Középiskolák versenye

A középiskolák idei felvételi eredményességi rangsorát a fővárosi Fazekas, a zalaegerszegi Zrínyi, a szegedi Radnóti, a debreceni Kossuth gyakorló- és a nyíregyházi Krúdy gimnázium vezeti –derül ki az Országos Közoktatási Intézet friss összesítéséből.

A középiskolák idei felvételi eredményességi rangsorát a fővárosi Fazekas, a zalaegerszegi Zrínyi, a szegedi Radnóti, a debreceni Kossuth gyakorló- és a nyíregyházi Krúdy gimnázium vezeti – derül ki az Országos Közoktatási Intézet friss összesítéséből. A hozott hátrányok ledolgozásában a budapesti Patrona Hungariae, a törökszentmiklósi Bercsényi, a debreceni Svetits, a mohácsi Kisfaludy és a tamási Béri-Balogh jeleskedett leginkább.

Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) által évről évre közzétett középiskolai rangsorai, és a legújabb összesítés is azt mutatja, hogy sokkal könnyebb sikereket felmutatni egy olyan középiskolában, ahová a felvett diákok többsége kitűnő eredménnyel érkezik az általános iskolából, s ahol a tanulók kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkeznek, mint azokban a gimnáziumokban, szakközépiskolákban, amelyek csak a „másodvonalból” meríthetik tanulóikat.

„A toplisták élén álló iskolák időnként egy-két hellyel feljebb lépnek vagy lejjebb csúsznak, de az élbolyban összességében alig változik valami, így szinte predesztinálják, hogy a nagyon jól tanuló gyerekek ezekbe jelentkezzenek” – mondta Neuwirth Gábor, aki 15 éve dolgozik a középiskolai eredményességi mutatók összeállításán. Tavaly a gimnáziumok mellé csak egyetlen szakközépiskola került be abba a top 20-ba, amely aszerint rangsorolta az intézményeket, hogy a végzősök közül hányan nyertek felvételt valamely felsőoktatási intézménybe (tavaly a győri Jedlik Ányos Szakközépiskola diákjainak 92 százaléka tanult tovább). Az 1999 és 2004 közötti összesített tabella első 20 helyén azonban kizárólag a gimnáziumok állnak.

Nem feltétlenül az a legeredményesebb iskola, amelyik a legtöbb tanulmányi versenyt nyert diákot vagy a legtöbb továbbtanulót tudja felmutatni, hanem az, amelyik a legtöbbet tudja tenni a „hozott hátrányok” ledolgozása, kiegyenlítése, illetve a képességek kibontakoztatása terén.

Az iskola által „hozzáadott érték” mérésére az OKI kutatója a közelmúltban új módszert dolgozott ki. Egy-egy középiskola „bemeneti oldalának” több összetevője – a szülők iskolai végzettsége, munkahelye-munkanélkülisége, illetve a diákok általános iskolában elért tanulmányi eredménye – alapján kialakult sorrendet vetette össze a „kimeneti oldal” eredményességi mutatóival. Azzal, hogy milyen átlagot értek el a központi felvételi írásbeli vizsgákon, hány százalékukat vették fel egyetemre-főiskolára, illetve milyen arányban és hány nyelvből szereztek államilag elismert nyelvvizsgát.

Az iskolák e szempontok szerinti sorrendje arról tanúskodik, hogy az élgimnáziumok közül itt csak a budapesti piaristák értek el jegyzett eredményt. Az egyházi fenntartású iskolákra igaznak látszik, hogy az átlagosnál eredményesebbek az esélyegyenlőség-teremtésben: a „hozzáadott érték”-lista húszas élbolyában szereplő gimnáziumok negyede (Patrona Hungariae, Svetits, Piarista, Sancta Maria, Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma) e fenntartói körből kerül ki, miközben a gimnáziumok közötti részesedésük országosan 15 százalék. A hozzáadott érték alapján készült szakközépiskolai top 20-ba ugyanakkor csak vidéki iskolák kerültek. (HVG)