Múlt év decemberében ismét eljött az igazság pillanata. Így szólt akkor a közlemény: „A magyar GDP dinamikája 2018–19-ben 5 százalék körülire, az Európai Unióban az egyik leggyorsabbra emelkedett. Ezzel a magyar növekedés meghaladta bárki – ezen belül különösen az EU és a GKI – prognózisát.” Mert meglódult az uniós támogatások kifizetése (nahát!), kedvező volt a világgazdasági konjunktúra, majd amikor már kedvezőtlenné vált, akkor magára talált a hazai ipar, miközben kiválóan teljesítettek a szolgáltatások.
Köszönhetően a keresletélénkítő intézkedéseknek, azon belül pedig az adócsökkentéssel kísért bérmegállapodásnak. De mivel a GKI elemzőit nem akármilyen anyagból faragták, újra leírták: „2020-tól azonban most már egyértelmű lassulás várható, mely feltehetőleg 2022-ig folytatódni fog.” A GKI-nál legalábbis egészen biztos.
Tegnap kiderült, hogy a magyar gazdaság növekedése tavaly 4,9 százalék volt. Tehát az ország teljesítménye továbbra is az uniós tagállamok élmezőnyében van. Az évek óta tartó lendület nem a véletlen műve. A kormány nem hagyta magára a gazdaságot, hanem újabb és újabb élénkítőprogramokkal segítette a piaci szereplőket és a lakosságot. Ez az egyik fele a történetnek.
A másik meg az, hogy vonzó a hazai üzleti környezet. Ennek köszönhető, hogy a romló külső környezet hatásait tompítani lehet. A miniszterelnök vasárnap ismerteti a gazdaságvédelmi akcióterv következő lépéseit, és hamarosan a GKI is előrukkol a látomásaival. A sci-fi-rajongóknak az utóbbi ajánlott!
