Tüntetésre készülnek Győrött az iskolák bezárása ellen

Félelem uralkodott el az utóbbi napokban a győri oktatási intézményekben. Nem csoda, hiszen az iskolák igazgatói és gazdasági vezetői, valamint a helyi óvodavezetők megalázva érezték magukat a városháza dísztermében lezajlott összejövetelen. Győr város polgármestere közölte akkor, hogy szeptemberben két közép-, egy általános iskolát, továbbá egy óvodát szüntetnek meg. Eladnak épületeket, és szigorú takarékossági intézkedéseket vezetnek be a megyeszékhely oktatási intézeteiben.
A tanulókat és tanáraikat „szétosztják” a város más iskoláiba, és új első osztályokat a szóban forgó intézetekben már nem indítanak. Az intézkedést a népesedési helyzettel, azaz a kevesebb gyermekkel, valamint a város nagy pénzügyi adósságával indokolták. A győri városvezetés az idén 950 millió forintot akar megtakarítani az oktatási ágazaton.
A pedagógusok nem akartak hinni a fülüknek. Méltányolható szakmai érvek ugyanis nem hangzottak el, és a stílus is méltatlan volt azokkal szemben, akik a pedagóguspályára esküdtek fel. A város első embere félreérthetetlenül tudtukra adta, semmi értelme az ellenállásnak, a tiltakozásnak, elképzelésüket, ha törik, ha szakad, végrehajtják.
A polgármester elmondta, hogy a városnak tizennyolcmilliárd forintjába kerül az intézményhálózat működtetése. Ennek tíz százaléka hiányzik a kasszából. Ezért a Rejtő szakközépiskolát az egyháznak, a Pattantyús szakközépiskolát az Apáczai Csere János tanítóképző főiskolai karnak adják el. Dr. Pápai Lajos egyházmegyei püspök lapunknak elmondta: miután a városban már jó ideje iskolabezárásokról lehetett hallani, valóban jelezték az önkormányzatnak iskolavásárlási szándékukat. Dr. Cseh Sándor, a tanítóképző főiskolai kar főigazgatója viszont úgy tájékoztatott, hogy a város ajánlotta fel intézményüknek a Pattantyús szakközépiskola megvásárlását. Az előbbi középfokú tanintézet diákjait a város különböző iskoláiban helyezik el, utóbbi diákjait pedig a Balázs Béla Általános Iskola épületében. Merthogy ezt az iskolát is megszüntetik.
A zártkörű tájékoztatót követően csak nehezen ocsúdtak fel a pedagógusok. Másnapra viszont leszűrték, mi a teendő, sarkukra álltak. Az érintett iskolák vezetői, diákjai, a szülők összefogtak. A tanulók lapzártánkig csak az egyik intézetben hétezer aláírást gyűjtöttek össze, maguk mellé állítva a szebb napokat is látott iskolaváros polgárait. Az iskolájukért harcoló fiatalok a tüntetést és a sztrájkot is kilátásba helyezték.
A halálra ítélt győri tanintézetekben az utóbbi napokban egymást érik a rendkívüli szülői értekezletek. A pedagógusok, a szülők és a diákok mélységesen csalódottak, úton-útfélen felháborodásuknak adnak hangot. Úgy érzik, a városvezetéstől nem kapnak érdemleges választ kérdéseikre. Olyan véleményeket is hallani, hogy a városvezetés holdudvarába tartozó igazgatók intézményeit nem bántják, holott, ellentétben a kiszemelt iskolákkal, azok némelyikét sokkal ésszerűbb lenne átcsoportosítani máshova. A feláldozásra szánt tanintézmények vezetői és a diákok azt sem értik, hogy amíg a belvárosban és Győr nádorvárosi részén anyagi gondokra hivatkozva iskolákat zárnak be, addig a megyeszékhely szabadhegyi kerületében több százmillió forintért iskolát bővítenek.
Átgondolatlan lépésről beszélt Jáki Katalin, a Pedagógus-szakszervezet Győr-Moson-Sopron megyei titkára is. Mivel pedig írásbeli tervezetet a mai napig nem láttak, megkockáztatta, hogy nem is készült ilyen.
A győri Rejtő Sándor Gimnázium és Szakképző Iskola a maga nemében egyedülálló az országban. A tanintézet, amelynek vezetője Némethné Hajba Terézia, a textilipar teljes vertikumát képviseli. Ez az egyetlen olyan vidéki középiskola, ahol élelmiszer-analitikai képzés folyik. Az intézet kihasználtsága százszázalékos, 593 nappali tagozatos diákot foglalkoztat. És mégis pénzzé kívánják tenni!
– Amikor a városházára hívtak, és közölték, hogy a katolikus egyház bejelentette vételi szándékát az iskolánk épületére, kis híján leestem a székről – elevenítette fel az előzményeket az igazgató asszony. – Ez csúsztatás, mert hiszen információink szerint 1998-ban az egyház lemondott a természetbeli kártérítésről.
Az igazgatónő az iskola által rendezett sajtótájékoztatón kiosztotta az intézet 2000-ben megjelent évkönyvét, amelynek előszavában Balogh József, a város jelenlegi polgármestere így fogalmazott: „A most kézbe vehető kiadványt, amely az elmúlt tíz év rövid áttekintését kívánja adni, őszinte örömmel ajánlom mindazok figyelmébe, akik érdeklődnek egy nagy múltú és még szebb jövő elé tekintő iskola élete iránt.”
– Szomorú, de a város vezetőinek fogalmuk sincs a szakképzési rendszerünkről. Különben senkinek nem jutna eszébe, hogy a diákokat „szétszórja” más tanintézetbe – mondta az igazgató asszony, aki szerint az önkormányzat által megjelölt iskolákban semmi sem adott a tanulók szakmai képzéséhez. – Hiányzik a laboratórium, textilipari tanműhelyeink áttelepítése pedig lehetetlen, az öreg gépeket már nem tudják újra összerakni.
Bár az iskola vezetése nem engedte az utcára menni a rejtős diákokat, az ifjak kilátásba helyezték a tüntetést. Olyannyira komolyan gondolják, hogy az önkormányzat jegyzőnőjét is felkeresték a tanulók képviselői, tájékozódni kívántak afelől, miként élhetnek demokratikus jogaikkal.
A másik bezárásra ítélt győri középiskolában, a dr. Petz Lajos nevét viselő egészségügyi tanintézetben is óriási a felháborodás. Az iskola vezetése és szülői munkaközössége kilenc pontból álló nyilatkozatot juttatott el a város vezetéséhez. Kulcsár Klára igazgatóhelyettes asszony szerkesztőségünknek is készséggel bocsátotta rendelkezésére a dokumentumot. Egész sor olyan ellentmondásra derül fény belőle, amelylyel a városvezetés próbálta megindokolni az iskola bezárásának okait. Nem felel meg például a valóságnak, hogy az iskola kihasználatlan, mert kétharmadnyi területen ma is az 1995-ös létszámmal működik. A tizennégy nappali tagozatos osztályba 420 diák jár, emellett 233 hallgatót képeznek a felnőttoktatás során. A továbbtanulási szándékvizsgálatok azt bizonyítják, hogy az érdeklődés nő az iskola iránt.
A rendkívüli szülői értekezleten a diákönkormányzat képviselője, Tóth Vanda ekképpen zárta a társai nevében megfogalmazott mondandóját: „Ne feledjék a város vezetői, képviselői, hogy három év múlva mi is választópolgárok leszünk.” A vidékről bejáró X. osztályos Farkas Orsolya szerint kezdettől fogva mellébeszélés folyik. Diáktársaival együtt értetlenül áll az iskolazárás bejelentése előtt, hiszen nővérhiány van az országban, ezer sebtől vérzik az egészségügy. A rendkívül határozott diáklány ugyancsak a tüntetés szabályairól érdeklődött a városházán, ahol a jegyzőnő és az alpolgármester próbálták lebeszélni ebbéli szándékáról a tanulóifjúság képviselőjét.
Bezárni szándékozik az önkormányzat a Balázs Béla Általános Iskolát is, ahol jelenleg 471 gyermek tanul. Az intézetben is forró hangulatú fórumon záporoztak a kérdések a városvezetés képviselője felé. Angeli István igazgatót is meglepetésként érte az iskolája elleni „merénylet”. A tanintézet vezetője a nyilvános fórumon többek között azt sérelmezte, hogy amíg nem készít felmérést az önkormányzat, addig miért beszélnek a város vezetői kijelentő módban az iskola bezárásáról.
Színre lépett a Győri Civil Szervezet Központ is, kinyilvánította: nem hagyják eltékozolni a város vagyonát. A civil szervezetek nevében Árvai-Oltyán Ferenc és Reuter György nyílt levélben kényes kérdéseket intézett Győr polgármesteréhez. Többek között arra kíváncsiak, miért kell erőltetni a virágos várost, ha a gyermekekre, a diákokra nem jut elegendő pénz? Miért van szükség három helyett négy jól fizetett alpolgármesterre? Miért vesznek fel magas prémiumokat, ha tanintézeteket kell bezárni? Miért nem tájékoztatták a város lakosságát a Pattantyús szakközépiskola eladásáról? Kinek és mekkora összegért adták el ezt a belvárosi ingatlant? Miért hallgatnak az egyes városrészek képviselői az iskolák bezárásáról? A kormány által ígért pedagógusi béremelésre az utcára kerülő, munkanélküliségre kárhoztatott tanárok is jogosultak lesznek-e?
Végezetül a civil szervezet képviselői a polgármester-honatyának szegezték azt a kérdést is, hogy lehet az, hogy nem tájékoztatta jó előre a választóit valódi terveiről.