Világos válaszokra várva

A szuverenitásvédelmi konzultáció és ami mögötte van. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter írása.

Európai Bizottság Forrás: PixaBay

A bizottság szerint nálunk kellene létrehozni az európai eljárási és befogadási kapacitás csaknem egyharmadát: majdnem 8500 férőhelyet kellene folyamatosan fenntartani. Egy fő egyszeri átlépéssel 12 hetet tölthet a fogadóállomáson, így évente több tízezer fő ellátását kellene megoldanunk. A paktum a menekültek átvételére vonatkozó éves reloká­ciós célszámokat ír elő, amit csak pénzfizetéssel vagy szűk körben alkalmazható alternatív felajánlásokkal lehetne kiváltani. Viszont válsághelyzetekben más eszközökkel ki nem váltható elosztás is előírható. 

A számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az unió folyamatosan migrációs válsághelyzetben van. A mechanizmus a gyakorlatban állandó válsághelyzeti üzemmódban működtetett, kötelező relokációs kvótarendszerré fog alakulni. Több európai állam már most is a paktumon kívül keresi a megoldást: az olasz, a dán, az osztrák és a brit elképzelések is a területen kívüli menekültügyi eljárásokat térképezik fel. A tagállamok ismét csak magukra számíthatnak.

Magyarország kormánya évek óta igyekszik felhívni a figyelmet az európai migrációs rendszer és a terrorfenyegetettség közötti összefüggésre. Az októberi európai terrortámadások hatására az Európai Tanács arra hívta fel az intézményeket és a tagállamokat, hogy „a belső biztonság fokozása érdekében nemzeti és uniós szinten valamennyi releváns szakpolitikai területet mozgósítsák”, ideértve a harmadik országokkal való szoros együttműködést.

Ennek szellemében törekvésünk, hogy az uniós fejlesztési források még közvetve se szolgálhassák terroristaszervezetek céljait. Magyarország kormánya támogatta, hogy a bizottság világítsa át a Palesztin Hatóságnak nyújtott fejlesztési támogatásokat. A biztonsági szempontok magukért beszélnek, de belpolitikai kötöttségek miatt ma már nem minden tagállam vállalhatja fel ezt az álláspontot. A nyugat-európai, erősen antiszemita felhangú tömegtüntetésekkel a nemzeti konzultáció eredményét állíthatjuk szembe.

Az Európai Tanács 2022 júniusában úgy határozott, hogy megadja a tagjelöltország-státust Ukrajnának. A döntés azt is tartalmazta, hogy a tanács akkor fog határozni a további lépésekről, ha a bizottság által a tagsági kérelemről szóló véleményében meghatározott hét feltétel maradéktalanul teljesül. A bizottság novemberi országjelentésében egyértelműen megállapította, hogy nem ez a helyzet: Ukrajna a hét feltételből hármat, köztük a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, nem teljesítette. Ehhez képest a bizottság, nyilvánvalóan politikai megfontolásokból, mégis azt javasolja, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Az ukrán gabonaválság története azonban kiváló esettanulmány arra, milyen helyrehozhatatlan károkat okozhat már a meggondolatlan piacnyitás is, ami csak ízelítő az ukrán uniós tagság kockázataiból. 

2022 nyarán az EU úgy döntött, hogy ukrán gazdaság megsegítése érdekében egy rendelettel felfüggeszti az ukrán agrártermékekre alkalmazott vámokat és kvótákat. A döntést politikai szempontok vezérelték, amelynek kockázataira a magyar kormány sikertelenül igyekezett felhívni az intézmények figyelmét. Ukrajna korlátozás nélkül lehetővé teszi a génmódosított vetőmagokból előállított termények termesztését.

Az EU-ban évtizedek óta betiltott növényvédő szerek továbbra is használhatók Ukrajnában. Nem elvárás a növényvédő szerek használatának ötvenszázalékos csökkentése vagy az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányának 25 százalékra emelése sem. Az ukrán gazdáknak olyan szabályoknak sem kell megfelel­niük, mint a megművelt terület hét százalékának parlagon hagyása vagy a vetésforgó. Mindez behozhatatlan versenyhátrányt jelent az ­uniós gazdáknak.

Az ukrán gabona elárasztotta a határ menti tagállamok piacait: Magyarországon a kukorica esetében hétezer százalékos, míg a búza esetében ezerszázalékos a növekedés a háború előtti évek átlagához képest. A súlyos helyzet kezelése érdekében a bizottság 2023 májusában ideiglenesen importkorlátozó intézkedést vezetett be öt tagállamban. Az ideiglenes intézkedéseket azonban a bizottság idén szeptemberben nem hosszabbította meg, annak ellenére, hogy annak feltételei továbbra is fennállnak. A bizottság ezúttal is politikai döntést hozott, nem hagyva más lehetőséget, mint nemzeti korlátozó intézkedések bevezetését. Magyarország ismét csak magára számíthatott.

A gyermekvédelmi törvény visszavonását Brüsszel politikai nyomásgyakorlással, kötelezettségszegési eljárással és anyagi retor­ziók­kal is igyekszik elérni. A jogállamisági értékeire büszke EU-ban talán érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a nevelési-oktatási tevékenység és tartalmának meghatározása kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik, amely gyakorlása során az alaptörvény családot, házasságot és gyermeket védő rendelkezései kötik a jogalkotót. De a magyar szabályozás össz­hangban áll az EU alapjogi chartájával is, ami rögzíti a gyermekek jogait és mindenekfelett álló érdekeit, valamint a szülők jogát arra, hogy gyermekeiknek meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak. A bizottság persze itt sem bízott semmit a véletlenre. A gyermekvédelmi törvény miatt Brüsszel 622 millió ­eurót blokkol a Magyarországnak járó kohéziós forrásokból – az egyéb okokból visszatartott összegeken felül.

„Külföldi szervezetek olyan intézeteket finanszíroznak, amelyek aláássák értékeinket. […] Ezért elő fogunk terjeszteni egy demokráciavédelmi csomagot. A csomag jogszabályai feltárják a rejtett külföldi befolyást és a tisztességtelen finanszírozást”

 – ígérte a bizottság elnöke tavalyi évértékelő beszédében. Ezt a csomagot a bizottság nem terjesztette elő. Nemzetközi civil szervezetek ugyanis összehangolt támadást indítottak az ellen, hogy finanszírozásukat érdemben lehessen ellenőrizni. Azt nem tudjuk, hogy lesz-e valaha bizottsági előterjesztés, azt viszont tudjuk, hogy működő uniós ellenőrzési rendszer az európai parlamenti választások előtt már biztosan nem lesz. Az uniós jogalkotásra nem lehet tovább várni: bizonyítékok vannak arra, hogy a 2022-es parlamenti választások során már történt külföldi beavatkozás. Magyarország ebben a kérdésben is csak magára számíthat.

A szuverenitásvédelmi konzultáció kérdéseit a kormány évek óta minden uniós fórumon felveti. Brüsszelben süket fülekre találtunk, ezért most a magyar emberekhez fordulunk. Tesszük ezt abban a reményben, hogy kérdéseinkre jövő júniusban nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában világos és határozott választ kapunk.

A szerző az európai uniós ügyekért felelős miniszter

Borítókép: Illusztráció (Fotó: PixaBay)