Kerry: A katonáknak sem jó a csapatcsökkentés

John Kerry nem igazán tudja, milyen nemzeti biztonsági politikát is támogat – Magyarázkodni kényszerül a Kerry-team, ugyanis az elnökjelölt füllentett életrajzában – A Washington Times számba vette az orosz bírák elleni sorozatos gyilkosságokat, amelyekről Putyin elnök hallgat

Simon Zoltán
2004. 08. 24. 13:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Weekly Standard

John Kerry nem igazán tudja, milyen nemzeti biztonsági politikát is támogat – írja a Weekly Standard magazin. Augusztus elején még „jelentős, hatalmas” csökkentéseket szorgalmazott a külföldön állomásoztatott amerikai katonák számában Irakban, és „talán” Koreában és Európában is. Mikor Bush elnök éppen ebbe az irányba tett egy lépést a nemrég bejelentett haderőstruktúra-reformmal, Kerry rögtön támadni kezdte Busht, lévén, a koreai csapatcsökkentés nemcsak a terror elleni háborút nem segíti elő, de az amerikai katonáknak és családjuknak sem lesz jó, és mindennek tetejében még az Egyesült Államok szövetségeseit is megrémíti majd.

Human Events

John Kerry – úgy tűnik – kezd Al Gore hibájába esni, és lódítani a önéletrajzában – ez derül ki legalábbis a konzervatív Human Events magazinból. A Kerry-kampány honlapján ugyanis a demokrata elnökjelöltet úgy tüntették fel, mint a hírszerzési bizottság exalelnökét a szenátusban. De hoppá, az nem is John Kerry, hanem Bob Kerrey szenátor volt Nebraskából. A Kerry- team most magyarázkodik…

Washington Times

Jogállam már Oroszország? Ha az ottani bírókkal történő dolgokat nézzük, aligha. Arnold Beichman, a neves Hoover Intézet szakértője a Washington Times hasábjain számba vette az orosz bírák elleni támadásokat az utóbbi időkből. Két hete a 34 éves Natalia Urlina bírónőt Dolgoprudnyban agyonlőtték egy lefűrészelt csövű puskával. Zhanna Radcsenko kicsivel szerencsésebb volt, mert az autójába rejtett pokolgépnek hibás volt a detonátora, így Radcsenko nem jutott Urlina sorsára. 2003 novemberében viszont Karimul Dagirov bírót közelről agyonlőtték, állítólag azért, mert a városi nyugdíjpénztárból történt sikkasztással foglalkozó ügyet tárgyalta. 2001 szeptemberében pedig Tattyána Florovát lőtték fényes nappal agyon Jaroszlavlban. És mi minderre Vlagyimir Putyin elnök válasza? – kérdezi Beichman. „Hivatalos csend.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.