Olcsóbb a bővítés

A tervezettnél kevesebbe kerül az unió bővítése, de kevés támogatásra számíthatnak a tagjelölt országok – Lengyelország és nem Magyarország védi a külső határokat – Schröder nem szereti, ha célkeresztben ábrázolják

Tagesschau

Az egyes számú közszolgálati csatorna híradójának, az új tagok felvétele kapcsán nyilatkozott Günther Verheugen az unió bővítési biztosa. A politikus elmondta, az 1999-es terveknél 15 milliárd euróval kevesebbe, mindössze 40 milliárd euróba kerül 2006-ig az unió kibővítése. Ebből is 15 milliárd eurót az új tagok fizetnek majd a brüsszeli kasszába, így tisztán 2004-2006 között évente alig 2,5 milliárd eurót költ Berlin az újonnan csatlakozó államokra. Összehasonlításul, a német egység költségeit eddig 1,25 billió euróra becsülik. A mérleg másik serpenyőjében található Németországnak a leendő tagokkal szemben felhalmozott hatalmas kereskedelmi többlete.

A csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban Verheugen úgy fogalmazott, bár Varsó keményen tárgyalt, ennek ellenére még 2013-ban is a közös brüsszeli kalapból sokkal alacsonyabb támogatásban részesül egy lengyel polgár, mint egy spanyol. A csatlakozási biztos a korrupciót sem tartja a tagjelöltek esetében kiemelkedő problémának. Idézte Otto Schily német belügyminisztert, aki az egykori NDK újjáépítésére szánt pénzek tíz százalékára becsülte a korrupciós veszteséget. Verheugen szerint például Lengyelországban, vagy Csehországban a helyzet nem ilyen súlyos.

Die Presse

Míg a német Handelsblatt (lásd a keddi sajtószemlét ) úgy tudta, hogy Magyarország viseli május 1-jétől a fő terhet az unió külső határainak védelmében, addig a konzervatív osztrák lap tudósítója, Thomas Roser Lengyelországot érdemesíti erre a címre. A lublini ideiglenes szálláson a tudósítónak egy grúz menekült elmondta, azért kellet Tifliszből távoznia, mert a bukott elnök Sevarnadze egyik támogatójának kampányát szervezte. „Többször összevertek és életveszélyesen megfenyegettek.”

Berliner Zeitung

A baloldali lapban Christian Bommarius hasonlítja össze a jelenlegi német kancellárt elődjével. Amikor 1992 végén Helmuth Kohl értesült arról, hogy az egyik regionális televíziós csatornán sugárzott krimiben egy német kancellár életére törnek, akkor betartva a médiatörvény előírásait a német rádió és televízió tanács elnökéhez fordult. Azt kérte, hogy többé ne forduljon elő olyan műsor, amelyben vezető német közéleti személy elleni erőszak látható.

Gerhard Schröder kezdeményezésére a hamburgi tartományi bíróság „ideiglenes határozatot” hozott a „A kancellár vége – Az utolsó mentőlövés” című krimivel kapcsolatban. Az opuszban egy elkeseredett patikus lelövi, a szerinte az országot gazdasági káoszba taszító kancellárt. A könyv borítóján – s ennek megváltoztatására irányult a határozat – egy fegyver célkeresztjében világosan kivehetőek Schröder arcvonásai.