Mint írják: december végén Selmeczi Gabriella, Frajna Imre, Bartha László, és Harrach Péter fideszes országgyűlési képviselők írásbeli kérdéseket intéztek Rácz Jenő egészségügyi miniszterhez. A kérdések közül 23 a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról szóló népszavazás kapcsán tett „hamis miniszteri és államtitkári kijelentésekre vonatkozott”. A miniszter a 23 kérdés egyikére sem adott választ – teszik hozzá. „Sajnos az már sokszor előfordult, hogy feltett kérdéseinkre csak semmitmondó miniszteri válaszokat kaptunk; olyan azonban még nem történt, hogy a kormány egy tagja – megsértve a képviseleti demokráciát, az állampolgárokat és az Országgyűlés házszabályát – egyáltalán ne válaszoljon” – hangsúlyozza a Fidesz.
A közlemény szerint a fideszes képviselők többek közt az alábbi, a népszavazással és a kórház-privatizációval kapcsolatos kérdéseket intézték a miniszerhez: Miért nyilatkozta azt, hogy a kórház-privatizációról döntő népszavazás az egyházak vezetőinek azt juttatta eszébe, ahogyan az 1950-es években az egészségügyi intézményeket államosították?
Miért állította azt, hogy a kórház-privatizációról döntő népszavazás eredményessége (és az igen szavazatok többsége) esetén az egyházak sem működtethetnének egészségügyi intézményt?
Amikor azt állították, hogy a határon túli magyarok egészségügyi ellátása 94,8 milliárd forint többletkiadást jelentene az egészségügyi költségvetésnek, figyelembe vették-e azt, hogy ugyanez mekkora adó-és járulékbevételt jelentene?
Amennyiben nincs pontos kalkulációjuk, mi alapján állították azt, hogy a határon túli magyarok egészségügyi ellátása 94,8 milliárd Ft többletkiadást jelentene az egészségügyi költségvetésnek?
Milyen határon túli népegészségügyi mutatóra alapozva állították azt, hogy ha 800 ezer határon túli magyar élne az áttelepülés lehetőségével, közülük 750 ezer fő igénybe venné a magyarországi egészségügyi ellátórendszert?
Mire alapozták azon állításukat, hogy a környező országokból elsősorban a szociálisan rászoruló, beteg emberek magyarországi áttelepülésére lehet számítani?
Milyen jogszabály alapján állították azt, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátás állampolgári jogon jár?
Mely alkotmánybíró melyik különvéleményének mely részére hivatkozva riogatta az embereket azzal, hogy ha a kórház-privatizációról döntő népszavazás eredményes lesz és az igen szavazatok lesznek többségben, akkor vissza kell államosítani az összes egészségügyi intézményt?
Mi az oka annak, hogy ön kormánytagként csak és kizárólag az Alkotmánybíróság határozatától eltérő álláspontot adott elő a közvélemény számára?
Mi az oka annak, hogy a kórház-privatizációról döntő december 5-i népszavazás tétjével kapcsolatban egy hónap alatt gyökeresen megváltozott a véleménye?
Mire alapozta azt az állítását, hogy a kórház-privatizációról döntő népszavazás eredményessége (és az igen szavazatok többsége) esetén bizonytalanná válhat a hazai művesekezelések helyzete?
Az egészségügyi miniszter a tételes válaszadás helyett az alábbiakat írta: „Valamennyi (...) nyilatkozatomban annak a véleményemnek adtam hangot, hogy a népszavazás lehetséges következményei nem beláthatók sem a törvényhozás, sem pedig az egészségügyi ellátórendszer számára. Ebből következően mindazon kérdésekről szólnom kellett, amelyek felmerülhettek volna akkor, ha az egészségügyi közszolgáltatást csak állami és önkormányzati tulajdonban álló intézmény nyújthatott volna. A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás esetében (...) a kormányzat feladatának tekintette, hogy vázolja a kettős állampolgárság megadásának a magyarországi egészségbiztosításra vonatkozó lehetséges következményeit. Itt is szükséges azonban hangsúlyoznom, hogy a lehetséges társadalmi és gazdasági következmények minden részletre kiterjedően nem voltak feltárhatók és számszerűsíthetők.”
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
