Becéző szavak

Putyin nagyot nézhetett most, amikor arról értesült: amerikai kollégája, Joszif Joszifovics Biden lelketlen gyilkosnak nevezte őt.

Moszkva, 2021. január 27. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Világgazdasági Fórum hagyományos davosi találkozója helyett Davos Agenda címmel videokonferencia formájában megrendezett tanácskozáson vesz részt a moszkvai Kremlbõl 2021. január 27-én. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Mihail Klimentyev Fotó: Mihail Klimentyev

Változnak az idők, és bennük változunk mi is – mondta egyszer egy frank uralkodó; milyen kár is érte, hogy nem volt Facebook-oldala, akkor többen tudnának erről. Mindenesetre Vlagyimir Vlagyimirovics nagyot nézhetett most a Kreml legnagyobb íróasztalánál, amikor arról értesült: amerikai kollégája, Joszif Joszifovics Biden lelketlen gyilkosnak nevezte őt egy tévéinterjúban. Hiszen ő, mármint Putyin, nagyjából ugyanazt teszi mindennap az elmúlt húsz évben, tartva a szentpétervári jó irányt.

Ehhez képest George W. Bush elnök 2001-ben a „szemébe nézett, és látta a lelkét” (elpirulós ikon helye), 2009-ben Barack Obama (alelnöke: Joe Biden) pedig az újraindítás gomb nyomogatásával csábítgatta (mosolyikon). Ma már hihetetlen, de Hillary Clinton, aki valaha elnöki ambíciókat dédelgetett (kacagós ikon), vigyorogva adta át az ezt jelképező ketyerét orosz kollégájának. És lám, alig fordult egy röpke évtizedet az idő kereke, Putyin egyszerre itt áll pőrén, immár lelketlen gyilkosként aposztrofálva Amerikában.

Nem mintha egy percre is Joe Biden akarnánk lenni, de ha egyszer Putyin gyilkos, akkor Biden minek szorongatta korábban bőszen a kezét, ha pedig nem az, akkor miről is van itt szó a háttérben? Szép, becéző szavak hangzottak el, amelyekhez képest Jack Nicholson és Shirley MacLaine kettőse smafu az azonos című amerikai moziból. Csak éppen az a helyzet, hogy a világpolitika nem játékfilm, hanem szó szerint vérre megy.

Tetszik vagy sem, ma erejénél fogva az Egyesült Államok és Kína, geostratégiai adottságainál fogva pedig Oroszország a három globális főszereplő. (Ha bárkinek hiányérzete lenne, az EU főképviselőjével az orosz külügyminiszter a minap mosta fel a padlót Moszkvában.) Sem a fegyverzetkorlátozásra (tele a világ nukleáris robbanófejekkel), sem az egymást követő közel-keleti válságokra, arab polgárháborúkra nincs megoldás Washington és Moszkva együttműködése nélkül. A koronavírus-járvány megfékezésére is aligha van a vakcináik valamelyike nélkül. És ha ne adj’ isten nagy balhé lesz Iránban – várjuk ki a végét –, akkor arra sem lesz.

A The New York Times egyszer megfosztotta Oszama bin Ladent attól, hogy Mr.-nek, azaz úrnak szólítsa a cikkeiben – ez a negatív kiváltság addig csak Hitlernek és Pol Potnak járt ki a liberális világlap hasábjain. Ha ez így megy tovább, lassan Putyin is kiérdemli. Mindenesetre nehéz rá magyarázatot találni, hogy egy szűk két hónapja hivatalban lévő amerikai elnök miért ragadtatja magát ennyire éles, a diplomáciai normákat felrúgó – és Moszkvában nyomban visszatetszést kiváltó – kijelentésre.

Különösen úgy, hogy egy 78 éves politikusról van szó, aki szinte egész életét a washingtoni intézményrendszerben, jórészt ráadásul külpolitikai területen töltötte, vagyis a rutin hiányáról aligha beszélhetünk. Vannak, akik demenciát emlegetnek, mások azt, hogy Biden a mély államnak, azoknak a demokrata párti ideológusoknak és apparatcsikoknak a bábja, akiknek a konfrontáció áll érdekében. Nehéz megítélni, melyik eshetőség lenne a kedvezőtlenebb számunkra itt, Európa közepén, Washington szövetségeseként, de az orosz-szovjet múlttól is terhelten. Az amerikai kardcsörtetést megelőlegezte, hogy Biden sajtóhírek szerint kibertámadásokat készít elő Moszkva ellen az állítólagos tavalyi (még a Trump-kormány idején elszenvedett) orosz attakra válaszul.

Legyünk őszinték! Jobban szeretné-e Putyin, ha Donald Trump maradt volna a Fehér Házban? Jobban. Szívesebben látná-e Biden – főleg pedig az elnök emberei – Alekszej Navalnijt a Kremlben? Szívesebben. De a diplomácia éppen annak a művészete, hogyan emelkedjünk fel ezeken a személyes érdekeken – már ha egyáltalán jót akarunk a világnak.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Világgazdasági Fórum hagyományos davosi találkozója helyett Davos Agenda címmel videokonferencia formájában megrendezett tanácskozáson vesz részt a moszkvai Kremlből 2021. január 27-én. Forrás: MTI/EPA/ Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Mihail Klimentyev