Túl a mélyponton

Hazánkban kisebb lesz a recesszió, mint Nyugaton – ezt nem a kincstári optimizmus mondatja velünk.

Budapest, 2016. szeptember 10. Megújított húszezer forintos bankjegyek részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Bizományosi: Faludi Imre Forrás: MTVA

Bár a Központi Statisztikai Hivatal augusztus végén publikálja a magyar gazdaság első féléves teljesítményével kapcsolatos jelentését, az immár rendelkezésre álló részstatisztikai számok alapján – az utóbbi hetekben növekedésnek indult a kiskereskedelmi forgalom, és a munkahelyek számának csökkenése is mérséklődött – egyértelműen megállapítható, hogy áprilisban-májusban túljutottunk a mélyponton és megkezdődött a visszaépülés.

Úgy tűnik, hogy éves alapon megúszhatjuk egy, a kormány által előre jelzett, háromszázalékos visszaeséssel, de a pakliban benne van az is, hogy kedvezőbb is lehet a végkimenetel. A Magyar Nemzeti Bank szakértői egy diszkrét növekedést sem tartanak kizártnak, természetesen ugyancsak éves alapon, miután az első féléves számokban még sok lesz a mínusz.

Minden jel szerint hazánkban kisebb lesz a recesszió, mint Nyugaton – ezt pedig nem a kötelező kincstári optimizmus mondatja velünk, hanem szakértők hada. Persze akad olyan szakértő is, aki extrém nagy, tízszázalékos prognózissal riogatott a koronavírus okozta gazdasági sokk kapcsán, de erre mérget is vehetünk, hogy nem jön össze.

Akárhogyan is, a magyar gazdaság válságállónak mutatkozik. Ám trendin tegyük fel azt a költői kérdést, hogy mi is áll a háttérben?

A válasz nem túl bonyolult: a magyar gazdaság az elmúlt években rekordütemben – mintegy öt százalékkal – bővült, a legtöbb makrogazdasági mutatónk folyamatosan javul, vagyis a magyar gazdaság erős alapjai jelentős mozgásteret biztosítottak és biztosítanak a kormány – szükségszerű – gazdaságvédelmi intézkedéseihez is. Nem árt fejben tartani azt sem, hogy a jelenlegi és a 2008-as helyzetet összevetve elmondható: Magyarország gazdasági fundamentumai ma lényegesen erősebbek. Így van ez az említett GDP-növekedés terén, 2008-ban csak 1,1 (!) százalékkal bővült a gazdaság, tavaly pedig az unió egyik éllovasaként büszkélkedhetett a magyar gazdaság. De hasonlóan kedvezően alakult a foglalkoztatottak száma, jelentősen csökkent a háztartások hitelállománya, valamint az államháztartás GDP-arányos hiánya, miközben a külső adósság 52,6 (!) százalékról 7,9 százalékra esett vissza. Miután a kormány időben meghozta a gazdaságvédelmi intézkedéseket, és a Magyar Nemzeti Bank is komoly partnernek bizonyult, érdemben fékeződött a visszaesés. Valóságos – állami – pénzeső hull most a magyar gazdaságra: a munkahelyek megőrzése, a kiemelt ágazatok védelme, a munkáltatók adóterheinek csökkentése, a fizetési morató­rium, az állami garancia- és egyéb hitelprogramok pedig biztosítják a válságból történő mielőbbi kilábalást. Több mint beszédes szám a vállalati fejlesztésekkel kapcsolatos visszajelzés is: jelenleg több mint négyezermilliárd forintnyi beruházás van folyamatban.

„Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve” – Ferenc József elhíresült szegedi mondását azért még ne idézzük. Tudniillik a magyar gazdaság a lehetőségekhez és a körülményekhez képest van jobb helyzetben, mint más uniós tagállamok. Ágazatok fogtak padlót, és több mint kétszázezerrel nőtt a munkanélküliek száma – azonnal orvosolandó problémák ezek. Ám jó hír, hogy a termelési láncok rövidülése – Ázsiából sok multi ebbe a térségbe hozhatja vissza a gyárait – és a költségelőny (relatíve még mindig olcsók vagyunk a nyugati országokhoz képest, ami most felettébb jól jön) miatt Magyarország versenyképességi helyzete tovább javulhat. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a védekezés és a gazdaság újraindításának költségei ­miatt átmenetileg nő a költségvetés hiánya. De a híresztelésekkel ellentétben a magyar kormány a gazdasági válság menedzselésébe aligha fog belebukni, sőt a kilábalásnak többféle forgatókönyve is terítéken van.

És ez különösen azért fontos, mert azok lefutását egyelőre nem a politika, hanem a járvány vezérli.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese