Olvastam egy cikket, miszerint naponta megközelítőleg 35 ezer döntést kell meghoznunk. Megannyi választási lehetőség, melyekkel együtt jár a szorongás: mi lesz, ha rosszul választottunk? – veti fel a problémát az írás szerzője. Kérdezem én: mi van akkor, ha egyáltalán nem döntünk? Gondoljuk ezt tovább! Rábíznánk-e az életünket egy olyan hajóskapitányra, aki viharban elmenekül a hajó fenekébe, miközben a szél cibálja a vitorlát, a hullámok meg átcsapnak a fedélzeten? Ki adja ki ilyenkor a parancsokat? Ki szabja meg a legénység feladatát, ki nyugtatja meg az utasokat? Készült egy amerikai film 1980-ban, az a címe, hogy Airplane. Ez az alkotás az első klasszikus katasztrófafilmeket, az Airport névre keresztelt sorozatot parodizálta ki. Miután a pilótafülkében mindhárom pilóta rosszul lett, a stewardess (a hölgy légiutas-kísérő) ijedt ábrázattal az utasok elé szaladt, majd feltette a kérdést: Tud valaki önök közül repülőt vezetni? Ekkor elszabadult a pokol…
Békeköltségvetés
Ha minden jól alakul, akkor újra felpöröghet a belső fogyasztás, az embereknek végre nem a legrosszabbakra kell készülniük, hanem mindenki ismét léphet előre egyet.