Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív napilap Kelet-Európa új adócsökkentések előtt címmel tudósít az Euromoney bécsi befektetői konferenciáján elhangzottakról.
Nincs híján az önbizalomnak az ellenzéki Fidesz vezetője. Orbán Viktor a közép-európai országokat a kontinens vitaminjának nevezte a kedden megrendezett konferencián. „A közép-európai országok gazdasági dinamikája teszi lehetővé, hogy az EU elérje a lisszaboni célokat” – fogalmazott. A lisszaboni határozatok értelmében Európa 2010-ben a világ gazdaságilag leginkább versenyképes régiója kíván lenni.
Orbán ugyanakkor megjegyezte, az időpont nem tartható és ezért egy új menetrendről beszélt. A gazdaság az új EU-tagállamokban jelenleg 4 és 7 százalék között növekszik, a régi tagállamok adatainak többszörösével. Azért, hogy a közép-európai országok továbbra is megtarthassák versenyképességüket, Orbán szerint további adócsökkentésre van szükség. A példakép e tekintetben Szlovákia, ahol az adókat 19 százalékon egységesítették, s ahol a bevételek az adócsökkentés ellenére állandóak maradtak. ”Közép-Európa vonzerejének ellenállhatatlannak kell maradnia„, nyilatkozta Orbán.
A hivatalban lévő budapesti pénzügyminiszter részben csatlakozott politikai kihívójának álláspontjához. Az áfa és a munka adójának csökkennie kell, mondta Draskovics, majd azonnal bírálta is az ellenzéket. „A költségvetési kiadások megduplázására és az adók csökkentésére vonatkozó ellenzéki követelések nem mindig reálisak.” Az elmúlt két esztendőben Budapest a költségvetési kiadásokat négy százalékkal csökkentette. A megkezdett konszolidáció is hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők visszatértek. „2004 volt e tekintetben minden idők legerősebb éve„ – fogalmazott Draskovics.
Österreichische Rundfunk (orf.at)
Az osztrák közszolgálati rádió és televízió honlapja, Románia betiltja a vitatott magyar filmet címmel tudósít a Trianon film kálváriájáról.
A román kultuszminiszter-asszony Mona Musca tegnap betiltotta a magyar Trianon című dokumentumfilm romániai bemutatását. Musca egyoldalúnak és nacionalistának tartja a filmet, amely már korábban Magyarországon is vitákat váltott ki.
Az eddigi nyolc erdélyi városban tartott mozibemutatók Musca szerint „illegálisak”, mert a vetítések előtt a román hatóságok szükséges szakértői véleményei hiányoztak. A filmeket bemutató mozik magas pénzbüntetéssel és vetítési joguk elvesztésével kell, hogy számoljanak, nyilatkozta a miniszterasszony, aki feljelentést tett a rendőrségen a mozi tulajdonosok ellen.
A Trianon című film a Versailles-i Trianon kastélyban 1920-ban Magyarország és a szövetségesek (sic!) megkötött békediktátumot tárgyalja, melyben a vesztes ország területének kétharmadát volt kénytelen átengedni a szomszédainak. (A szövetséges hatalmakról csak a második világháborúban beszélünk, a szerk.) A legnagyobb darab, Erdély, Romániának jutott. Ott mutattak be részleteket a vitatott dokumentumfilmből, főként olyan városokban, ahol a lakosság egy része magyar.
A rendező Koltay Gábor a filmet az állami televízió pénzéből, 14 részes dokumentumfilmként készítette el; az MTV azonban megtagadta a kész film sugárzását, mivel szakmai hibákat és antiszemita üzeneteket tartalmaz. A balliberális média a produkciót ultrajobboldali propaganda filmnek nyilvánította. A film jelenleg kétórásra összefoglalt változatban fut a magyar mozikban.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban a történész Jeffrey Herf Neki tudnia kellett címmel arról ír, hogy milyen téves következtetéseket vont le az amerikai adminisztráció és főként a leendő külügyminiszter-asszony a második világháború vélt és valódi tanulságaiból.
Condoleezza Rice külügyminiszterré történő kinevezésének útjában immár semmi nem áll. Miután a radikális iszlám és az iraki háború kapcsán ismételten a német történelem tapasztalataira hivatkoztak, felvetődik a kérdés, mennyiben tanult Condoleezza Rice és az elnök többi külpolitikai tanácsadója a múltból.
Miként Michael Gordon a New York Timesban megírta, Washington az első katonai sikerek után azt mérlegelte, hogy 2003. augusztusában 50 000 katonát kivonjon Irakból, tette ezt egy olyan időpontban, amikor a háborút még egyáltalán nem nyerte meg. Ha Condoleezza Rice emlékeztette volna az elnököt, hogy meddig tartott amíg Németországot legyőzték és vélhetően milyen nehéz lesz a bagdadi totalitárius egypártrendszer fölé kerekedni, akkor teljesítette volna az európai történelem és politika szakértőjének feladatát: nevezetesen a hatalom gyakorlóinak szemébe mondani a kellemetlen igazságokat. Ő azonban inkább elsiklott történészi ismeretei felett, aminek meglett a következménye.
Senki sem tudja, mi történt volna, ha mi további 50 000 katonával masíroztunk volna be Irakba – folytatja Herf. Talán katonáink képesek lettek volna, hogy megakadályozzák a fosztogatást és gyújtogatást Bagdadban és másutt? Talán le tudták volna zárni a határokat és képesek lettek volna megakadályozni a radikális iszlamisták beszivárgását? Azonnal megkezdhették volna a vadászatot a régi rezsim képviselőire, még mielőtt ők újraszerveződhettek volna és a nyilvánvalóan régóta előkészített ellenállást megkezdhették volna?
Voltak elképzelések, miként lehetne a fenti célokat elérni, Colin Powell, Rice egyik mentora megfogalmazta ezeket. Azonban ahelyett, hogy az elnöknek igazat mondtak volna, hagyta Condoleezza Rice, hogy Bush és tanácsadói csak kedvező tanulságokat vonják le a történelemből. Csak azokra utalt, melyek a háborút igazolták, de hallgatott, amikor mások arról beszéltek, hogy a Szaddam bűnös rendszere elleni háború rövid és fájdalommentes lesz.
Hogy külügyminiszterként képes lesz az elnök szemébe mondani a kellemetlen igazságokat, az majd kiderül. Az elmúlt négy esztendőben tanúsított magatartása alapján nem szabad túl sokat várni.
origo.hu
Súlyos baleset történt Bükkösdnél, három teherautó ütközött - fotó
