A csütörtöki ülésen a képviselők több kérdésben is szavaztak:
• Döntöttek a rendőrségi törvény módosításáról;
• A közlekedésre vonatkozó több szabály is módosult.
• Módosították a köznevelési törvényt
• A hiány változatlanul hagyásával átírták az idei költségvetést
• Szavaztak a tankönyvpiac rendjének megváltoztatásáról
• Állami ingatlanokat bocsájtanak az egyház tulajdonába
A büdzsé végleges sarokszámai azt követően alakultak ki, hogy a parlament a kora délutáni órákban több helyen is megváltoztatta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 15-én benyújtott költségvetési törvényjavaslatát.
A kormánytöbbség által elfogadott módosítások a jövő évi bevételeket 283 milliárd 852,7 millió forinttal, a kiadásokat pedig 260 milliárd 452,7 millió forinttal növelték, ami az eredeti előterjesztésnél 23,4 milliárd forinttal kisebb hiányt eredményez.
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele és kiadása egyaránt 2795 milliárd 816,1 millió forint; az Egészségbiztosítási Alap bevétele 1710 milliárd 101,4 millió forint, kiadása pedig 1735 milliárd 623,9 millió forint.
A parlament 252 igen szavazattal, 49 nem ellenében fogadta el a költségvetést, amelyet a kormánypárti politikusok mellett a jobbikos Vágó Sebestyén is megszavazott. A többi jobbikos képviselő és az LMP, valamint öt szocialista politikus nemmel voksolt. Az MSZP-frakció nagy része és a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó függetlenek nem vettek részt a voksolásban. A szavazás előtt a számvevőszéki és költségvetési bizottság is elfogadta a számokat.
Beépítették az akciótervet
A változtatás tartalmazza a munkahelyvédelmi akcióterv hatásainak átvezetését. A kisadózók – több adó- és járulékterhet kiváltó – tételes adója 77 milliárd forint bevételkiesést okoz, valamint további 48 milliárdot azzal, hogy az eva helyett is választható. A testület 74 milliárd forint bevételt vár tőle.
Az új kisvállalati adóból 214,5 milliárd forint folyhat be. Ez a legfeljebb 25 embert foglalkoztató cégeknél kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót, így 307,5 milliárd kieséssel jár.
A jövedéki adókból az emelésük miatt a korábban vártnál 49 milliárddal több érkezhet a költségvetésbe. A kormányoldal emellett arra számít, hogy az IMF/EU-tárgyalások sikere miatt kedvezőbbek lesznek a hozamok, így százmilliárd forinttal csökkenhetnek a kamatkiadások.
Az MSZP el se ment
Korábbi parlamenti sajtótájékoztatóján Szekeres Imre bejelentette, hogy az MSZP nem vesz részt a költségvetésről szóló szavazáson, mert úgy látják, hogy a javaslat társadalmilag elfogadhatatlan, a szegények és a közepes jövedelműek problémái iránt érzéketlen, és csak egy szűk csoportnak kedvez.
A párt gazdaságpolitikai kabinetvezetője a büdzsé jellemzői közé sorolta, hogy az állam drágábban működik, a jóléti kiadások stagnálnak vagy csökkennek, nominálisan nő a költségvetés hiánya és nagyobbak lesznek a lakosság adóterhei.
Megelőzvén a Nemzetközi Valutaalap tanácsait
Az MNO információi szerint a 2013-as költségvetés szokatlanul korai benyújtásával és elfogadásával a kormány célja, hogy az IMF-tárgyalásokon ne támasszanak vele szemben teljesíthetetlen feltételeket. Összehasonlításképpen: tavaly szeptember végén nyújtották be a költségvetést.
Magyarország helyreállította az államháztartás egyensúlyát, ezt a bizonyítványt az Európai Bizottság állította ki, amikor visszavonta a kohéziós alapokra vonatkozó felfüggesztését – mondta Matolcsy György az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának korábbi ülésén.
A stabilitás és a szerkezetátalakítás költségvetésének nevezte Banai Péter Benő a 2013-as büdzsét. A költségvetésért felelős helyettes államtitkár közölte: a javaslat 1,6 százalékos növekedéssel számol, az export bővülését 8,8 százalékra tervezi a kormány, a behozatal várhatóan 8 százalékkal növekszik.
ÁSZ: a kockázatok ellenére tartható a hiánycél
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a a bruttó hazai termék 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban jövőre tervezett 1,6 százalékos növekedése mellett tartható a 2,2 százalékos hiánycél. Domokos László, a számvevőszék elnöke kiemelte: a törvényjavaslatban foglaltak szerint érvényesül jövőre az adósságszabály, vagyis az államadósság mértéke megfelel a stabilitási törvény szerinti csökkenésnek, miután a mértéke a 2012 végi 78-ról a jövő év végére 76,8 százalékra csökken.
Cséfalvay: Hiteles gazdaságpolitika
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Cséfalvay Zoltán korábban elmondta, hogy az EU pénzügyminisztereinek június 22-ei döntése egyértelműen pozitív jelzés, mert egyrészt megerősíti a magyar gazdaságpolitika hitelessége iránti bizalmat, másrészt felgyorsíthatja az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások menetét.
