Ez nem jó fejlemény Magyarország számára

Magyarország számára „negatív” fejlemény az uniós kohéziós juttatások részleges felfüggesztésének kilátásba helyezése.

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportjának illetékes alelnöke és térségi elemzője, Alpona Banerji a cég által befektetők számára Londonban összeállított heti globális áttekintésben úgy vélte: ha kiesik a Magyarország által az EU-tól jövőre várt felzárkóztatási juttatások harmada, az nehezebbé tenné az államháztartási célok teljesítését, és késleltethetne olyan beruházásokat, amelyekre a növekedés szempontjából szükség lenne.

A Moody’s londoni szakelemzője szerint a részleges felfüggesztés kilátásba helyezéséről hozott brüsszeli döntés emellett mutatja Magyarország és az Európai Bizottság „feszült viszonyát” is. Banerji szerint ez „bonyolultabbá teszi” az új IMF/EU-finanszírozási csomagról folytatandó tárgyalásokat is.

Jóllehet az EU-bizottság kinyilvánította, hogy a Magyarországgal kapcsolatos túlzottdeficit-eljárás és az IMF/EU-finanszírozási megállapodás két különböző ügy, a kohéziós pénzekkel kapcsolatos döntés mégis „bonyolultabbá teszi” az új IMF/EU-csomagról folytatandó tárgyalásokat is – vélekedett hétfői elemzésében a Moody’s szakértője.

A hitelminősítő illetékes alelnöke az elemzésben kimutatja, hogy a 2007–2013 közötti időszakra az EU 8,6 milliárd eurónyi támogatást különített el Magyarországnak, és ebből jövőre 1,7 milliárd euró – a magyar hazai össztermék (GDP) 1,7 százaléka – esedékes. Jóllehet a felfüggesztés a 2013-as folyósítás kevesebb mint egyharmadát – és a teljes támogatási összegnek mindössze a 6 százalékát – érintené, az ügy azonban mégis jelentős, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság most először szánta rá magát ilyen fellépésre egy tagállammal szemben – áll a Moody’s hétfői londoni elemzésében.

Egy másik nagy londoni elemzőház, az Eurasia Group – a világ legnagyobb politikai-gazdasági kockázatelemző cégcsoportja – szintén hétfőn összeállított helyzetértékelésében azt írta, hogy az uniós intézmények legutóbbi lépései „az EU politikaformáló elitjének általánosabb hangulatát” is felfedik Magyarországgal kapcsolatban. Úgy tűnik, az európai politikai döntéshozók elszánták magukat arra, hogy „rászorítják a kormányt követeléseik teljesítésére”. Mindemellett az IMF, amely „eddig jórészt csendben volt”, szintén elkezdte emlegetni a szélesebb értelemben vett adórendszerbeli és szerkezeti reformok szükségességét, és ez arra vall, hogy a valutaalap részéről is „komoly követelések várhatók”.

Az Eurasia elemzői szerint mindez – Orbán Viktor miniszterelnök kemény tárgyalási alapállásával együtt – megerősíti azokat a véleményeket, amelyek szerint az új IMF/EU-programról szóló megállapodás elérése „nehéz folyamat lesz”, a kudarc lehetősége „több mint elméleti”, és az egyezmény megszületése esetén is valószínűsíthetők „elcsúszások és zökkenők”.

A ház londoni szakértői hétfői elemzésükben „valószínűnek” nevezték, hogy az uniós pénzügyminiszterek jövő havi ülésükön jóváhagyják a magyar kohéziós juttatásokkal kapcsolatos bizottsági javaslatot, bár a cég elemzői megjegyezték azt is, hogy az intézkedés visszavonható, ha a magyar kormány „meggyőző, vagyis strukturális jellegű” költségvetési reformokat mutat be.

A kohéziós juttatások tényleges felfüggesztésének lehetőségét más nagy londoni házak ugyanakkor gyakorlatilag kizártnak tartják.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni felzárkózó térségi közgazdászai minapi kommentárjukban közölték, hogy véleményük szerint a támogatások folyósításának felfüggesztése „messze nem eldöntött tény”, és e lépés tényleges megtétele Brüsszel részéről „valószínűtlen”. A cég elemzői úgy vélekedtek, hogy az EU az intézkedés kilátásba helyezését inkább eszközként fogja használni az IMF/EU-finanszírozási csomagról szóló majdani hivatalos tárgyalásokon, de a szankciót végül nem fogja érvénybe léptetni.

Mint az MNO korábban beszámolt róla, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit – közölték szerdán Brüsszelben.

A lépést követően Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő közösen jegyzett közleményben tudatták, érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért hagyta figyelmen kívül a tényeket. Történetesen, hogy Magyarország költségvetési hiánya – az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először – 3 százalék alatt volt 2011-ben és 3 százalék alatt lesz az idén is, amellyel a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatjuk magunkénak az Európai Unióban.

Szijjártó Péter a Hír Tv Rájátszás című műsorában elmondta, a bejelentett takarékossági intézkedések nélkül is tartható lenne 2013-ban a 3 százalék alatti költségvetési hiány. Bővebben>>>

Mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25 százalékra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt deficitet, amely így szintén 3 százalék alatt marad. Ezen döntésekről a miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét – áll a dokumentumban.

Az Európai Unióban mindössze négy tagállamtartja magáta stabilitási és növekedési paktumhoz – a fennmaradó 23 országban nem tudják tartani a hiánycélokat. Az EB mai döntésével, leegyszerűsítve, mintegy 80 kilométernyi autóutat venne el Magyarországtól.

A távirati iroda által megkérdezett elemzők szerint egyébként ha megállapodás születik a magyar kormány, illetve az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között, akkor az abban felvázolt gazdasági pálya megfelel a túlzottdeficit-eljárás lezárásához szükséges feltételeknek, így ebben az esetben nem kell tartani attól, hogy Brüsszel ténylegesen is felfüggeszti 2013 elejétől a kohéziós támogatások folyósítását.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten tett látogatástNémetországban, ahol arról beszélt, szerinte teljesen ésszerűtlen a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek felfüggesztésére vonatkozó európai bizottsági javaslat. Orbán a Német Gazdasági Klub fennállásának huszadik évfordulója alkalmából tartott budapesti ünnepségen azt a kérdést tette fel: „Miért tőlünk akarnak pénzt elvenni, miközben máshová zsákszámra öntik azt?„

Orbán Viktor a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerkesztőségében tett látogatásakor már egyenesen illegálisnak nevezte a kohéziós támogatások befagyasztására tett brüsszeli javaslatot, amelyről a német konzervatív újság a címoldalon kezdődő írásban számolt be szombaton.

Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, az EP néppárti képviselőcsoportjának alelnöke a londoni magyar nagykövetségen brit és magyar újságírók előtt kifejtette: azért tartja nagyon szokatlannak az eljárást, mert az Európai Bizottság a felfüggesztésről szóló javaslatot egy „feltételezett helyzetre alapozta”, a 2013-as költségvetéssel kapcsolatos magyar és bizottsági álláspontok eltéréséből kiindulva.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője nem tart szükségesnek gazdaságpolitikai irányváltást a magyar kohéziós pénzek folyósításának felfüggesztésére tett európai bizottsági javaslat miatt; Lázár János erről hétfőn beszéltaz MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.