Egy demokráciában, szabad választáson győzhettek kétharmaddal. Egy lózung a megvezetésből pipa. És rögtön egy másik is, mely szerint a Zorbánék majd csalnak. A nem az AI által megalkotott, valódi valóságban az történt, ami valódi demokráciákban történni szokott. A vesztes fél vezetője, a miniszterelnök kiállt a pulpitusra és elismerte a zakót, majd a maga részéről sebtében felvázolt valamiféle jövőképet annak a két és fél millió polgárnak, akik rá szavaztak. Valamint lendületből azt a nyomasztó terhet is levette a baromi nagy nyomorban megroskadt vállatokról, hogy másnap feltétlenül ki kelljen mennetek az utcára, felgyújtani pár nagyvárost.
Na ez itt már mindjárt három dolog és még fel sem állt a ti tündöklő demokráciátok, amelyben bizonyára nem lesz bosszú és gyűlölet, csak a szeretet árad és tálcán érkezik az ingyen spuri. Sok sikert és jó egészséget hozzá, peace, love és természetesen not war.
Ugyanezt kívánom a nyomorban tengődő felsőközéposztálynak is, azzal a záradékkal, hogy szurkolok egy komoly dilemma feloldásához is. Miszerint találják meg gyorsan a megoldást arra, miként lehet több tízmilliós elektromos autóval menni egy jó kis tüntetésre az akkumulátorok gyártása ellen tiltakozni.
Magam nem vagyok elemző, nincs hozzá képesítésem. Szemlélődöm csupán. És a tetejébe még iszonyú régi motorosként rengeteg varjút láttam karón üldögélni, aztán felröppenni.
Nézelődéseimbe bőven beleférnek a gyakorlattá váló összeesküvés-elméletek, a rögvalóság talaján tenyésző szikár, makacs és megmásíthatatlan tények, valamint a sz…rt sem értek az egészből boldog nemtudása. Nem kell nekem mindent értenem, sőt. Látni azért persze egyelőre még látok, színről színre. Látom a máris megindult helyezkedéseket (mennyi lesz még), az én szóltam előre néhol jogos, néhol kevésbé jogos attitűdjét (ebbe a sorba most nem állok be, túl magas a laszti), a tagadhatatlanul tisztességes önvallomásokat és a bűnbakok keresgélését is.
