Sós Tamás, az MSZP politikusa napirend előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény következtében január 1-jétől, tanév közben gyakorlatilag felére csökkent a szakképzési hozzájárulás összege, 700 ezer forint/tanuló/évről 440 ezer forintra. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta: a szakképzési rendszer korábban pazarlóan működött, rosszul gazdálkodott a forrásokkal, ezért döntött úgy a kormány, hogy átalakítja a rendszert. Elismerte, hogy az átlag normatíva 440 ezer forint, de felhívta a figyelmet arra, hogy az összeg ágazatonként változhat, például a gépészetnél 566 ezer forint. Kiemelte: a tanulószerződések száma és a szakképzés forrásai is növekednek 2012-ben.
Szemléletváltás kell a civileknél
Szilágyi László (LMP) szerint komoly válság küszöbére került a civil mozgalom, ami tudatos kormányzati lépések következménye. A kormány a választási ígérettel szemben a civil szektor megerősítése helyett gyógyíthatatlan sebeket ejtett a civil szervezeteken, és ezzel az egész társadalmat rombolja – tette hozzá. Azt mondta, sok száz civil szervezet megszűnik, kevesebb az állami támogatás, emellett óriási adminisztrációs terheket ró a civilekre a kormány.
Cséfalvay Zoltán válaszában azzal érvelt, hogy szemléletváltásra van szükség ebben az ügyben, ugyanis a civil szervezetek az elmúlt 8-10 évben arra lettek szocializálva, hogy pályázatgyártóként próbáljanak megélni állami, uniós forrásokból, holott ez éppen a civil szektor függetlenségét csökkenti. Hangsúlyozta: a civil szektornak nem kell az államtól feladatokat átvállalnia. Az állam csinálja azt, ami az ő dolga, a civil szektor pedig azt, amit szeretne – fogalmazott.
A legjobb a verseny
L. Simon László fideszes képviselő Fejér megye agrárgazdaságáról beszélve azt hangsúlyozta, kevés szó esik arról, hogy ez a terület Magyarország egyik legfontosabb mezőgazdasági termőterülete. Beszámolt arról, hogy nemrégiben Budai Gyula földművelésügyi államtitkár részvételével szakmai programon mutatták be a megye agrárgazdaságát. Budai Gyula erre reagálva azt emelte ki, hogy az agrárexport 17 százalékkal nőtt tavaly, 2012-ben pedig az agrártámogatások összege 36 milliárddal több lesz, mint 2011-ben. Úgy vélte, szükség van a kis-, közepes és nagy gazdaságok harmonikus működésére.
Spaller Endre KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy március 15-e a fogyasztóvédelem világnapja, amelynek idén a pénzügyi fogyasztóvédelem állt a középpontjában. Cséfalvay Zoltán szerint a legjobb fogyasztóvédelem a verseny, hiszen minél erősebb a verseny, annál inkább a fogyasztó kerül a középpontba. Mint mondta, Magyarországon a fogyasztóvédelem szervezeti, irányítási, szabályozási tekintetben sokat változott az elmúlt időszakban, ennek egyik eredménye, hogy az alaptörvényben rögzítették a fogyasztók védelmét.
A választók felhatalmazásával
Novák Előd, a Jobbik képviselője napirend előtt arról beszélt, hogy pártja a „cigánybűnözés” mellett a „politikusbűnözésnek” is hadat üzent. Szerinte utóbbi törvényesített formái közé tartozik a politikusi álláshalmozás és az „üléshalmozás” is, amikor a tévénézőket megtévesztve a képviselők a plenáris ülés közben „körülülik” az éppen felszólaló társukat, hogy úgy tűnjön, mintha sokan lennének a teremben. A Jobbikos képviselő kifogásolta, hogy az új országgyűlési törvényjavaslat megtartja a bizottsági helyettesítések rendszerét és a mentelmi jog intézményét is. „Merész gondolatnak” nevezte, hogy a jövőben a cigány kisebbségi szószólónak is mentelmi joga lesz.
Répássy Róbert, a közigazgatási minisztérium államtitkára a kormány nevében visszautasította a cigány kisebbség megválasztandó szószólójára utaló „rasszista és előítéletes megjegyzést”. Hangsúlyozta, az új országgyűlési törvényjavaslat szigorítja a képviselők összeférhetetlenségének szabályait, így a jövőben a parlamenti képviselők nem viselhetnek önkormányzati tisztséget. Ugyanakkor megjegyezte, az, amit a Jobbik álláshalmozásnak és a politikusbűnözés egy formájának nevez, Európa számos országában gyakorlat, ráadásul a választópolgárok adnak hozzá felhatalmazást, hiszen a polgármesterség és a parlamenti képviselőség is választott tisztség.
Szakértő: 2025 valóban a gazdasági áttörés éve lehet