Der Spiegel
A liberális magazin részletesen elemzi annak okait, miért szenvedtek waterloo-i méretű vereséget a nyugati titkosszolgálatok az Irakban feltételezett tömegpusztító fegyverek ügyében. Hiszen ezen óriási tévedést követően alapvetően kérdőjeleződnek meg a fontos politikai és katonai lépések előkészítéséhez elengedhetetlen hírszerzési információk. A lap arról ír, hogy a Szövetségi Hírszerzés (BND) is felült az Ahmed Csalabi vezette, Szaddam megbuktatásában és a hatalom megragadásában érdekelt Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) által küldött provokátorok egyikének. A későbbi Curveball fedőnevű ügynök 1998-ban politikai menedéket kért Németországban. Az illető azt állította magáról, hogy a bagdadi egyetem kiváló mérnökeként bevonták a mozgó vegyi fegyver gyártó laboratóriumok gyártásába.
A BND Curveballt megbízhatónak értékelte, s 2001-ben a németek értesítették ügynökük vallomásáról a brit és amerikai társszerveket is. A Bush-adminisztráció által nyomás alá helyezett CIA 2003 elején kérte a BND-t, hogy Powell külügyminiszter az ENSZ előtt is előállhasson Curveball mozgó „vegykonyháinak” történetével. Berlin végül is hozzájárult, bár jelezte, hogy az információ egyetlen informátortól származik, s nem tudják mi történt Bagdadban annak 1998-as távozását követően. Colin Powell híres február 5-i fellépésében azonban már nem csak a „német szemtanúra”, hanem további, szintén az INC-hez köthető informátorokra is hivatkozott. Hiszen Powell tudta, ha beismerné, hogy csak egyetlen forrásból származnak információi, kinevetnék. Bagdad elfoglalását követően kiderült, hogy egyetlen mozgó vegykonyhát sem találtak, s az is napvilágra került, hogy „Curveball” köztörvényes bűncselekmények miatt ült Irakban, s az előadott történetével ellentétben évfolyamának nem a legjobb, hanem az egyik leggyengébb hallgatója volt.
Die Presse
A konzervatív osztrák lap helyszíni tudósításában Erich Rathfelder korszakos felfedezését osztja meg az olvasóval, A multikulturális Koszovó ideája halott című írásában. A cikkíró a megosztott Mitrovicában élő szerbeket kérdezett meg, akik elpanaszolták neki, miért lehetetlen együtt élniük az albán többséggel. A cipőbolt alkalmazottja azon panaszkodik, hogy a város elveszítette szerb jellegét, mert a régi lakosok jelentős része elköltözött, s a környékbeli albán falvak lakosai költöztek a helyükre. A másik megkérdezett szerint csak a „párhuzamos struktúrák” működőképesek, a telefonjaikat a szerb hálózathoz kapcsolták, van saját pénzük, s az albánokkal már csak az ivóvízellátó hálózatuk közös.
Der Spiegel
A liberális magazin az egykori bajor miniszterelnök Franz-Josef Strauß húsz esztendővel ezelőtti albániai útjának érdekes részleteivel foglalkozik. A bajor gazdasági érdekeket a kőkorszaki albán kommunizmusban is eredményesen képviselő Strauß világpolitikai kérdésekről is tárgyalt Enver Hodzsával. A bajor miniszterelnök beszámolt az NDK, Lengyelország és Magyarország vezetőivel folytatott megbeszéléseiről, ahol tárgyalófelei biztosították arról, hogy egy esetleges Nyugat elleni szovjet támadásban nem szállnának hadba a Szövetségi Köztársaság ellen.
Die Welt
A konzervatív napilap részletesen foglalkozik az SPD fővárosi elnökének és berlini városfejlesztési szenátorának Peter Strieder lemondásával. Strider a berlini vörös-vörös koalíció megalakulása óta állt a városfejlesztési bizottság élén. Lemondására azért került sor, mert a berlini szenátus engedélye nélkül milliós támogatásokat juttatott a vitatott magán szórakoztató központnak, a csőd szélén álló Tempodromnak. Mint március végén napvilágra került, a Tempodrom tulajdonosa jelentős összeggel támogatta az SPD 1999-es berlini kampányát.
Halálos karambol szenteste, teljesen útzár az érintett szakaszon















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!