Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Palkovics István közös sajtótájékoztatójukon kiemelték: ha a reálbér-emelések mértében nem is, de annak szükségességében egyetértett az ellenzéki párt és a szakszervezeti vezető.
Palkovics, aki az Érdekegyeztető Tanács ülésein töltötte be a munkavállalói oldal soros elnöki tisztét, kijelentette: a szakszervezetek számára a bérek befagyasztása, tehát a kormány által képviselt álláspont nem járható út. ’’Az emberek komolyan vették a Medgyessy-kormány ígéretét, hogy itt valóban szociális jóléti fordulat fog bekövetkezni, s hogy fokozatosan fölzárkóztatja a magyar munkavállalók bérét az európai átlaghoz’’ – érvelt Palkovics, rámutatva: éppen az ellenkező tendencia érvényesül. A magyar munkavállalók ezzel a bérbefagyasztási javaslattal még inkább le fognak maradni az uniós átlagtól &x150 tette hozzá.
A kormány várakozásai 6 százalékos infláció és mintegy 3,5 százalékos GDP mellett érvényesülhetnek, ám sem az infláció, sem a növekedés várt mértéke nem tűnik reálisnak – állapította meg Palkovics.
A szakszervezetek és a Fidesz nem értenek egyet a reálkereset szükséges növekedésének számaiban, ám az ellenzék és a munkavállalói oldal egységesen tiltakozik a bérbefagyasztások ellen – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. A szakszervezetek nem arra törekszenek, hogy a lehető legmagasabb bruttó béremelést fogalmazzák meg követelésként – hiszen ennek lehet inflációnövelő hatása is a magyar gazdaságban – ezért a kormánnyal folytatott tárgyalások során abban reménykedtek, hogy olyan egyeséget is ki lehet csikarni, amely lehetővé teszi, hogy az adó- és járulékmértékek ne csökkentsék a jelenlegi kereseti szintek reálértékét – hangoztatta a szakszervezeti vezető. Ezzel szemben a kormány előterjesztése csökkenti a keresetek reálértékét, míg az adócsökkentéseken csak a magasabb bértételű kategóriákban ’’nyernek’’ a munkavállalók – fogalmazott.
A kormány, elzárkózva a szakszervezetek kérése elől, a nyugdíjjárulékok adókedvezményének 2 százalékos emelését a munkavállalókra terheli, egyszázalékos egészségügyijárulék-növekedést tervez – emelete ki Palkovics – míg a természetbeni juttatások megadóztatása érinti a munkavállalókat, sőt a munkaadói oldalt is érinti. A törvénytervezetben foglaltakról szólva elmondta: a bérből és fizetésből élők további reálkereset-vesztését jelentik az öko- és egyéb adók, melyeket ugyan a munkaadók nyakába terhelnek, de ezek az adók beépülnek a temékekbe, melyeket aztán a munkavállalók lesznek kénytelenek kifizetni. Az egészségügyiek jogállásáról szóló törvény súlyos következményekkel jár az ágazatban dolgozók számára – részletezte a munkavállalói oldal kifogásait Palkovics.
Az elmúlt öt esztendőben évről-évre nőttek a reálkeresetek, ezt a folyamatot a szocialisták most visszafordítják – jelentette ki Pokorni. A Fidesz-MPP alelnöke aláhúzta: a munkavállalókkal egyetértenek abban, hogy a kormány példátlan elbocsátási törekvései – hogy 60 ezer embert az utcára akarnak tenni, fűnyíró-elvként a Bokros-csomag egykor már megismert technikáját alkalmazva – elfogadhatatlanok. A kormány álláspontja semmilyen módon nem veszi figyelembe, hogy egy területen valójában hány köztisztviselőnek, közalkalmazottnak kell dolgozni. Ezt semmi más nem motiválja, mint hogy a kormány pénzt akar megspórolni – jelentette ki, figyelmeztetve: az elbocsátások bejelentését nem őrizték meg előzetes vizsgálatok, ráadásul a közszférából elbocsátottak számára semmilyen biztosíték nincs arra, hogy munkát találjanak. Az elbocsátásokra ugyanis éppen egy olyan időszakban kerül sor, amikor nem jönnek létre új munkahelyek.
Kilátástalan és elfogadhatatlan helyzetbe kerülnek sok tízezren, miközben az ország helyzetét a hibás gazdaságpolitika sújtja – mondta a Fidesz alelnöke, aki szerint a magyar gazdaság növekedését szolgáló politika helyett restriktív, összehúzódzkodó lépések tanúi vagyunk: az adókat emelésével, a juttatások csökkentésével kívánja a kormány egyensúlyba hozni a költségvetést.
Kérdésekre válaszolva Pokorni a síneken fekvő ember mosolyának őszinteségével hasonlította össze utóda, Magyar Bálintnak a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón tapasztalható hurráoptimizmusát. Miközben Magyar diadaljelentéseket hangoztat az osztályfőnöki pótlék mindössze 500 forintos emeléséről – mely juttatás csak adható és az önkormányzatoknak kell azt kigazdálkodni –, az oktatás jövőre rettenetes helyzetbe kerül. Pokorni utalt a felsőoktatásban dolgozók szakszervezetének tiltakozására: ez évben 3,5 milliárdot vettek el a felsőoktatástól, jövőre szintén ugyanennyivel kurtítják meg az egyetemek, főiskolák működési költségét. Ez az összesen 7 milliárd forint megegyezik azzal az összeggel, amelyet tavaly szeptemberben béremelésre adtak – emlékeztetett Pokorni. Az érdekképviseletek szerint ez 4 ezer oktató elbocsátását kényszeríti ki az egyetemekről, a Magyar Rektori Konferencia 3 ezer fő elbocsátásától tart. A személyi juttatásokra szánt keret 5 milliárd forinttal csökken, így akarja kikényszeríteni a kormány az elbocsátáokat ezen a területen is – így Pokorni.
A felsőoktatási programok támogatása 45 százalékkal csökken, a kutatói ösztöndíjakat 45 százalékos, az informatikai fejlesztést 96 százalékos csökkentés sújtja, tizedére csökken a felsőoktatás kiegészítő támogatása – sorolta Pokorni, értetlenségét fejezve ki amiatt, hogy mindezt Magyar győzelemként kommunikálja.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökségi ülésén döntés született arról, hogy a párt székháza novembertől a Szentkirályi utca 18. szám alatt fekvő, úgynevezett Makona-irodaház lesz – hangzott el a csütörtöki sajtótájékoztatón. A párt az Ernst and Young Tanácsadó Kft 11 ajánlata közül választotta ki a VIII. kerületi ingatlant, amely jelenleg a Raiffeisen Evolution Kft. tulajdonát képezi.
