A benzinár csak egy dolog

Mihez képest drágul a benzin? Kevesebb autó van-e az utakon? Dugóban vagy szellősebb, ám tempósabb forgalomban bringázhatóbb-e a város? Lássuk!

Van egy feltevés, mely szerint a magas benzinár miatt kevesebb autó köröz az utakon, kisebb forgalomban pedig könnyebb kerékpározni Budapesten. Amint az MNO mélyebbre ment a kérdésben, kiderült, ez nem ilyen egyértelmű; sokkal szövevényesebb, mint elsőre az ember gondolná. Miért is? Külön kell választani egymástól az „egyre magasabb benzinár”, a „csökkenő autóforgalom” és a „kerékpározhatóbb város” fogalmát, és mindegyiket külön áttekinteni.

Mihez képest drágult a benzin?

Sokan kritikus határnak tartják az 500 forintos benzinárat, és az aktuális tendenciát figyelve a 454 forintról nyárra felugorhat a mutató félezer fölé; december végén átlagosan 395 forint volt egy liter benzin, és ha marad a tempó, augusztusra jön a horror. Az évszakos tendencia viszont mást sejtet: tavaly év elejétől áprilisig 357-ről 384 forintra kúszott fel a benzinár, aztán az emelkedés nyári szünetre ment, és igaz ugyan, hogy a dollár-forint árfolyam belekotyoghat a rendszerbe, de ha erősebbek az évszakos tendenciák, akkor csak ősztől kell újra rettegnie annak, aki még ilyen üzemanyagár mellett is volán mögé ül.

Sovány vigasz, mégis meg kell jegyezni, hogy az átlagfizetésekhez képest 1996-tól másfél évtizeden át gyakorlatilag egyhangúan „ócsult” a tankolás a Concorde adatai szerint. Pestiesen szólva az autósok szája nagyjából még csak most „kezdhet sírni” újra.

Beszédes csúcsidői adat

Számokban nehézkesen kimutatható, de talán kevesen vitatkoznak azon, hogy sokkal kevesebb a dugó, mint néhány hónappal ezelőtt is. A megvásárolt üzemanyag-mennyiség és a csúcsidőben mért városi átlagsebesség azonban viszonylag jól érzékeltetik a helyzetet. Az „elfogyasztott” benzinre adatokat szolgáltat a Magyar Ásványolaj Szövetség, amely kimutatja, hogy az elmúlt 20 évben tökéletes hullámzásban van a fogyasztás, a KSH által közölt, kisebb és frissebb időszakot felölelő adatsor viszont kimutatja, hogy a hullámzás a mi évtizedünkben völgy szakaszban van; 2010-ben minden egyes hónapban kevesebbet tankoltak, mint az előző év hasonló időszakában, 2011-ben pedig mindössze március és május hozott örömöt a növekedésben bízó kutasoknak, a többi hónap 1-3 százalékos visszaesést hozott.

A csúcsidőben mért városi átlagsebesség sokkal beszédesebb a dugókról: egy Egérút nevet viselő navigációs szoftverrel tavaly október és ez év február között kimutatták, hogyan növekedett a tempó 29-ről 39-re. Igaz ugyan, hogy a benzinár csak egyik tényezője az autók fogyásának és az ebből következő ritkulásnak, de az Egérút grafikonjára rátették a benzinár változását, és szépen kijön a párhuzamosság.

A benzinár miatt lenne több bringás?

Hogy a város az egymást ritkábban, de nagyobb tempóval követő autók társaságában kerékpározhatóbb, netán dugóban, László János, a Magyar Kerékpárosklub (MKK) vezetője így fogalmazott az MNO-nak:

– Kevesebb az autó, mi is ezt látjuk, és sokkal jobban lehet kerékpározni, csak remélem, hogy nem ösztönzi majd semmi arra az autósokat, hogy 70-80-nal menjenek a városban. Egyébként azzal sincs semmi gond, amikor a Nagykörúton áll a forgalom, ott akkor kitűnően lehet kerékpározni.

Az MKK egyébként jó ideje méri a kerékpáros-forgalom növekedését, országszerte manuális módszerekkel, de a Kiskörúton már számlálót is lát, aki jól figyel. László János a mérések alapján viszont nem talál mérvadó összefüggést a kevesebb autó és a több biciklista között.

– Az, hogy kevesebb az autó vagy drágább a benzin, a sok közül csak az egyik tényezője annak, hogy 2006 óta minden évben 60-80 százalékkal több napi kerékpározó van az utakon. Inkább egyszerűen azt látjuk, hogy egyre többen jönnek rá: kerékpározni gazdaságos, hisz nincsen pluszköltség, csak a szerviz.