A megbeszélésen, ahol többek közt jelen volt Fodor István, az Ericcson magyarországi cégvezetője és Csapody Miklós, a General Electric tanácsadója is – a részt vevők úgy vélték: inkább támogatásra szorulnak az EU-csatlakozás évében a vállalkozók, mint újabb, lényegében az ipari adó mellett újabb adónemet jelentő teher-növekedésre.
Mindemelett a Fidesz Magyar Polgári Szövetség támogatja, hogy a kutatás-fejlesztés támogatása legalábbis elérje azt a mértéket – 25 milliárd forintot – amelyet még a Széchenyi-terv keretben a polgári kormányzat szánt erre a célra. Ez az öszeg a harmadára csökkent 2003-ra – emelte ki a politikus.
Pokorni jelezte: a kutatás-fejlesztés kitörési pont lehet, hiszen Magyarország számára az innováció, a kutatás fejlesztése nemzeti ügy kell hogy legyen, ez az a kitörési pont, amely a magyar gazdaság részére nyitva áll. Nem alapulhat a magyar gazdaság az olcsó élőmunkán, csak a nagyobb technológiai értéket képviselő, magasabb színvonalat biztosító, képzett munkaerőn.
Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy romlott a magyar gazdaság versenyképessége, s az uniós csatlakozás évében inkább támogatásra szorulnak a kisvállalatok, a ’’mikrovállalkozások’’. Az ellenzéki politikus és vendégei egyetértettek abban, hogy a 10 fő alatti kisvállalatoknál el kéne engedni, a 10-50 fős cégeknél legalább a mérsékelni kéne a kutatás-fejlesztési hozzájárulást.
Ez kiesést jelentene a kutatás-fejlesztési alapban, ám összesen mintegy 2-2,5 milliárddal kevesebb befektetést jelentene, ugyanakkor vállalkozások tízezreinek jelentene könnyebbséget – így a Fidesz alelnöke.

Meghalt a kisfiú, akit agyevő amőba támadott meg a párkányi fürdőben