Benyújtották a munkahelyvédelmi akciótervet

Benyújtotta a munkahelyvédelmi terv megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány.

WL
2012. 07. 10. 15:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat célja az általános indoklás szerint a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése az élő munkára rakódó terhek mérséklésével. Ennek megfelelően átalakulna az adó- és járulékrendszer, vagyis meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökkenne a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mértéke.

A kedden benyújtott törvényjavaslat hat törvényt módosít, így például az áfatörvényt, az adózás rendjéről szóló jogszabályt, illetve a szakképzési hozzájárulásról és a gazdasági társaságokról szóló törvényt.

Adókedvezmények a foglalkoztatóknak

A javaslat lehetővé tenné, hogy csökkenjen a munkaadói szakképzési hozzájárulás alapja, így a munkáltatónak a foglalkoztatás első két évében szociális hozzájárulási adókedvezményt kell érvényesítenie olyan foglalkoztatottja után, aki vagy tartósan álláskereső, vagy a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy után dolgozik nála. A kedvezmény munkavállalónként havonta maximum 100 ezer forint lehet – olvasható a javaslatban.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a munkáltató ugyancsak szociális hozzájárulási adókedvezményt vehetne igénybe; az indítvány szerint ennek mértéke a foglalkoztatott bruttó munkabérének – de legfeljebb 100 ezer forintnak – a 14,5 százaléka.

Fiatalok és idősek

Ugyanígy alakul a huszonöt év alatti és ötvenöt év felettiek foglalkoztatása után leírható adókedvezmény. A kedvezmény abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a 25., vagy 55. életévét betölti a foglalkoztatott.

A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott (tartósan álláskeresők), illetve az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatottak után ugyancsak legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehet igénybe kedvezményt a munkáltató. A kedvezmény tartós álláskeresőknél akkor érvényesíthető, ha a munkáltató rendelkezik az e tényt bizonyító, az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással. A kedvezmény mértéke mindkét célcsoportnál 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben 14,5 százalék.

A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti – áll a javaslatban.

Az előterjesztés szerint a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a külön törvényben meghatározott Start plusz, a Start extra vagy Start bónusz adókedvezményekkel nem vonhatók össze.

Áfatörvény

Az áfatörvény úgy módosulna, hogy pénzforgalmi elszámolás választása esetén a számlában kötelezően szerepeltetni kell az ügylet pénzforgalmi elszámolás alá tartozására való egyértelmű utalást. A rendelkezés szerepe az indoklás szerint az, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanytól terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany tudjon arról, hogy a levonási joga mikor nyílik meg.

Kisvállalkozások

A javaslat az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 5-ről 6 millió forintra emeli, s egyben bevezeti a pénzforgalmi elszámolás választásának lehetőségét az – egyéb feltételeknek is megfelelő – kisvállalkozások számára. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás alkalmazásáról a meghatározott éves árbevételi értékhatárt meg nem haladó, belföldön letelepedett adóalany dönthetne. Az indítvány szerint nem választható a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, ha az adóalany mezőgazdasági tevékenységet folytat vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve amennyiben a viszonteladókra, nyilvános árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza. A javaslat az alanyi adómentesség előírásaival azonosan állapítja meg a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választására jogosító értékhatárt.

Pénzforgalmi elszámolás esetén a javaslat értelmében az adóalanynak a fizetendő adót nem az ügylet teljesítésekor kellene megállapítani, hanem a részére történő fizetés (az ellenérték átvétele, jóváírása) időpontjában.

Tételes és kisvállalati adó

Egy másik javaslat – indoklása szerint – a kisvállalatok adózásának egyszerűsítése érdekében két gyökeresen új és egyszerű, az érintettek számára választható adónem jogi szabályait, valamint az adó választására, megfizetésére, bevallására vonatkozó eljárási rendelkezéseket fogalmaz meg.

A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint. A kisadózó vállalkozás bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett, amely megfizetése azonban nem mentesíti a tételes adófizetési kötelezettség alól. A tételes adót választhatja egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

Kisvállalati adót az a cég választhat, amely az adóévet megelőző év január első napjától november utolsó napjáig a foglalkoztatottak száma egy időpontban sem haladta meg a 25-t, és az adóévet megelőző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett bevétele az 500 millió forintot.

Az adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege. Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

Orbán napirend előtt jelentette be

Háromszázmilliárd forint értékű, a munka világát érintő, tehercsökkentő csomagban állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fidesz–KDNP-frakció – jelentette be június végén Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanezen a napon bejelentette: a foglalkoztatást segítő, 300 milliárd forintos program egyik lába, hogy kiterjesztik az MNB pénzügyi műveleteire a tranzakciós illetéket; ezzel százmilliárd forintot biztosítanak a programhoz, és ugyanennyit tesznek hozzá a Magyar Államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre kiterjesztett egyezrelékes pénzügyi tranzakciósilleték-bevételből. További százmilliárd forintot úgy biztosítana a tárca, hogy a jelenleg összesen 320 milliárd forintos költségvetési tartalékból százmilliárd forintot „venne kölcsön” – jelezte Matolcsy György.

Július 2-i napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be a parlamentben. Ennek részeként többek között a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25–54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Csökkentik továbbá a kisadózók adminisztrációs terheit, és felszámolják az „áfacsapdát” is.














Másnap Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség államtitkára a Hír TV Rájátszás című műsorában megerősítette: a tranzakciós illetékből fedezi a kormány a miniszterelnök által hétfőn bejelentett munkahelyvédelmi program egy részét.

Példátlan mértékű csökkentés

Ezt követően Czomba Sándor szintén a Hír TV-ben elmondta: Magyarországon korábban még nem volt példa ilyen mértékű csökkentésre a járulékok területén, és egy-két százalékos foglalkoztatottságbővülést vár a munkahelyvédelmi akciótervtől.

A hazai gazdasági kamarák vezetői reakcióikban kedvezőnek tartották az Orbán Viktor által meghirdetett munkahelyvédelmi akciótervet. Parragh László arra számít, hogy a reálgazdaságban tovább folytatódhat a 2010 óta tartó pozitív foglalkoztatottsági trend, míg Havas István szerint első körben a jelenlegi munkahelyek maradhatnak meg. A vállalkozói érdekképviseletek is úgy vélték, segítség lehet a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a kormányfő által bejelentett intézkedéscsomag.

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése – ezt Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára közölte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.