Der Standard
A liberális Der Standard cikke Kiszelly Zoltán politológussal készült beszélgetést foglalja össze, Kemény küzdelem a további EU-tagjelöltek között címmel. Kiszelly úgy érvel, hogy az uniónak érdeke a bővítésből most kimaradó térségek – Balkán és a volt szovjet utódállamok – demokratizálása, autoriter fejlődésének megakadályozása, ezért az EU-nak fenn kell tartania ezen országok tagságának lehetőségét. Eretnek gondolatként Oroszország EU-belépését is elképzelhetőnek tartja. A budapesti politológus szerint Magyarországnak a története során többször, eredményesen alkalmazott „hintapolitikát” kell folytatnia, közvetítenie az unió és a csatlakozásra váró országok, például Ukrajna és Horvátország között. A szociálliberális kormány Irak ügyében ugyan egyoldalúan Amerika barát álláspontot foglalt el, mégis sikerült Oroszországhoz fűződő viszonyát stabilizálnia, így megnövekedett Magyarország mozgástere.
„Minden irányba nyitottnak kell lennünk: Ha eltávolodnánk az Egyesült Államoktól és engedményeket tennénk Európának, akkor létező tárgyalási pozíciónkat és földrajzi helyzetünket jobban ki tudnánk használni” – foglalta össze álláspontját Kiszelly.
Die Presse
A konzervatív osztrák lap Peter Havlikkal, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) Közép- és Kelet-Európa szakértőjét idézi, aki szerint az unióbővítés legnagyobb haszonélvezője Ausztria lesz. Aktuális közvélemény-kutatások szerint az osztrákok 41 százaléka támogatja, míg 42 százaléka ellenzi az új EU-tagok felvételét, az alpesi ország lakóinak 52 százaléka tart a bővítés negatív következményeitől, míg 28 százalékuk számít kedvező hatásokra. A bővítés Havlik szerint évente 125 eurónyi többletet teremt minden osztráknak, addig az 10 eurójába kerül egy EU-polgárnak. A bővítés a következő 10 esztendőben a Bank Austria-Creditanstalt számításai szerint 250 milliárd euróval növeli az uniós bevételeket, amelynek tizede jut Ausztriára. A munkahelyekkel kapcsolatos félelmek is megalapozatlanok, hiszen Ausztria keleti nyitása az elmúlt tíz évben 130 ezer új munkahelyet teremtett. A bővítés következtében évente 1300 és 4000 közötti új munkahellyel számolhat Bécs.
Die Welt
A konzervatív napilap interjút közöl Friedbert Pflüger CDU képviselővel, kül- és biztonságpolitikai szakértővel. Az interjú apropója a most megjelent Egy új világháború? A Nyugat iszlamista kihívása című könyve volt. Pflüger a szabad világnak az iszlamista totalitarizmus általi kihívását nevezi új világháborúnak. A szerző azon elvárásának ad hangot, hogy a Németországban élő muzulmánok határolódjanak el a terrorizmustól, amint a német társadalom is tiltakozott, amikor a kilencvenes évek elején a szélsőjobboldaliak menekültszállásokat gyújtottak fel. Pflüger szerint elvárható, hogy azok, akik Németországba érkeznek, ne csak formálisan legyenek németek, hanem fogadják el a jogállamot, azonosuljanak az alapvető kulturális értékekkel és tanuljanak meg németül. A CDU politikusa egyúttal hangsúlyozta: súlyos hibát követ el az új spanyol miniszterelnök, amikor enged a terroristák zsarolásának.
Halálos karambol szenteste, teljesen útzár az érintett szakaszon















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!