A bizottság azzal érvel, hogy 2010 és 2030 között a lakosság elöregedése miatt mintegy 20 millióval csökken majd a foglalkoztatottak száma. E folyamat negatív hatását véleményük szerint a gazdasági bevándorlás engedélyezése közömbösítené. Egy hasonló brüsszeli javaslat négy éve a tagállamok ellenállásán bukott meg; több tagország – főként Németország – azonban továbbra sem akar hallani egy EU-szintű koordinációról.
Az Európai Bizottság most egy úgynevezett zöld könyvben kezdeményez széles körű vitát ez ügyben.
A jelenlegi kilencszázalékos európai munkanélküliséget tekintetbe véve most még nehéz elképzelni, hogy egy-két évtized múlva alaposan megváltozik a helyzet, azonban a fokozatos felkészülés enyhítheti a majdani sokkon.
A szelektív engedélyezésre ma is van példa: éppen Berlin engedélyezett kvótát az informatikai szakemberhiány pótlásra. Hollandiában az idősek ellátása-gondozása, Nagy-Britanniában az egészségügy szippanthat be munkaerőt az EU-n kívülről. Ehhez azonban a munkaadónak előbb bizonyítania kell, hogy nem áll rendelkezésére hazai munkaerő.
Az EU hamarosan megkezdi a csatlakozási tárgyalásait Törökországgal, amely bő tíz év múlva az EU tagja lehet. A tárgyalások egyik feltétele pedig az volt, hogy Ankara elfogadja a törökök akár tartós távoltartását az EU munkaerőpiacától. Azonban a török csatlakozás éppenséggel mentőövet és hiánypótlást nyújthatna munkavállalókból. A bizottság állítja, éppen ilyen okok miatt van nagy szükség egy közös vitára, melynek beérkező reakcióit júliusban egy tanulmányban kívánják majd összegezni .
(Napi Gazdaság)
origo.hu
13 éves eltűnt lányt keres a magyar rendőrség
