„A reformoknak sohasem örülnek”

Magyar Bálint oktatási miniszter a Magyar Televízió reggeli műsorában a felsőoktatási törvény nem létező kudarcáról, az egyetemi autonómiáról, a költségvetésről és arról beszélt, hogy gazdálkodó szervezetek lesznek-e az intézmények.

Hétvégére mindenki azt várta, hogy elkészül a felsőoktatási törvény, ehelyett bejelentették, hogy újra kell írni a törvényt. Ez kudarc – vetette fel a műsorvezető

Szó sincs kudarcról, hiszen a törvény koncepcióját a Rektori Konferencia és a kormány is elfogadta. A törvénynek az első változata, amely csak belső vitára jött ki augusztus közepén, nagyon sok helyen kiverte a biztosítékot. Hétfőn az interneten is meg fog jelenni a törvénynek az a változata, amely ezt az egyeztetési folyamatot lezárja. A törvény 70 százalékig már a Rektori Konferenci elnöke szerint is megfelelő – emelte ki Magyar Bálint.

A 70 százalék az már rendben van, mivel abból már kivették azokat az elemeket, amelyek irritálták a felsőoktatásban dolgozókat. A maradék 30 százalékban ezek szerint még vannak ilyen irritáló elemek. Mennyire hasonlít a törvény jelenlegi állapotában arra a szándékra, amellyel ön ezt a törvénykezési folyamatot elindította? – hangzott a kérdés.

Nagyon hasonlít a szándékra és a célokra is, és a leglényegesebb elemektől nem is vonultunk vissza – fogalmazott az oktatási miniszter.

Tehát az nem igaz, hogy a magánosítás most már nem téma – vetették közbe.

Privatizációról soha nem volt szó, és sem a korábbi, sem a jelenlegi, sem pedig a jövőbeni verzióban nem is lesz szó róla – szögezte le a miniszter.

Itt akkor lenne közmegelégedés az ügyben a szakma szempontjából, hogyha kivennék az igazgatótanácsokra vonatkozó elképzelésüket. Most már ugyan kisebbségben delegálna a tárca küldötteket a szenátusok, az egyetemek saját vezetői mellé, és a rektor vezetné ezt a testületet, de az egyetemi autonómiát féltik az intézmények ettől – mondta a műsorvezető.

Az egyetemi autonómia bővülni, nem pedig szűkülni fog a javaslatok során, hiszen a miniszteri és a minisztériumi jogkörök jelentős része kerül az intézményekhez, a szenátushoz, vagy az irányító testülethez. Jelenleg a miniszter saját joga az, hogy a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyja, hogy a gazdasági vezetőjét minden egyetemnek kinevezze. Ezek mind átkerülnek az intézményekhez. Jelenleg a kormány joga, hogy egy kar alapításáról döntsön, ez is intézményi hatáskörbe kerül – mutatott rá a szabad demokrata politikus.

Az intézmények attól tartanak, hogy a mindenkori hatalom politikai komiszárokat fog a fejükre ültetni ezeknek a személyeknek a jelenlétével – jelentette ki a műsorvezető.

Ezek az emberek a fenntartót fogják képviselni, hiszen a fenntartót valamilyen módon képviselni kell – mondta az oktatási miniszter.

Elképesztő az, hogy ennyire mellébeszél, és még ha ez valóban így lenne, hogy nő a jogosítványuk, nőnek a lehetőségek, akkor kapva kapnának az alkalmon, de nem erről van szó. A rektorok nagy része tiltakozik, a szakszervezetek tiltakoznak – szóltak közbe.


Ez nem igaz. A rektorok nagy része nem tiltakozik – szögezte le Magyar Bálint.

Gazdálkodó szervezetek lesznek az egyetemek? – hangzott a kérdés.

Nem lesznek. Nincs a törvényben ilyenről szó, hogy gazdálkodó szervezetek lennének az egyetemek – jelentette ki Magyar. Ha olyan szerkezetben vezetik az egyetemet, ahol azoknak kell döntenie a rektor javaslatairól, akiket esetleg kedvezőtlenül érint egy átszervezés, akkor nem fogják megszavazni, tehát a rektor jelenleg gúzsba van kötve – emelte ki a miniszter. Ez a változás valóban a rektori hatalmat növeli az egyetemeken, mert eddig ez nem nagyon ment. Az egyetemeken ma olyan elkülönült érdekek működnek, amelyek lehetetlenné teszik ezt a fajta átszervezését és vezetését az egyetemeknek, ezáltal egyfajta ésszerűtlen pazarlás és működtetés folyik, és mindez rontja a magyar egyetemek és felsőoktatás versenyképességét abban a nemzetközi versenyben, amelyben igenis van egy lehetőségünk, hogy kiugorjunk és helytálljunk – tette hozzá.

Reformot viszont Karácsony Sándor szerint akkor lehet csinálni, hogyha erre alulról jövő igény van – vetette fel a műsorvezető.

A reformoknak sohasem örültek. Semmelweis Ignác azt próbálta elérni, hogy az orvos professzorok kezet mossanak mielőtt szülő nőhöz nyúlnak. Ez botrányszámba ment. Természetesen, ha megszavaztatták volna akkor a professzorokat, mint hogy erről nem volt ugye szavazás, akkor ez nem is ment volna keresztül. Nagyon lassan lehetett ezt is bevezetni – példálózott Magyar.

Önök mégis csak öt százalék birtokában próbálnak meg egy olyan reformot keresztül verni, amit meglehetősen kevesen akarnak – szólt a felvetés.

Elkerülte a figyelmét, hogy a reform koncepcióját a Rektori Konferencia egyhangúlag megszavazta – mondta Magyar Bálint.

A formálódó költségvetésben úgy néz ki, hogy az alapfokú képzésben a nem iskolai jellegű elfoglaltságok időtartamát megpróbálják rövidíteni, az osztálylétszámokat megpróbálják növelni, és a pedagógusok óraszámát is megpróbálják növelni. Ön tárgyalt a pénzügyminiszterrel erről a tervről, megállapodtak, vagy ez még egy vitatott pont? – tette fel a kérdést a műsorvezető.

A költségvetésben állandóan előjönnek különböző kérdések. A kötelező tanórai keret, a kötelező órán kívüli órakeret, amelyet korrepetálásra, egyéni foglalkozásra lehet felhasználni, a tervek szerint, ahogy korábban elhatároztuk, öt százalékról hat százalékra, hat százalékról hét százalékra nő, tehát egy-egy százalékkal évenként. A költségvetésben ennek a fedezete természetesen benne van, külön óra emelést nem tervezünk – szögezte le az oktatási miniszter.

Kiss Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta, mivel az állam már képtelen a megnövelt diák-létszám finanszírozására, igyekszik a terhek egy részétől megszabadulni. – mondta a műsorvezető.

Attól függ, melyik oldaláról nézzük a pénzt, hiszen vannak működési költségek – amelyek feszítettek, ezt én elismerem – és vannak beruházási költségek is. Ezen kívül vannak EU-s támogatások, vannak kutatásfejlesztési pénzek, ezeken a területen soha nem látott bőségben áll rendelkezésre forrás az egyetemeknek – fogalmazott a szabad demokrata politikus.

De ez az egyetemi tanár pont azt mondja, hogy amit kutatásfejlesztésre szánnak, azt működésre kell fordítani, mert másból nem tudják fedezni – vetették közbe.

Működésre nem fogják fordítani, mert azt nem lehet megtenni. EU-s pénzeknél nagyon komoly elszámolási rendszer van, tehát ezt nem lehet megtenni – szögezte le Magyar Bálint.