Napszúrást kapott az ellenzék

Úgy tűnik, hogy Ungár Péter után Szél Bernadett képviselő asszonynak is megártott a meleg, mivel az elmúlt időszakban, a klímavédelem rettenthetetlen királynőjének állította be magát.

Budapest, 2019. június 25. Szél Bernadett független képviselõ Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter éves meghallgatásán az Országgyûlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országház Varga Béla-termében 2019. június 25-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

A hőség komoly veszélyeket is rejtegethet, melyek közül a napszúrás az egyik leggyakoribb. Úgy tűnik, hogy Ungár Péter után Szél Bernadett képviselő asszonynak is megártott a meleg, mivel az elmúlt időszakban, a klímavédelem rettenthetetlen királynőjének állítva be magát, kérdések sorozatával kezdte el bombázni az illetékes minisztereket, megkérdőjelezve a felelős kormányzati döntéseket. „Úgy döntöttem, egész nyáron kapni fogják tőlem a kérdéseket, 15 napjuk lesz írásban válaszolni. Nincs kifogás, nincs szabadság, se nyár, semmi ilyesmi, mert a klímaváltozás sem megy szabadságra.”

Valóban nem. Képviselő asszony! Jó lenne már végre tudomásul vennie önnek és a többi atomenergia-ellenes zöldpolitikusnak, hogy az ország jövőjét alapvetően befolyásoló energia- és klímapolitikai döntések meghozatala döntően szakmai kérdés, ahol nincs helye az önös érdekektől vezérelt politikai hangulatkeltésnek. A választópolgárok azt várják öntől és a többi megválasztott politikustól, hogy kijelentéseiket számszerű tényekkel és szakmai érvekkel támasszák alá. Nem üres ígéretekre, talánokra, komolytalan tanulmányokra való hivatkozásra és politikai handabandára van szükség, hanem valós lehetőségekre és esetleges alternatívákra. A megfontolt, felelős szakemberek, a kormányzat folyamatosan figyeli a lehetőségeket és az új megoldásokat, és ezek alapján hozza meg szakmai alapú döntéseit. Jó lenne már azt is megérteniük, hogy alaperőművi kapacitásokat az ipari mértékű energiatárolás hiánya miatt észszerűen nem lehet időjárásfüggő megújulókkal helyettesíteni.

Vegyük végig sokadjára a napnál is világosabb makacs tényeket, hiszen bolygónk jövője nem képzelhető el az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának jelentős növekedése nélkül.

Kezdjük az elején! Emlékezzünk vissza tavaly novemberre, hiszen ekkor az ellenzéki média attól volt hangos, hogy a hazai zöldpárt kezdeményezésére – mintegy negyven ellenzéki képviselő támogatásával – parlamenti vitanapot tartanak. Azonban a klímaváltozás az ellenzéknek – és a jelek szerint önnek is – csak egy olyan ügy, amely politikai érdekektől vezérelve bármikor félredobható, hiszen például 2018. december 12-én ez a klímanap kizárólag a kormánypárti képviselők részvételével valósult meg. Az ellenzék, önnel együtt, egy műbalhé után kiviharzott az ülésteremből, a klímavédelmet egyszerűen beáldozta a politikai haszonért. Hogy is van ez? Most újra fontos lett a klímavédelem? Mi ez, ha nem politikai szemforgatás és álszentség?

Képviselő asszony! Ön évek óta az atomenergia ellen próbálja hergelni az embereket, miközben a világ pont az ellenkező irányba halad. Érdemes lenne körülnéznie a világban, tanulmányozni a nemzetközi szervezetek, például az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, a Nemzetközi Energiaügynökség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tanulmányait, hiszen ezek alapján egybehangzóan állítják, hogy a globális klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergia és a megújulók növekvő és optimális részarányára van szükség. Ezt a makacs tényt egyre több ország ismeri fel és egyre több új blokkot kíván építeni. Jelenleg ötvennégy új blokk épül, de a jövőbeli tervek közel ötszáz új egység építéséről szólnak. Az Egyesült Államoktól kezdve Kínán, Oroszországon át az Európai Unióig egyre többen állnak ki az atomenergia fenntartása, részarányának nagyarányú növelése mellett. Július elején például Lengyelország is bejelentette, hogy a következő húsz évben hat atomerőművi blokk megépítését tervezi. A felelősen gondolkozó, az emberek jövőjét szem előtt tartó országok a megújulók mellett az atomenergiában látják a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérésének alapvető pillérét.

Magyarország, a kormány felelős döntéseinek köszönhetően, a világ fősodrában halad a Paks II projekt megvalósításával, valamint a megújulók, különösen a naperőművek fejlesztésével, melynek eredményeként 2030-ra a hazai villamosenergia-termelés több mint 90 százaléka klímabarát lehet. A paksi telephelyen építendő két VVER–1200 típusú, 3+ generációs blokk évente mintegy 19 milliárd kilowattórát termelhet és 15 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg. A globális nukleáris alapú villamosenergia-termelés révén 1971 és 2018 között 63 gigatonna szén-dioxid-kibocsátás volt elkerülhető, enélkül a világ villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid-kibocsátása majdnem húsz százalékkal lett volna magasabb. Ezek a tények is azt mutatják, hogy az atomerőműveknek elengedhetetlen szerepük van a klímavédelmi célok elérésében. Ettől függetlenül önök továbbra is az atomerőműveket támadják. Erre nincs mit mondani.

A németországi energiaforradalom csúfos bukása intő példa lehet más országoknak is. Ugyanis az erőltetett megújulós fejlesztés és az atomerőművek politikai döntéssel történő leállítása súlyos következményekkel jár. A szénbányák emiatt szükségszerűvé váló bővítése falvak, templomok lerombolásával és természetpusztítással járt, a megújulók támogatása (csak az idén 27,3 milliárd euró!) miatt toronymagas villamosenergia-árakhoz vezet, fogyasztói korlátozások, növekvő szén- és villamosenergiaimport-szükséglet, rekordmagas orosz gázimportfüggőség, súlyos egészségügyi következmények, valamint a 2020-ra vonatkozó német klímavédelmi cél bukása szegélyezi a politikai és nem szakmai alapokon nyugvó zöld energiapolitikát.

Számoljunk csak egy kicsit! Az utóbbi nyolc évben a politikai döntés miatt a német atomerőművek termelése 62 terawattórával csökkent. Ha ezt a csökkenést inkább a ligniterőműveknél írták volna elő az atomerőművek helyett, akkor évente mintegy ötvenmillió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne elkerülni. Így azonban csak tovább növekszik a kibocsátás, hiszen a következő években a most még üzemelő blokkokat is le fogják állítani. Ez lenne a követendő példa? Köszönjük, mi ebből nem kérünk! Megjegyzem azt is, hogy hazánk villamosenergia-termelése már most is sokkal zöldebb, mint Németországé. Ugyanis tavaly a német klímabarát termelés aránya mintegy negyven, miközben hazánkban közel 62 százalék volt.

Képviselő asszony! Néhány napja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felépítéséből kifotózott egy képet az energetikáért felelős helyettes államtitkár alá tartozó szervezeti egységekről, és megosztotta a Facebook-követőivel azzal a kérdéssel, hogy vajon mit tekint energiá­nak a kormány? Ezzel azt sugallta, hogy a kormánynak nem fontos a klímavédelem és a megújuló energiaforrások alkalmazása. Ugyanakkor ez a megosztás is azt bizonyítja, hogy mennyire félrevezető az ön kommunikációja. Ugyanis a képről minden bizonnyal szándékosan lemaradt az, hogy a minisztériumnak van klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára és klímapolitikai főosztálya, sőt van külön fenntarthatóságért felelős államtitkára is stb. Javaslom önnek az ITM szervezeti és működési szabályzatának tanulmányozását, ami megtalálható a kormány honlapján.

Mindezek alapján úgy gondolom, hogy a hazai atomerőművi kapacitásfenntartás és a naperőművek fejlesztése kiváló, követendő példa lehet más országoknak is. Képviselő asszonynak pedig nem muszáj megvárni a tizenöt napos válaszadást, mivel a szakmai döntések meghozatala biztos kezekben van. Nyugodtan elmehet korábban is szabadságra!

A szerző energetikai szakmérnök, okleveles gépészmérnök