– Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében mit tartottak új elemnek a korábbiakhoz képest?
– Az évértékelő beszédben középre pozicionálta saját és a kormánypárt szerepét Orbán Viktor. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a baloldali ellenzékkel, valamint a radikális jobboldallal szemben az egyetlen kompromisszumokra és küzdelemre is képes, integráló tényező továbbra is a centrális erőtérben kormányzó Fidesz. A kormány a középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségével a saját tartós társadalmi támogatottságát építheti fel.
– A romániai kormány lemondása kapcsán elképzelhető-e hazánkban egy olyan szituáció, amelyben a kabinet az IMF feltételei miatt hasonló lépésre kényszerülne?
– Ilyen szituáció bármikor előállhat, de a jelenlegi helyzetben ez nem tűnik valószínűnek. Egyrészt a magyar kormány pozíciója sokkal erősebb, míg a román kormányfőt nem egészen világos parlamenti felhatalmazás alapján nevezte ki az államfő. Másrészt Románia már megállapodott az IMF-fel, míg mi egyelőre tárgyalunk. Nem lehet tudni, milyen feltételekben állapodunk meg, de könnyen elképzelhető, hogy azok nem lesznek kedvezőtlenek az ország szempontjából.
– Reálisak-e az április-májusi IMF-megállapodást jósoló vélemények?
– Egy megállapodás nagyon sok mindentől függ. Mindkét félnek azt kell éreznie, hogy jó kompromisszumot kötött. Fontos kiemelni, hogy nem abban a helyzetben vagyunk, mint 2008-ban, amikor Magyarország egy éjszaka alatt folyamodott hitelért és kapta meg azt. Bajnai Gordon azóta többször elmondta, hogy nem volt más választás. Most egy biztonsági tartalékról tárgyal a kabinet, és láthatóan van idő a megegyezésre.
– Sokan azt jósolták, hogy az IMF-fel való novemberi kapcsolatfelvételt követően rohamosan csökkenni fog a Fidesz–KDNP támogatottsága, ezzel szemben ez nem következett be. Mi állhat ennek a hátterében?
– Az IMF-tárgyalások megindításával, bár retorikailag komoly fordulat volt a kabinet részéről, az emberek kétharmada egyetértett. Továbbra is az a kérdés, hogy maga a tárgyalás ténye és a megállapodás mikéntje, illetve tartalma megjeleníthető-e úgy, mint a nemzeti érdek védelme, vagy mint a nemzeti érdek elárulása. Ha az előbbi értelmezés érvényesül, akkor még azt is el tudom képzelni, hogy a megállapodás népszerű lesz.
– Készítettek-e felmérést a január 21-i békemenet fogadtatásáról?
– Konkrétan a békementről nem készítettünk felmérést, azonban azt fontos kiemelni, hogy a résztvevők létszáma mind a szervezőket, mind a jobboldalt, mind pedig a baloldalt meglepte. Nagyon egyértelmű üzenet volt, ami jó aláfestést jelentett a miniszterelnök brüsszeli tárgyalásaihoz is. A Fidesz-tábor és a kormány mögötti támogatottság elolvadását egyértelműen cáfolták az eseményről készült képek.
– A tavaszi ülésszaknak mik lehetnek a főbb témái?
– Vannak még hátra sarkalatos törvények, és láthatóan más lesz ezeknek a jogszabályoknak a kormánypárt általi elfogadása. Lázár János interjújában jelezte, hogy ötpárti egyeztetéseket akar. Érdemes arra is emlékezni, hogy az alaptörvény elfogadása során is volt ötpárti egyeztetés, de azt a baloldali ellenzéki pártok politikai okból megvétózták. Ha az ellenzék részt vesz ezeken, az egy más politikai klímát eredményez.
– Mit jelenthet a tervezett konszolidált kormányzás?
– Tavaly ősszel és télen azt láthattuk, hogy pár nap, pár hét alatt születnek meg sarkalatos törvények, amit bírálat ért. A konszolidáció egyik értelmezése, hogy lassabb lesz a törvényalkotás, amihez több minisztériumi és parlamenti egyeztetés társul. A másik lehetséges értelmezés, hogy a kormány nemzetközi szövetségest keres, amire szüksége van az országnak. A harmadik értelmezési mód, hogy mivel az elmúlt időszakban megszülettek azok a törvények, amelyek biztos keretet adnak ennek a ciklusnak, egy lassabb politikai tempó következhet.
---- Döntést hozott az LMP ----
– Valóban annyira súlyos esemény a három kötelezettségszegési eljárás megindulása?
– A kötelezettségszegési eljárások eleje arról szól, hogy a kormány és a bizottság egy nyilvános üzengetést folytat. Még három forduló van addig, míg a bizottság a bírósághoz fordulhat. Azt gondolom, hogy ez egy fenyegető eszköz volt.
– Minek tulajdonítható, hogy a kormányalakítás óta az ellenzék képtelen jelentősen megerősödni?
– A legfontosabb ok, hogy a szétesett baloldal nagyon komoly hitelességi válsággal küzd. A hitelességi válság az elmúlt két szocialista ciklushoz való viszony rendezetlenségéből adódik. Itt nemcsak Gyurcsány Ferencről van szó, hanem ennél mélyebb dolgokról is. Sem a Demokratikus Koalíció (DK), sem az MSZP nem volt képes megfogalmazni, mit gondoljon az elmúlt nyolc évről. Azok, akik 2010-ben rájuk szavaztak, két év múlva is őket választják, de az egykor volt közel 2,5 milliós balliberális szavazótábor nem valószínű, hogy egységesen kiállna mellettük.
Az LMP egyelőre meghozta azt a döntést, hogy nem akar a hitelességi válsággal küzdő baloldali pártokkal együttműködni. Meglátjuk, hogy 2014-ben is fenn fogják-e még tartani ezt az álláspontot. Az LMP a legnagyobb jóindulattal is egy ötszázalékos párt, nem rendelkezik azzal a szervezeti erővel, ami az egyes számú ellenféllé tehetné a Fidesszel szemben.
– Képesek lehetnek-e a 200 ezer aláírás összegyűjtésére az általuk kezdeményezett népszavazáson?
– Segítség nélkül nem sikerülhet ez, de kevésbé fontos kérdés, hogy ki segít, vagy ki nem. A legfontosabb, hogy milyen sikert ígér egy népszavazás az LMP számára. Megkérdőjelezhető, hogy egy ilyen népszavazás képes-e kiváltani azt a politikai hatást, amit 2008-ban. Az új alaptörvény alapján nehezebb ma sikeres népszavazást véghezvinni. Inkább tűnik ez a kezdeményezés egy olyan akciónak, ami azt hivatott bizonyítani, hogy ma Magyarországon nem lehet népszavazást tartani.
– Gyurcsány távozása után, úgy tűnik, mégsem csendesedett el az MSZP. Valódi ellentét van Mesterházy és Szanyi között?
– Gyurcsány Ferenc kivált az MSZP-ből, de ez a szakítás nem százszázalékos. Gyurcsány erősen kötődik a szocialista párthoz, és egyik fél sem zárta ki az együttműködést. A bukott miniszterelnök a szocialista párt tagjaira koncentrál. A megmaradt MSZP-ben hatalmi küzdelem zajlik, annak ellenére, hogy még nem dőlt el, ki lesz a miniszterelnök-jelölő párt. A küzdelem arról szól, ki jelölheti azt a miniszterelnök-jelöltet, akivel eséllyel léphetnek fel egy kampányban. Most pozíciókról szól a harc, de a március 31-én megválasztandó elnökség dönti majd el, ki milyen tisztségért indulhat 2014-ben.
– Gyurcsányék akciói mennyire erősíthetik meg a DK-t?
– Ezek az akciók sem a támogatottság növelésére, sem annak megtartására nem elegendők. Arra jók, hogy az ember szerepeljen a hírekben. Hírgyártás, események előidézése zajlik, nem hiszem, hogy a DK megítélésében jelentős változás következhet be.
---- A lényeg a nemzeti érdek ----
– Mi lehet a kormánnyal szemben álló temérdek civil szervezet sorsa?
– Látni kell, hogy bár a rendezvényeiken sokan vesznek részt, de alapvetően baloldali szavazókról van szó, új társadalmi csoportot nem tudtak megszólítani. Ezek a rendezvények azt üzenik, hogy a baloldali törzsszavazók nem elégedettek a pártjukkal, és újat keresnek helyette.
– A Jobbik képes lesz kormányváltó tényezőként megjelenni?
– Ha kormányváltó erőként akar fellépni, könnyen lehet, hogy ez a Jobbik lényegének az elvesztéséhez vezet. Ez egy igazi 22-es csapdája Vona Gábor pártja számára. Hiszen ha azt teszi, amit a nagy párttá válás érdekében kell tennie, akkor elveszíti a radikalizmust, a protestjelleget. A változással az alapvető fundamentumukat veszíthetik el.
– A Malév csődje, illetve a BKV és a MÁV felszínen lévő ügyei mennyiben gátolhatják a jó kormányzás megvalósítását?
– A lényeg, hogy az emberek kit tartanak felelősnek a problémákért. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy ciklus közepén vagyunk, és ha ezek az ügyek megoldatlanok maradnak, az nagyon veszélyes lenne a kormány számára. Ugyanakkor mindhárom ügy alkalmas arra is, hogy a kormány bebizonyítsa azt, hogy rendet tud tenni.
– Sokan azt vetik a kormány szemére, hogy nem látszik pontosan, hová szeretne eljutni 2014-re.
– Az elmúlt másfél évnek valóban volt egy ilyen értelmezési kerete, de még több mint két év van hátra a kormányzásból. 2014-re történelem lesz a ciklus eleje is, de az összkép is fontos a választóknak. Egy mondatban úgy lehetne leírni a célt, hogy az ország megújítása, amelynek minden területre ki kell terjednie. A kormány által kitűzött cél ellenőrzésének a mércéje az, hogy valóban minden területen hatékonyabb szervezés, közpénz-takarékosság, korrupciómentesség, a nemzeti érdek képviselete valósult-e meg.
– Mennyiben változtathatja meg a kormányzat külpolitikai mozgásterét Robert Fico hatalomra kerülése?
– Robert Fico személye biztosan nem alakul át, de egy politikus stratégiája megváltozhat. Fontos, hogy milyen kormány alakul majd mögötte, mivel ha nem kell a radikálisokkal összefognia, biztosan más arcát mutatja majd. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy Fico legutóbbi kormányzása idején Magyarország egy gyenge állam volt. Bajnai Gordon és Fico szécsényi találkozóján a magyar diplomácia semmilyen eredményt nem tudott elérni. Hazánk semmilyen érdekét nem tudta érvényesíteni. Ficónak most egy másik miniszterelnökkel kell majd leülnie, és vélhetően más stratégiát választ majd.
– Lát-e esélyt arra, hogy 2014-ben újrázzon a jelenlegi kabinet?
– Nagyon messze van a választás, jelenleg azt tudjuk, hogy az új választási rendszer miatt a korábbinál erősebb lesz a miniszterelnök-jelöltek közötti verseny. Egyelőre csak a kormánypártoknak van alkalmas jelöltjük. Illetve fontos szempont az is, hogy a Fidesz-szavazótábor kompakt egész. A Nézőpont Intézet becslései azt mutatják, hogy a 2010-es Fidesz-szavazók bár nem lelkesek, de a jelenlegi kínálatból őket választanák. Harmadszor: 2010-ben a baloldal bukásában nemcsak az őszödi beszéd, hanem a korrupciós ügyek is főszerepet játszottak. 2012 elején elmondhatjuk, hogy a jelenlegi kabinethez nem kapcsolódnak korrupciós ügyek, ami mindenképpen javítja az esélyüket.
Hezbollah
Üzent a Hezbollah
