Múltunkat őrzik a békési kunhalmok

Temetkezési helyek, őrhalmok, határhalmok – ezek a békési táj jellegzetes dombjai, a kunhalmok. A szántáson, búzaföldön kiemelkedő magaslatok titkát már sokan kutatták. Erdélyi József Kunhalom című versében állít emléket a történelmet őrző kultikus, ember hordta emelvénynek: „Elszállt felette év ezer, / s annyi eső nem mosta el. / Eke még nem szántotta le, /Nem bírt az elmúlás vele…”

Szelekovszky László békéscsabai környezet- és természetvédelmi szakember régóta faggatja a békési kunhalmokat, s több alkalommal tárta a nyilvánosság elé fölfedezéseit. A békési környezetvédő, aki egyúttal a Körös–Maros Nemzeti Parkért Egyesület titkára, funkciójukat tekintve négy típusba sorolja a kunhalmokat: temetkezési helyek, lakódombok, őrhalmok és határhalmok. Legújabb kutatásainak tárgya a legelső típusba tartozó, vagyis a sírhely-kunhalom, amelyből jócskán található az Alföld délkeleti csücs-kében. Úgynevezett nagyhalomra épült például a geszti Tisza-család idén százéves kriptája, amely a neves família több mint harminc tagjának földi maradványait őrzi. A különlegesen szép szabadkígyósi Wenckheim-kastély közelében a család temetkezési helye, a Szent Anna-kápolna ugyancsak dombra épült. A Békéscsaba és Gyula közti Pósteleki-erdőben – egy kunhalomban, téglával kirakott sírban – helyezték örök nyugalomra gróf Széchenyi Antalt, Wenckheim Kriszta férjét.
Az egykor Csanád vármegyéhez tartozó Dombegyházán az úgynevezett Kriptáj-halom alatt tizenegyen aludnák örök álmukat – köztük a híres operaénekesnő, Hollósi Kornélia –, ha 1945 után vandál kezek szét nem dobálják a elhunytak csontjait.
A megye talán leghíresebb történelmi emléke a Vésztő határában lévő mágori kettős halom. Az egyik lakódomb volt, itt épült a híres Csolt monostor, a másikat elsősorban temetkezésre használták. Mindkettő számtalan régészeti emléket őrzött meg az utókor számára.
Kunhalmon áll a híres szeghalmi gimnáziumalapító földbirtokos, Péter András sírhelye is. Arany János híres versrészletét vésték emlékezetőrzőnek a végtisztességadók: „Nem hal meg az, / ki milliókra költi / Dús élte kincsét, / ámbár napja múl…”
A kunhalmokra települt sírhelyek őrzik a békési táj legnagyobb személyiségeinek – államférfiaknak, művészeknek, földbirtokosoknak – emlékezetét. A legtöbb településen ezért különös gonddal ápolják „a sík vidék hegyeit” – ahogyan a gyűjtőmunkát végző Szelekovszky László nevezi a kunhalmokat. A tudományos igényű, de érzelmektől sem mentes összeállítás figyelmeztető az utókor számára: fiatalok és idősek keressék fel ezeket a helyeket, amelyek múltunkról beszélnek – a jövő számára.