Egyelőre nem tudhatjuk, hogy az EU vezetői hány százezer ember életét menthetnék meg, ha nem öntenék számolatlanul a fegyvert és a pénzt Ukrajnába a háború folytatásához. Amit tudunk: eddigi beavatkozásuk már hozzájárult néhány százezer jobb sorsra érdemes ukrán és orosz ember halálához. Ha ehhez hozzátennénk hárommillió halálesetet, sokan felkapnák a fejüket.

Pedig ennek az EU élén pöffeszkedő társaságnak jóval több európai polgár élete terheli a számláját, mint amennyi eddig elhunyt az ukrajnai háború következtében. A svédországi Smoke Free Sweden (SFS) mozgalom nemrég közzétett tanulmánya (és a Világgazdaság közlése) szerint 

A tanulmány megállapítása Magyarországra is kitért. Az ártalomcsökkentő termékeknek, például a nikotint tartalmazó, de égés nélküli, hevítéses technológiával működő eszközöknek az alkalmazásával állítólag 251 ezer magyarral több élt volna tovább. Svédország felmentést kapott, és élhetett a szóban forgó eszközökkel. Ennek következtében a dohányzással összefüggő elhalálozások terén negyven százalékkal alacsonyabb mutatókkal rendelkezik, mint az EU-átlag, s ezzel a sor végén áll, míg a dicstelen éllovas éppen Magyarország.

Mielőtt azonban elismeréssel és csodálattal tekintenénk a skandináv államra, eltöprenghetünk azon, hogy vajon milyen statisztikai adatokkal lepnének meg bennünket a befogadott illegális migránsok ottani bűnözésének arányszámaival kapcsolatban, s miféle eredmény jönne ki az ennek megfelelő magyarországi adatokhoz képest. Nem nehéz elképzelni a különbséget, tekintve, hogy 

Elismerem, a dohányzásnak nincs sok köze a migránskérdéshez, de mielőtt a svédek ez ügyben is ránk mutogatnának, meg kell emlékeznünk néhány apróságról. A svéd lakosságnak már az egyötöde bevándorló-hátterű, és tagadhatatlan tény, hogy a közülük kikerülő bűnözők jelentősen rontottak a közbiztonsági állapotokon. A svéd politikusok mégis gyakran bírálnak bennünket, amiért nem kívánunk részesedni a hasonló élményekből.

Valóban nem szeretnénk, ha Magyarországon olyan zavargásokkal kellene szembenéznünk, mint amivel a svédek tavaly tavasszal, amikor az összecsapásokban több mint száz rendőr sebesült meg. És nem hiányzik nekünk az olyan elvetemült, de korántsem elmebeteg migráns sem, mint aki idén március­ban, Göteborgban, a Brunns parkban megkéselt egy tízéves holland kislányt és a nagymamáját, miközben azt ordította: Allah akbar! Az elkövető mellesleg büntetett előéletű, lopásért, testi sértésért és rablásért többször elítélt bűnöző volt, aki ennek ellenére szabadon grasszálhatott a liberális Svédországban.

A franciaországi Annecy városában egy szír bevándorló éppen a migránskvóta brüsszeli megszavazásának napján késelt meg négy kisgyermeket és az őket védelmező két felnőttet. A gyerekek közül a legkisebb mindössze huszonkét hónapos, a legnagyobb hároméves volt. Mint kiderült, ennek a gazembernek állandó svédországi tartózkodási engedélye volt, s ezért utazgathatott szabadon Európában.

Amikor az ember megnézi az efféle ámokfutásokat megörökítő videókat, nem tudja eldönteni, kik a nagyobb bűnösök: a késsel rohangáló, ártatlan embereket veszélyeztető idió­ták, vagy azok a nyugat-európai politikusok, akik változatlanul szorgalmazzák az illegális bevándorlók befogadását és a normális politikát folytató nemzetállamok megbüntetését.

A mértéktelen migráció súlyos probléma. A dohányzás is az, bár más természetű. Tudjuk, komoly függőséget okoz, és első helyen áll a tüdőrák okai között. A svéd kormány megfelelő alternatívát kínált a dohányosoknak, sokak számára segítséget nyújtva a leszokáshoz. Az unió vezetése egyes dohányipari termékekkel kapcsolatban nem a tudományos tények alapján hozott döntéseket, s ezzel nagy hibát követett el. Ez azonban eltörpül az olyan hibák elkövetése mellett, mint a kontinens nyugati felére zúdított migrációs invázió, amelytől szenved a jobb időket megélt lakosság.

 Teszi mindezt a svéd kormányzat lelkes támogatásával.

Mire a svédek sikeresen leszoknak a dohányzásról, ott lesz nekik a többi baj. Sőt, már ott is van.

A szerző író, újságíró