd hírportálnak azt nyilatkozta:

Az nem újdonság, hogy a skandináv jóléti, multikulti, szivárványos paradicsomban már hosszú évek óta egyházi áldást kaphatnak a homoszexuális párok. Az eredetileg evangélikus (bibliai) hitvallási alapon álló svéd egyház volt az első a világon, ahol 2009-ben egy nyíltan leszbikus lelkésznőt választottak püspöknek, és amely két éve deklarálta, hogy olyan Istenben hisznek, aki tárt karokkal fogadja az embereket nemi orien­tációtól és genderidentitástól függetlenül, s mivel az egyház transz(szexuális) emberekből is áll, „ennélfogva az egyházat transzként is meg lehet határozni”. 

És hogy ezt a régimódi – értsd fafejű, még nem woke – svéd evangélikus lelkipásztorok nehogy kétségbe vonják, most már nem csupán lehetővé, hanem kötelezővé kívánják tenni az LMBTQI-emberek oltár előtti összeadását. Sőt egyes svéd püspökök azt is meg akarják akadályozni, hogy a már felszentelt lelkészek hivatalt kapjanak, ha nem adnak össze azonos nemű párokat. Nem lehet kesztyűs kézzel bánni azzal az evangélikus lelkésszel, aki ragaszkodik a Biblia erkölcsi tanításához, például Isten tízparancsolatához, mert akkor papi szolgálatra alkalmatlan.

Hogy ki milyen Istenben hisz, az nyilván nem érdekli az eurokrata progresszíveket, miként az sem, hogy a Biblia – mind az Ó-, mind az Újszövetség – fertelmes bűnnek minősíti a paráználkodást, expressis verbis az azonos nemű emberek szexuális kapcsolatát. De az talán elérhetné az európai alapértékekre és az emberi jogokra árgus szemekkel vigyázó, „kesztyűs kezű” brüsszelita funkcionáriusok ingerküszöbét, hogy egy uniós tagállamban immár nyíltan semmibe veszik a keresztény szolgálattevők lelkiismereti és vallásszabadságát.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Eliano Imperato/Controluce via AFP)