Európa jövőjének biztosítása a következő generáció számára

A tagállamok vezetői történelmi jelentőségű döntést hoztak az EB helyreállítási javaslatának támogatásáról.

Brüsszel, 2020. július 17. Az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának elsõ napi ülése 2020. július 17-én. A tagállamok vezetõi a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen. MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir Fotó: Francois Lenoir

A teljes 1,8 ezer milliárd eurós összeg harminc százalékát az éghajlattal kapcsolatos kiadásokra különítik el, és egy új, 17,5 milliárd eurónyi, a méltányos átállást támogató alap biztosít majd segítséget azoknak a régióknak, amelyeknek az átlagnál nagyobb mértékű átalakulásra van szükségük.

A „történelmi” szó használatának harmadik oka a pénz visszafizetésének módja. Annak érdekében, hogy a jövőben ne kelljen magasabb számlát benyújtani a tagállamoknak, Európának saját új bevételekből kell visszafizetnie a felvett pénzt. Ezek közé tartozik a nagy technológiai vállalatokra kivetett adó, az újra fel nem dolgozott műanyagokra kivetett adó, valamint az alacsonyabb éghajlat-politikai célokat kitűző országokból származó import szén-dioxid-kibocsátás ára.

Néhányan fel fogják tenni a kérdést, hogy egyes országoknak miért kell pénzt adni vagy kapni egy több ezer kilométerre lévő másik országtól. A válasz egyszerű. Európa jólétének titka az egységében és az egységes piacában rejlik. A szolidaritás tehát a saját érdekünk, és az egyik országban befektetett euró tulajdonképpen mindegyik ország számára befektetést jelent.

Gondoljuk végig, mi történik a turizmussal, ha az ­európaiak nem engedhetik meg maguknak, hogy egy bizonyos városba vagy országba utazzanak. Gondoljuk végig, hogy mi történik a gyártóinkkal, ha nem tudják beszerezni a szükséges alkatrészeket a különböző európai országokban működő beszállítóiktól. Gondoljuk végig, hogy a válság milyen következményekkel járt mindannyiunkra nézve: káros hatással volt az emberek jólétére, a vállalkozások fizetőképességére, a társadalom működésére és minden egyes európai ország gazdaságára. És a válságnak még nincs vége.

Ezért sürgősen, határozottan és közösen kell cselekednünk. A múlt héten pedig Európa bebizonyította, hogy képes megoldani ezt a feladatot. Természetesen néhányan a habozást és a gyengeséget látják majd meg a hosszú és nehéz csúcstalálkozóban. Szerintünk viszont Európa egyedülálló ereje mutatkozott meg a találkozó során.

Álljunk meg egy pillanatra, és nézzünk körül! A világon sehol nincs 27 különböző ország, amely képes lett volna akár csak megvitatni a helyreállítás közös finanszírozását. Nekünk ez egy hosszú hétvége alatt sikerült. A történelem e rendkívül törékeny pillanatában európainak a legjobb lenni. És most mindenki érdekében tovább kell haladnunk ezen az úton, együttműködve a kormányokkal és a parlamentekkel, hogy megvalósíthassuk a helyreállítást célzó terveket.

Az uniót mindig az alapján kell megítélni, hogy milyen jövőt tud nyújtani. A közös jövőkép tette lehetővé az európai integráció nagy lépéseit: Európa egyesítését a második világháború után vagy a hidegháború végét követően, a közös piac létrehozását, valamint a közös valuta bevezetését. Ma is ugyanez a mindannyiunkat erősítő közös jövőkép ösztönöz arra, hogy újabb történelmi lépést tegyünk meg.

A cikk szerzői: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke; Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa