időjárás 2°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Utolsókból elsők lennének

Borsodi Attila
2019.10.08. 06:00
Utolsókból elsők lennének

Ha megkérdeznénk az embereket, hogy külföldi barátaikat, ismerőseiket Miskolcra vagy Szegedre vinnék inkább kikapcsolódni, akkor a válaszadók döntő többsége minden bizonnyal a Tisza-parti város mellett tenné le a garast. Ebben elsősorban az motiválná őket, hogy míg a korábbi évtizedekben a csongrádi megyeszékhely valóságos turistaközpontként rögzült a fejekben, Miskolcra az államszocialista évek miatt mindenki úgy gondolt, mint egy unalmas, szürke, füstös nehézipari városra. Pedig – fáj leírnom, de – Szeged, ahol 1996 és 2004 között éltem, nagyon sokat vesztett régi fényéből.

Tizenöt évvel ezelőtt magam is a reménytelenség és a munkahelyek hiánya miatt költöztem el abból a városból, amelyet sokáig rajongva szerettem és ahol a végleges letelepedésemet fontolgattam. Szeged esetében nem beszélhetünk pusztulásról, de a település az évek óta tartó általános fejlődésben nem tartott lépést a többi nagyvárossal, többek között Debrecennel, a közeli Kecskeméttel, Székesfehérvárral, és – bármilyen meglepő – Miskolccal sem.

Csak amíg Szegedet még a mai napig megmenti a píárja, addig a borsodi megyeszékhely több-kevesebb sikerrel azt az elvet próbálja megvalósítani, hogy nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani. A település ugyanis az elmúlt kilenc évben nagyon sokat fejlődött, és ma már szó sincs szürke nehézipari központról. Pedig amikor 2010-ben Kriza Ákos polgármesterként átvette a város irányítását, lényegében a nulláról kellett indítani a fejlesztéseket. Amíg ugyanis a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok idején, nyolc év alatt csupán 22 milliárd forint érkezett a városba, addig az elmúlt kilenc évben 327 milliárd forint támogatást használhattak fel Miskolcon.

Beszédes az iparűzésiadó-bevételek alakulása is, ami 2010-ben 5,9 milliárd forint volt, míg tavaly már 10,9 milliárd forint. Az erőfeszítések pedig kifizetődtek, mert egyre több turisztikai fejlesztés épült meg a borsodi megyeszékhelyen. Hat évvel ezelőtt átadták a megújult Selyemréti strandfürdőt, amelyet azóta továbbfejlesztettek. Az utóbbi évek egyik országosan is legjelentősebb idegenforgalmi beruházása volt Diósgyőr és Lillafüred átfogó kulturális és ökoturisztikai fejlesztése. A több ütemből álló program első szakasza a lillafüredi függőkert átadásával lezárult, majd elkezdődött a diósgyőri vár újjáépítése, amely a következő években, a Modern városok programban is folytatódik.

A turisztikai beruházások mellett ki kell emelni a városi villamosvasút fejlesztését, amely csaknem 38 milliárd forintból valósult meg. Az összegből bővült a villamospálya, üzembe állt 31 korszerű, klimatizált, alacsony-padlós villamos. A vidéki nagyvárosok közül elsőként Miskolcon valósult meg a free wifi szolgáltatás, először az új Skoda villamosokon.

A borsodi megyeszékhelyen sokáig a közbiztonság volt az egyik neuralgikus pont, de a város vezetése ezen a területen is sokat tett, az eredmények a javuló bűnügyi adatokban is visszaköszönnek. A közbiztonság javítása érdekében 2013-ban megalapították a miskolci önkormányzati rendészetet, amelynek költségvetése már jócskán meghaladja az egymilliárd forintot. Az emelkedő összegeknek köszönhetően a rendészeti állomány a kezdeti 90 főről csaknem duplájára növekedett. Szintén a bűnözés visszaszorítása érdekében hatékony térfigyelő rendszert építettek ki, amely ma már több száz kamerából áll.

A rendteremtéssel szorosan összefügg a miskolci telepfelszámolási program, amelynek során fokozatosan lebontják és fejlesztik a korábban a bűnözői köröknek is búvóhelyet nyújtó nyomornegyedeket. A kormánypártok Miskolcon ezeket az eredményeket szeretnék megvédeni, és folytatnák a városépítő munkát a miskolciakkal együttműködve. Előznének tovább a nagyvárosi rangsorban.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.