Ismert: a Göndör István (MSZP) által jegyzett módosítás a miniszterelnöknek is jelölési jogot biztosítana a Monetáris Tanácsba. A Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) befektetőknek öszszeállított napi jelentése szerint a törvény nagyobb ellenőrzést adna a kormánynak a központi bank kamatpolitikájáért felelős testület felett.
A DrKW ugyanis úgy véli, hogy a tanács létszámának növekedésével azoknak a tagoknak a száma növekedne, akiket a miniszterelnök javasol. A londoni befektetési ház elemzése szerint a törvényjavaslat „újabb eszkalációja a kormány és a jegybank között a helyes gazdaságpolitikai elegy kialakítása ügyében forrongó konfliktusnak”.
A DrKW leszögezte: Járai Zsigmond MNB-elnök „helyesen szólt”, amikor azzal vágott vissza, hogy az alacsonyabb kamatokat a költségvetés és a folyó fizetési mérleg deficitjének mérséklésével lehet elérni, s nem az intézményi berendezkedés átalakításával.
A Dresdner elemzői szerint mindazonáltal az inflációs számok után nőtt a kamatcsökkentés esélye, s a jegybanktörvény-javaslat fokozni fogja a politikai feszültséget, ezért növekszik annak a kockázata, hogy a külföldi spekulatív befektetők elkezdenek profitot realizálni a forinton. Emiatt kétséges, hogy a forint tartósan megmaradhat-e a 250 Ft/euró alatti tartományban – áll a DrKW szerdai térségi kommentárjában.
László Boglár a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: a tegnapi kormányülésen nem volt szó a törvényjavaslatról. A kormányszóvivő fontosnak tartotta megjegyezni, a vita nem szólhat Járai Zsigmond jegybankelnök személyéről, mint ahogy a monetáris tanács kormány alá rendeléséről sem. László szerint ennek az is garanciája, hogy a tervezett 11 tagú testületből hatot jelölhetne az MNB elnöke, és ötöt a kormányfő.
Nem tartja a jegybank függetlensége elleni támadásnak a törvénymódosítási javaslatot a tervezet két benyújtója. Bőhm András, a szabad demokraták országos tanácsának tagja és Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyen kifejtették: pusztán a kormány és a nemzeti bank közötti jobb és koordináltabb együttműködésre törekszenek. Göndör István elmondta, nincs szó a jegybank függetlenségének megnyirbálásáról, hiszen a javaslatuk értelmében kibővített monetáris tanács tagjainak többségét továbbra is az intézmény elnöke jelölhetné.
Ellentmondás az indoklásban
Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: a törvényjavaslatot elolvasva biztonsággal kijelenthető, hogy az előterjesztők visszaéltek a jegybanki függetlenség fogalmával.
– Éles ellentmondásra utal az, hogy a javaslat kidolgozói a jegybanki függetlenség növelését jelölték meg indokként, ezzel szemben az előterjesztés éppen a kormányzat befolyását erősíti a jegybank működésében – hangsúlyozta a közgazdászprofesszor, hozzátéve: a döntéshozó testület jogainak súlyos csorbítását jelenti, hogy a javaslat értelmében a miniszterelnök négy tagot jelölhet, ám a jegybankelnök által delegált személyekre vonatkozóan is vétójoga van.
Bod Péter Ákos szerint az uniós tagságunkat a most érvényben lévő jegybanki törvény ismeretében nyertük el, amelyet nemcsak az EU, hanem az Európai Központi Bank is jóváhagyott.
Minden olyan lépés, amely a jegybank manőverezési képességét gátolja, egyben merénylet a hatalmi ágak egyensúlya ellen is – fogalmazta meg a benyújtott módosításokkal kapcsolatos véleményét Kolláth György. Az Eximbank és a Postabank egykori vezérigazgatója szerint a fejlett demokráciák egyik jellemzője éppen az, hogy intézményrendszerük stabil, s nem kezdik ki a kormányzati ciklusokon átívelő időre kinevezett vezetőket.
– A jegybank a folytonosság egyik jelképe, ha megtiporják, azt egyetlen gazdasági elemző sem értékeli majd pozitívan. Egy ilyen lépésnek lehetnek rövid ideig tartó politikai előnyei, ám ezek hosszú távon hátrányba fordulnak – jelentette ki a szakember.
origo.hu
Ismét Pride-párti tüntetést szerveztek Hadházyék, de már ők is unják
