A megtakarítók aránya 2003 májusa óta csökkenő, mivel lelassult a bérek növekedési üteme (2004-ben az átlagos reálbér még kis mértékben csökkent is), valamint a hitelfelvételi láz kifutása után több háztartás a törlesztőrészletek miatt nem tesz félre.
A jövedelmi helyzet és a megtakarítás között „természetesen” pozitív összefüggés van – állapította meg a GKI. Az utóbbi negyedévben is megtakarító háztartások több mint 40 százaléka tartozik a legfelső jövedelmi ötödbe, míg a legrosszabb anyagi helyzetű csoportba csupán 6 százalék.
A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 4 százaléka tudott az utóbbi három hónapban is megtakarítani. A megtakarítók aránya a magasabb jövedelmű rétegeknél fokozatosan nő.
A rendszeres megtakarítók átlagosan havi 23 ezer forintot tettek félre. A megtakarítási képesség Budapesten és a megyeszékhelyeken a legmagasabb. A városokban élők átlagos megtakarítása 23 százalékkal, a községekben élőké pedig 41 százalékkal marad el az átlagtól.
Csak 16 százaléknak gyarapodott a pénze
A kutatók szerint a korcsoportok átlagos megtakarítása között nem figyelhető meg jelentős különbség. A megkérdezettek 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van félretett pénze. A megtakarítással rendelkezők 7 százalékának jelentősen, 16 százalékának kis mértékben csökkent megtakarított pénze az előző három hónapban. A háztartások háromötödének változatlan maradt pénztartaléka, míg 16 százalék számolt be félretett pénzének gyarapodásáról.
Forrás: Napi Gazdaság
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
