A svéd órabér hétszerese a magyarnak

Szlovéniában érdemesebb dolgozni, mint itthon - derül ki az Ecostat felméréséből. – Magyarország már nem „unióérettek”. – Nincs érdeklődés a tagjelöltek kultúrája iránt. – Hollandia a kábítószer-kereskedelem hídfőállásává vált. – A Die Presse, az FAZ és a Die Welt cikkei

2004. 03. 19. 8:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse

A bécsi lap, az unió statisztikai intézetének az Ecostat adatai alapján készített összeállítást az Uniós bérekről. Eszerint a legdrágább a svéd ipar és szolgáltató szektor, itt egy óra 28,56 euróba kerül, míg a legolcsóbb Lettország 2,42 euróval és Litvánia 2,71 euróval. Magyarország 3,83 eurós óradíjával a cseh 3,9 eurós átlag közelében található. Szomszédaink közül Szlovéniában 8,98 euróba, Szlovákiában 3,06 euróba, Romániában 1,51 euróba kerül.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív napilapban Dietmar Hornung ismerteti a német Deka Bank elemzését a tagjelöltek uniós felkészültségéről. A bank szakemberei 2004 elején készített felmérésükben a nyolc közép- és keleti európai tagjelöltből hármat, Szlovéniát, Csehországot és Észtországot találták minden szempontból unió érettnek. Az elemzők szerint Magyarország, mely hosszú ideig az élmezőnyhöz tartozott, 2002 végén lecsúszott a vezető csoportból. A Deka szakemberei szerint főként a pénzügyi feltételek romlása okozza Magyarország rosszabb helyezését. Budapestet a legfrissebb értékelésekben már Varsó is megelőzi.

Die Presse

A lap azon kesereg, hogy milyen minimális az érdeklődés Ausztriában leendő uniós szomszédai nyelve és kultúrája iránt. A 2002/03-as tanévben, egész Ausztriában alig 855 iskolás tanult magyarul, 708 ebből az egykori Nyugat-Magyarországon. /A statisztikából nem derül, ki hogy a diákok hány százaléka volt magyar anyanyelvű, s hányan tanulták a magyart idegen nyelvként./

Die Welt

A konzervatív lap megállapítja, hogy Hollandia egyre nagyobb problémát jelent a kábítószer-csempészet elleni küzdelemben, hiszen a Németországban lefoglalt drogok 80 százaléka az észak-nyugati szomszédon keresztül érkezik. A kábítószeres ügyek egyik nyomozója úgy fogalmazott, hogy az egykor a tulipánokról is szélmalmokról ismert országok a nemzetközi drogkartellek a kábítószer-kereskedelem hídfőállásává alakították át. Érdemes emlékeztetni egy néhány hónapja kipattant botrányra, amikor a holland igazságügy minisztérium egy belső ajánlásában arra tett javaslatot – tekintettel az igazságszolgáltatás és a börtönök túlterheltségére – hogy csak a nagyobb mennyiségű kábítószert magánál tartó személyt tartóztassák le a vámosok a határokon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.