Szép lenne most, járvány idején Galeotto herceggel elvonulni, s meghallgatni száz történetet. Néhányat aktualizálnánk, a nemzeti reneszánsz magasáról lenézve a liberális–anarchista–szélsőbalos középkor mocsarára.
Így például azt, miképpen tálalja fel Federigo (Jakab Péter) utolsó kincsét, a solymát („nemzeti radikalizmus”) Giovannának (Gyurcsány Ferenc) ebédre, holott Giovanna éppen a sólyomért jött, hogy azzal gyógyítsa meg gyermekét (hatalom). Végül a malőr ellenére egymáséi lesznek, csak a sólyom („nemzeti radikalizmus”) lesz bélsár menet közben. Pont, mint most, a szemünk előtt (taps)!
Aztán itt van szegény Calandrino (a 24.hu egyik újságírója), aki cikket ír ezzel a címmel: „A veszélyhelyzet hirtelen helyi diktátort csinál a polgármesterekből”. A cikk nem szól semmiről, kavicsszedegetés csupán, hogy legyen mivel hajigálni a nem létező diktatúrát. De arra kiválóan alkalmas, hogy hangulatot keltsen az erre fogékonyakban, akik remekül szórakoznak a commedia dell’arte vaskos, fenékbe rugdalós tréfáin s a nyilvános kivégzések véres színjátékán, és fogalmuk sincs, hogy a kettő nem ugyanaz.
Ezt a vonalat viszi az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (szegény Eötvös!), amely idejét érzi egy dörgedelmes kiáltványnak, most, járvány idején, s imigyen retteg: „A különleges jogrend viszont lehetővé tenné, hogy a kormány rendeleti úton korlátozza az egyének olyan jogait is, amelyek nincsenek közvetlenül kapcsolatban a járványügyi helyzet kezelésével.
Különleges jogrend idején például a szabad véleménynyilvánítás joga a kormány belátása szerint szűkíthető.” Vagyis, ha jól értjük, nem lehet majd tüntetni. Tényleg nagy gond ez, látszik rajta, hogy ezt az intézetet a Soros-alapítvány hívta életre, és szőrehullató, vén komcsik üzemeltetik. S persze az 500-as létszám a legtöbb mai tüntikézőt nem korlátozza, de azért nyakunkon a diktatúra!
Ezzel párhuzamosan Chichibio, a szakács (Jámbor András) azon kesereg, miszerint Semjén Zsolt megkérte az egyházakat, „a nagyobb templomokban lehetőleg tartsanak gyakrabban szentmisét és istentiszteletet, hiszen így arányosabban oszlanak meg a hívők”. Chichibio szerint: „Most akkor jól értem, hogy a kormány második embere azt kéri, a templomok játsszák ki a szabályt?” Nem, nem érted jól, Chichibio. Csak a te világodban a józan ész és a tisztesség már régen elveszítette mindkét lábát. S hogy értsd mégis: mindössze a veszély minimalizálása a cél ebben az esetben is.